Az új Európai Bizottság politikai szempontból nézve kissé a középjobb oldal felé hajlik el és több volt miniszterelnök, kormányfő-helyettes, volt miniszter kap benne helyet.

19 férfi – 7 nő

Az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude Juncker által összeállított Európai Bizottságban az Európai Néppárt tizennégy tagja kapott helyet. Magának az Európai Bizottságnak az elnöke, Jean Claude Juncker is ebből a pártból kerül ki. Az Európai Szocialista Párt nyolc taggal rendelkezik, az Európai Demokraták és Liberálisok Szövetsége öt tagot adott, egy tag pedig a konzervatívok színeit képviseli.

A Jean Claude Juncker által javasolt Európai Bizottságba öt egykori miniszter került be – maga Juncker is ebbe a kategóriába tartozik. Az európai kormány komisszárjai közé négy volt miniszterelnök-helyettes tartozik, a korábban miniszteri rangot betöltő tisztségviselők száma pedig tizenkilenc. Az Európai Bizottság további hét tagja a korábbi végrehajtó hatalomban is szerepelt, újabb nyolc tag viszont eddig az Európai Parlamentben kapott helyet.

Jóllehet korábban nagy kampány zajlott annak érdekében, hogy az új európai kormányba minél több nő kerüljön be, részarányuk azonban továbbra is jelentősen elmarad a férfi komisszárok mellett. Az új Európai Bizottságba a tizenkilenc férfi mellé mindössze hét nő került be. Igaz, az alelnöki tisztségeknél az arány már nagyjából helyreáll, hiszen a hét alelnök közül három a szebbik nemhez tartozik.

A „házőrző”

Jean Claude Junckert munkájában egy első alelnök is segítik, őt „házőrzőnek” (angolul watch dognak) nevezik. A tisztséget ugyanis a hollandiai szocialista Frans Timmermans tölti be, aki elsősorban majd a „jobboldali elhajlásokat” igyekszik megakadályozni.

Jean Claud Juncker az első alelnököt egyébként jobb kezeként mutatta be, utalva egyébként arra is, hogy e tisztség valamint a komisszári tárcák betöltésénél az Európai Néppárt és az Európai Szocialista Párt komoly egyeztetéseket folytatott egymással. Frans Timmermans egyébként a törvénykezés javításával foglalkozik, fő feladata az lenne, hogy szavatolja: az Európai Bizottság idevágó javaslatai valóban szükségesek és elkerülhetetlenek, e célok csakis közösségi szinten valósíthatók meg, a tagállamoknak nem nyílna rá lehetőségük. „Házőrzőként” arra is gondja lesz majd, hogy az Európai Bizottság valamennyi tevékenysége és akciója során szem előtt tartsák az alapvető jogok és a jogállamiság kartáját.

Frans Timmermans egyébként két európai komisszár tevékenységét hangolja össze: az igazságszolgáltatással, fogyasztóvédelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel, továbbá a migrációval, a belügyekkel foglalkozó tárcavezetőjét.

Timmermanst Hollandia küldte az Európai Bizottságba, az az állam, amely talán a leghatározottabban ellenezte Románia schengeni tagságát. Most tehát feladatkörébe tartozik annak felügyelete is, miként tartják tiszteletben a jogállamiság elveit a tagországok.

Francia öröm – és üröm

Jóllehet az európai szocialisták létszámbelileg elmaradtak az Európai Néppártból származó komisszárjai mögött, ám nagy álmuk teljesedett be: a különben román gyökerekkel is rendelkező Pierre Moscovici kapta meg a gazdasági, pénzügyekkel és vámügyekkel foglalkozó tárcát. Elsőrendű feladata abban áll, hogy biztosítsa: az adózás és a vámunió szerves részévé válik majd a mélyreható és valódi gazdasági és pénzügyi uniónak, ami jelentős mértékben hozzájárulna az Európai Unió jó gazdasági kormányzásához.

A fő cél ilyen vonatkozásban a túlzott deficit csökkentése lenne – a szocialisták pedig a megszorítások korlátozására törekednek.

A franciák örömébe némi üröm is vegyül. Pierre Moscovici tevékenységét azonban az Európai Néppárt két alelnöke – a pénzügyekkel foglalkozó Krisztalina Georgieva és az euró stabilitásáért felelős Valdis Dombrovskis – ellenőrzi. Ráadásul Jean Claude Juncker mindenre gondolt, ezért új tárcát létesített; a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős komisszár a Jonathan Hill. A brit konzervatív politikus várhatóan azon lesz, hogy szigorúan alkalmazzák majd a banki szektor felügyeletére kidolgozott legújabb normákat és szabályokat.

Irónia – és leértékelés

Románia Európai Bizottsági képviselője Corina Creţu, aki a regionális politikákért felel. Ebben a minőségében mindenekelőtt arra kell törekednie, hogy az Európai Unió különböző régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentésével erősítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. Az Európai Unió kohéziós pénzalapja a 2014-2020-as időszakra 376 milliárd euró, ami az Európai Unió költségvetésének több mint egyharmadát jelenti.

A Románia által nevesített politikus hatásköre azonban valamivel kisebb, mint elődjéé, a mezőgazdaságért és területfejlesztésért felelős Dacian Ciolosé volt.

Politikai megfigyelők szerint abban, hogy az unió költségvetésének egyharmadáért felelős komisszári tisztségbe éppen román politikust neveztek ki, némi irónia is van: Románia ugyanis az Európai Uniós alapok lehívásában mindvégig az utolsó helyek egyikén szerepelt.

Magyarország jelöltje, Navracsics Tibor oktatásügyi, kulturális ifjúsági és állampolgári biztos lesz az Európai Bizottságban. A magyar kormánypárt, a FIDESZ nagy lehetőségeket lát a tisztségben, amelyet Navracsics Tibor is „testhezállónak” nevezett, jóllehet nem titkolta, eredetileg külügyi vagy más, nemzetközi jellegű portfolióra számított. Navracsics Tibor azonban úgy véli, eddigi szakmai tevékenységében folyamatosan jelen volt az ifjúságra való összpontosítás, számos általa felügyelt program kifejezett célja volt az, hogy az új nemzedékeket hozza helyzetbe a magyar közigazgatásban és a politikában. 

Az ellenzéki pártok azonban másként vélekednek, szerintük „leértékelték” Magyarországot. Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnököt és az általa működtetett rendszert minősíti az, hogy Navracsics Tibort az oktatással, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosnak javasolja kinevezni az Európai Bizottság megválasztott elnöke. A magyar szocialisták szerint Orbán Viktor kapta a pofont, amely azonban a magyaroknak fáj.

Az Együtt-PM véleményének megfelelően a tisztség egyben azt is jelenti, hogy az Európai Parlamentben nem veszik komolyan a magyar jelöltet, a Demokratikus Koalíció véleménye szerint az új Európai Bizottságban Navracsics Tibor a leggyengébb posztot kapja.