Mintegy két hete indult meg az izraeli Erős Szikla nevű hadművelet Gáza ellen azért, hogy megállítsák az onnan Izrael területére kilőtt rakétatámadásokat és csapást mérjenek a Hamaszra. Ha nem érti, mi történik, itt van egy gyorstalpaló a Kitekintő.hu Közel-Kelet-szakértőjével.

A mostani konfliktus közvetlen előzménye az volt, hogy előző hónapban palesztinok elraboltak és meggyilkoltak három izraeli fiatalt, amelyre válaszul izraeliek élve elégettek egy palesztin fiút. Ezt követően Izrael a Hamasz több tagját is letartóztatta, Gázából pedig sűrűsödtek az Izrael elleni rakétatámadások, amelyek már Tel Avivot és Jeruzsálemet is elérték.

Mit akarnak a felek?

Tíz nappal a légitámadás megkezdése után Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elrendelte a szárazföldi hadműveletet is, amelynek elsődleges célja kezdetben a határ menti pár kilométeres szakasz ellenőrzése és feltárása volt, hiszen a területen több titkos földalatti alagút található, amelyeket a Hamasz fegyveresei Izrael elleni támadásokra használnak. Az izraeli hadsereg eddig huszonkét alagutat tárt fel. Az izraeli tankok egyre mélyebbre nyomulnak be Gázába.

Mindkét félnek célja saját elkötelezettségének kinyilvánítása és a másik oldal elrettentése. A Hamasz hosszabb távon természetesen az önálló palesztin állam elismeréséért küzd, a jelenlegi konfliktus lezárásához pedig eddig két listát adott közzé követeléseiről. Ezek között szerepel a gázai blokád teljes feloldása, az összes élelmiszer és ipari termék bevitelének engedélyezése, valamint az övezet ellátásához elegendő erőmű felépítése.

Emellett ENSZ vagy egyéb semleges államok által ellenőrzött nemzetközi kikötőt és az átkelőhelyek megnyitását is követelik, különös tekintettel a rafahi határátkelőre, amely az egyetlen lehetőség a terület szárazföldi, de nem Izraelen, hanem Egyiptomon keresztül történő elhagyására. Követelik továbbá a június 23. óta bebörtönzött palesztin foglyok elengedését, valamint a börtönkörülmények javítását.

Izrael célja a jelenlegi konfliktusban az, hogy meggyengítse, de ne döntse meg a Hamasz hatalmát a Gázai övezetben, és a lehető legnagyobb mértékben elpusztítsa katonai eszközeiket. A földalatti alagutak megsemmisítésével ezek pótlása sokkal nehezebb lesz, mint korábban.

Hamasz: vallás és terrorizmus

A Hamasz egy palesztin iszlám szervezet, tehát a palesztin ügyet nem nemzeti, hanem vallási alapon képviseli. Mai formájában az 1980-as évek végén alakult meg. A Hamasz szó jelentése lelkesedés, a szervezet teljes nevének (Iszlám Ellenállási Mozgalom) mozaikszava. Megalakulását eleinte Izrael is támogatta, hiszen a Fatah ellensúlyának számított, és főként a vallási és szociális szférában tevékenykedett, erőszak alkalmazása nélkül.

Ez akkor változott meg, amikor a szervezet az iszlám mellé a nacionalizmust is felvette programpontjai közé, és elkezdődtek az első fegyveres akciók és öngyilkos merényletek. Azóta igencsak kiéleződött a helyzet Izrael és a Hamasz között, a szervezetet pedig Izrael mellett az USA, az EU, Kanada, Jordánia és Egyiptom is terrorszervezetként tartja számon.

A Hamasz az 1980-as évek végén kezdte támadásait Izrael ellen, valamint 1994-ben történtek az ország területén az első öngyilkos merényletek. A gázai-izraeli konfliktus a Hamasz 2005-ös és 2006-os elsöprő választási győzelme után erősödött, ekkor indultak meg ugyanis a jelentősebb katonai akciók.

A 2005-ös szétválasztási terv értelmében, amely a Palesztin Hatóságot Ciszjordániára és Gázára osztotta, Izrael teljes egészében kivonult a Gázai övezetből és felszámolta az ottani zsidó telepeket, ugyanakkor megtartotta magának a jogot a gázai légtér, tengerpart, és az egyiptomi határ kivételével az összes határátkelőhely kizárólagos ellenőrzésére. Ezzel azonban több nemzetközi emberi jogi szervezet szerint Izrael megszálló hatalom maradt.

Civilek védőpajzsként

Az izraeli benyomulás számos civil áldozatot követelt, mivel Izrael nagy számban küld rakétákat polgári házakra, mert szerintük ott tartózkodnak a Hamasz fegyveresei. A támadások előtt telefonon és szórólapokkal szólítják fel a palesztin lakosságot a környék elhagyására, a Hamasz azonban maradásra kéri az embereket. Izrael ezért azzal vádolja az iszlamista szervezetet, hogy élő pajzsként használja a civil lakosságot önmaga védelmére.

A palesztin polgári áldozatok magas száma miatt sok kritika éri Izraelt, aki a Human Rights Watch szerint ezzel egyenesen háborús bűntettet követ el. A háborúért Izrael és szövetségesei szerint egyértelműen a Hamasz, míg az iszlamista szervezet és támogatói szerint Izrael, a cionisták és Benjámin Netanjahu miniszterelnök a felelős.

A nemzetközi közösség eléggé megosztott. Izraellel szemben a legfőbb kritika a civil áldozatok magas száma hangzik el; ez ellen az ENSZ és több nemzetközi szervezet is felemelte szavát. Csakhogy Izrael hajlandó volt az Egyiptommal folytatott konzultációra és a tűzszünet elfogadására, miközben a Hamasz visszautasította azt. Igaz, Egyiptom és a Hamasz közötti rossz a viszony, ami magyarázatot jelenthez az iszlamista szervezet válaszára.

A Hamaszt több ország, köztük az Egyesült Államok is terrorszervezetként tartja számon, és ez, valamint a folyamatos provokáció negatív hatással van a gázai ügyre.

Külföldi beavatkozás

Eddig az egyiptomi kormány részéről és Libanon területéről történt érezhető megmozdulás a két hete tartó konfliktussal kapcsolatban. Libanonból eddig tizenegy rakéta csapódott be Izrael területére, a libanoni hadsereg pedig kettőt még becsapódás előtt megsemmisített.

Egyiptom a közvetítő szerepet vállalta fel, majd egy Benjámin Netanjahu és Abdel Fattah Sziszi egyiptomi elnök között zajló titkos telefonbeszélgetés után Kairó a támadások felfüggesztésére szólította fel Izraelt és a Hamaszt. A Hamasz azonban elutasította a tűzszünetet.

Katar a megbukott egyiptomi tervezet után ajánlotta fel a közvetítést, így várhatóan hamarosan Dohában fog találkozni Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Mahmúd Abbász palesztin elnök, hogy egy mielőbbi tűzszünet eléréséről tárgyaljanak. Katart szoros szálak fűzik a Hamaszhoz, Izrael részéről azonban éppen ezért kétséges a katari közvetítés elfogadása.

Az Egyesült Államok katonai, pénzügyi és politikai támogatásban is részesíti Izraelt, sokak szerint ezért Washington az egyik felelőse a gázai konfliktusnak, hiszen az ENSZ-ben is politikai védelmet biztosít Izraelnek, valamint Izrael az ő segítsége nélkül nem tenne szert ilyen katonai erőre. Ennek ellenére az Egyesült Államok általában a semleges kívülálló szerepét igyekszik felvenni, elismeri ugyan Izrael jogát az önvédelemre, de felemelte hangját a polgári áldozatok magas száma ellen is.

Mikor lesz vége a feszültségnek?

Addig, ameddig a felek nem tudnak érdemi párbeszédet kezdeni, és ameddig a Hamasz nem hagy fel az erőszakkal, addig nehéz lesz bármiféle eredményt is elérni. Előbb-utóbb az iszlamista szervezetnek el kell ismernie Izrael állam létét, valamint Izraelnek is be kell látnia, hogy az önálló palesztin állam létrehozása nélkül nem tudják fenntartani a békét.

Az egy állam – két nemzet, tehát történelmi Palesztina vagy Nagy-Izrael létrehozása szinte teljesen valószínűtlen, hiszen mindkét fél és a nemzetközi közösség is a kétállamos megoldást preferálja. A határok, valamint a főváros kérdése ugyanakkor szintén problémás.