Az atlanti szövetség csütörtökön és pénteken ülésezik Walesben. Katonák ezreit küldhetik a balti államokba, Lengyelországba és Romániába.

A NATO arra készül a walesi Newportba tartandó csúcstalálkozóján, hogy az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés miatt erőteljesen növelje keleti tagországaiban a szövetséges katonai jelenlétet. Az állam-, illetve kormányfők készültségi akciótervet fogadnak el, amelyek előirányozzák, hogy az egyes tagországok rotációs alapon lényegében folyamatosan több ezer katonát tartanak majd a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, radikálisan csökkentik a NATO gyorsan reagáló erőinek riasztási idejét, illetve sűrűbben és intenzívebben fogják gyakorlatoztatni az egységeket.

 "Szembe kell néznünk azzal a realitással, hogy Oroszország nem tekinti partnerének a NATO-t" - jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szövetség dán főtitkára, akinek a megbízatása e hónap végén lejár. Utódja Jens Stoltenberg korábbi norvég miniszterelnök lesz. Rasmussen megjegyezte: az orosz állásfoglalásokból az derül ki, hogy Moszkva ellenfelet lát a szövetségben.

A NATO-országok csúcsvezetői Walesben, Petro Porosenko ukrán államfővel találkozva egyértelmű támogatásukról fogják biztosítani az orosz agresszióval szembenéző Ukrajnát - mondta Rasmussen. Keddi moszkvai közlés szerint Oroszország módosítja katonai doktrínáját, nem kis részben a NATO bővítése és az ukrán válság miatt. Mihail Popov, az orosz nemzetbiztonsági tanács egyik vezetője szerint Oroszországra nézve külső katonai veszélyt jelent "a NATO katonai infrastruktúrájának közeledése az orosz határhoz", amibe az esetleges ukrán NATO-csatlakozásra vonatkozó tervek is beleértendők. 

Az észak-atlanti szövetségben viszont az az egységes álláspont, hogy az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani, ahhoz diplomáciai erőfeszítésekre és politikai akaratra van szükség. Ukrajna nem tagja a NATO-nak, és a kollektív védelem garanciája csak a tagországokat illeti meg.

A NATO védelmi képességeinek növelése - hangsúlyozzák a szövetség tisztségviselői - valamennyi tagországtól pótlólagos áldozatvállalásokat követel. A közös erőfeszítésekben való részvétel módja azonban - teszik hozzá - nem az, hogy az összes tagállamnak katonákat kellene felajánlania a megerősítendő gyorsreagálású erőkbe. Keddi számában a Magyar Nemzet azt írta: Walesben több felajánlást is tehet Magyarország, így például azt, hogy katonákat küld gyakorlatozni a Baltikumba, javasolhatja továbbá a C-17-es szállítógépeknek otthont adó pápai bázisrepülőtér fejlesztését, és felajánlhatja a magyar honvédelmi költségvetés megemelését is.

A NATO-csúcs vezető témájává előlépett ukrajnai helyzet, illetve az Oroszországhoz fűződő viszony mellett a tagországok vezetői áttekintik a többi konfliktustérség kérdéseit is, így például - egy magas rangú NATO-diplomata előzetes közlése szerint - megvitatják az Iszlám Állam nevű, illetve más közel-keleti terrorszervezetek támasztotta kihívás ügyét.

Mindazonáltal ez a csúcs - NATO-stratégák várakozása szerint - arra hivatott, hogy lényegében lezárja azt a mintegy két évtizedes időszakot, amelyet a szövetség saját területétől távol eső térségekben folytatott nagyszabású katonai műveletei jellemeztek. Idén befejezi tevékenységét az ISAF nevű afganisztáni nemzetközi haderő. Ezt a missziót jövő évtől a tervek szerint - amennyiben az afgán vezetéstől erre vonatkozó felkérés érkezik, és sikerül tisztázni a jogi hátteret - nagyságrendekkel kisebb létszámú kiképző-tanácsadó misszió váltja fel.

A walesi csúcs résztvevői tanácskozni akarnak azon országok képviselőivel, amelyek partnerségi kapcsolatot ápolnak a NATO-val, valamint áttekintik a szövetség "nyitott ajtó politikájának" a helyzetét. Ez utóbbi kapcsán azonban előzetes diplomáciai jelzések szerint az most nem várható, hogy bármelyik, tagságra pályázó ország meghívást kapjon a szervezetbe.