A demokrácia megcsúfolásának, a jogállamiság felfüggesztésének tartja az ellenzék és a sajtó egy része az önkormányzati tisztségviselők pártváltását ideiglenesen engedélyező sürgősségi rendeletet, amely kedd este lépett életbe. A jogszabályt nyugati kancelláriák is bírálták, és még a kormányon lévő RMDSZ sem szavazza majd meg a parlamentben.

"Negyvenöt napra felfüggesztették a jogállamot Romániában; Negyvenöt napig tart a polgármester-vadászat…" Ilyen és ehhez hasonló címekkel számoltak be a bukaresti vezető lapok a kormánynak arról a döntéséről, miszerint másfél hónapig lehetséges a választott önkormányzati tisztségviselők pártváltása a mandátumuk elvesztése nélkü. A kedd estétől érvénybe lépő jogszabály negyvenöt napra felfüggeszti a politikai "migrációt" ellehetetlenítő törvénycikkek hatályát.

Rabszolga polgármesterek­­?

Victor Ponta kormányfő indoklása szerint a rendelet voltaképpen igazságot szolgáltat a polgármestereknek, akik "nem válhatnak rabszolgákká Vasile Blaga és Klaus Iohannis birtokain". Arra utalt, hogy 2012-ben a választottak túlnyomó többsége az akkori Szociálliberális Szövetség (USL) jelöltjeként szerzett mandátumot, most pedig sokan a Blaga és Johannis vezette Keresztény-Liberális Szövetségben (ACL) találták magukat. Ezáltal az önkormányzatok jelentős részében a kormánypártok helyi szinten ellenzékbe kerültek.

A megnevezett ellenzéki politikusok hevesen tiltakoztak a rendelet ellen. Klaus Iohannis, az ACL államfőjelöltje szerint a jogszabály súlyosan veszélyezteti a romániai közigazgatást és az idevágó törvénykezést. Szerinte a vezető kormánypárt zsarolással próbálja saját táborába kényszeríteni a polgármestereket, akiknek meghatározó szerepük lehet az emberek mozgósításában a novemberi államfőválasztáson.

Elemzők szerint is nyilvánvaló Victor Ponta szándéka: minél több polgármestert elcsábítani a Szociáldemokrata Párthoz  (PSD). A miniszterelnök tehát a kormányrendelettel voltaképpen tehát saját elnökválasztási győzelmét kívánja bebiztosítani.

Dacia Duster – árulásért

A rendelet megjelenését követően a demokrata liberálisok és a nemzeti liberálisok több megyei választott tisztségviselője is jelezte, átáll majd a PSD-be.  Az Universul Argeşean című napilap szerint az albotai polgármester, Ion Dumitru közölte a megye polgármestereivel, gondolkodjanak minél gyorsabban, mert felhatalmazást kapott arra, kijelentse: a szociáldemokratákhoz csatlakozó első három polgármester egy-egy Dacia Duster személygépkocsit kap ajándékba.

Mint mondta, két autó máris gazdára talált: az egyiket Davideşti – immár csak volt demokrata liberális – polgármestere, a másikat pedig a nemzeti liberálisoktól, 200 párttaggal együtt átállt Bebe Ivan, Băbana polgármestere kapta meg. Azt sem ő, sem pedig a napilap nem tisztázta, viccről volt-e csak szó, vagy pedig valós ajánlatról. A B1 TV kérdésére azonban a napilap cikkírója leszögezte: a közlés nyomán felhívta Argeş megye prefektúráját, ahol megerősítették az ajánlatot. Buzău megye polgármestere, Constantin Boscodeala pedig kijelentette: valamennyi párt helyi választottja előtt nyitva áll a PSD kapuja.

Az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkárhelyettese, Ilyés Gyula a rendeletet rendkívül cinikusnak nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a kisebb településeken a politikai közhangulat sok esetben a polgármester pártállásán múlik. „Nem mindegy, hogy egy községben kinek a támogatására buzdítja a helybélieket a település vezetője. Kampányban a polgármestereknek nagy befolyásuk van. Ezt saját tapasztalatból is mondom” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak. Ilyés szerint nem állja meg a helyét a PSD-nek az az érvelése, hogy az országban nagyon sok önkormányzat lebénult az USL felbomlása után, és ezért volt szükség a rendeletre. „Jól ismerem a helyi tanácsok működését. Nagyon sok helyen, különösen a kisebb településeken, nem az ideológiai csatározások, a tanácsosok pártállása miatt működésképtelenek az önkormányzatok” – jelentette ki.

Hazai és külföldi visszhangok

A nemzeti liberálisok és a demokrata liberálisok tüntetéseket is szervezetk, és kijelentették, nem fogadnak be sorukba „pártváltó” megyei tanácselnököt, tanácsost, polgármestert. A felháborodás azonban aligha valós, feltehető, hogy – éppen az elnökválasztások távlatában – mindkét párt kitárja majd kapuit előttük. Az RMDSZ elnöke is kijelentette, nem szavazzák meg a parlamentben a jogszabályt, mert a politikai migráció – Kelemen Hunor szavaival élve – a román politika krónikus betegsége.

A pártváltást ellehetetlenítő törvénycikkek hatályát felfüggesztő kormányrendeletet komolyan bírálták a nyugati kancelláriák. Az Európai Bizottság képviselője, Angela Filote a HotNews.ro internetes híroldal kérdésére válaszolva, nem kívánta ugyan kommentálni egy tagállam belső döntését, ám úgy vélte, ezzel a döntéssel a kormány teljes mértékben lehetővé tette a választói akaratot semmibe vevő pártváltást, veszélyeztetve ezzel a választási törvény alkalmazását is.

Véleménye nagyjából megegyezik több más nyugati kancellária álláspontjával, amelyek, diplomatikus formában ugyan, de úgyszintén értetlenkedésüket fejezték ki Victor Ponta kormányának intézkedésével szemben. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének közleménye szerint aggasztó a kormányrendelet érvénybe lépésének időzítése, az a tény, hogy a pártváltásra az elnökválasztásokat megelőző időpontban kerül sor.

Washingtont egyébként sem értett egyet a sürgősségi kormányrendeletek túlzottan nagy számával, azzal, hogy igen összetett, széles körű, áttekinthető, az összes politikai pártot, a civil társadalmi szervezeteket, valamennyi érdekelt felet átfogó vitát igénylő kérdéseket sürgősségi kormányrendeletekkel szabályoztak. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége még a kormányrendelet kormányvitája idején adta ki közleményét, ám Victor Ponta kabinetjét minden nem érdekelte.

Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége közleményében már valamivel kevésbé diplomatikusan fogalmazott, leszögezve: jóllehet a választott tisztségviselők jogállásának szabályozása Románia belügyének tekinthető, a brit kormány azonban úgy véli, hogy a törvénykezés viszont nem a kormány, hanem a demokratikusa megválasztott parlament jogkörébe tartozik. A brit nagykövetség hangsúlyozza: a sürgősségi kormányrendeletekkel a lehető legritkábban kell csak élni, amint azt egyébként Románia alkotmánya is leszögezi.