Ruha teszti az embert – tartja a régi szólásmondás. Ehhez (pszichológusokat idézve) hozzátehetnénk: de magát a politikust is. A lélekbúvárok ugyanis messzemenő következtetéseket vonnak le a politikusokról, annak fényében, hogy miként öltözködnek, milyen ruházatot részesítenek előnyben.

Különösképpen igaz ez a választási kampányok idején, amikor külsejükkel – tehát ruházatukkal – is hangsúlyozni akarják, hogy milyen rétegeket kívánnak megszólítani. Hazai divatszakemberek és pszichológusok nemrégiben elemezték a főbb államfő-jelöltek ruházkodási stílusát, érdekes következtetésekkel szolgálva.

Tony Blair mintájára

Alin Galăţescu divatkritikus szerint Nyugaton az államfőjelöltek stábjának négy legfontosabb tanácsosa közé tartozik a divatszakértő. Pszichológusok szerint ugyanis az öltözék és a nonverbális kommunikáció már az előtt igen sokát elárul a politikusokról, hogy azok megszólalnának – állítja Alexandru Drăgan divatszakember.

A lélekbúvárok úgy vélik, Victor Ponta nagyjából felismerte az öltözködés szerepét a kampányban. Tudja, hogy pártja és ő maga szociáldemokrataként a széles tömegekhez, a szegényebbekhez, a társadalmi segélyre szorulókhoz szól. Véleményük szerint Victor Ponta ruházatában Tony Blair volt brit miniszterelnököt követi, aki egyébként politikai eszményképe is.

Amikor az emberek között van, olyankor ingének két felső gombját kigombolja, ingujját feltűri, ezzel is érzékeltetve, hogy a szegények oldalán áll. Igaz, volt, amikor alapvető hibát követett el az öltözködésben: így például az árvízkárosultakat lakkcipőben kereste fel, amit politikai ellenfelei ki is játszottak vele szemben.

Elena Udreától eltérően egyébként Victor Ponta a kampány idején sem öltözködik gyökeresen másként, mint például miniszterelnökként.

Alin Galatescu úgy véli, Victor Ponta a tanácsosok legkiegyensúlyozottabb csapatát gyűjtötte maga köré. Ennek köszönhetően általában felszabadult, könnyed, az emberek között fesztelenül viselkedik.

A „komoly ember”

Klaus Iohannis öltözködésével igyekszik bizalmat sugallni. Mindvégig ragaszkodik az öltönyhöz és a nyakkendőhöz, bárhova is megy, így öltözködik. Divatszakértők mindebből azt a következtetést vonják le, hogy Nagyszeben polgármestere ugyan szeretné a maga oldalára állítani az egyszerű embereket is, ám nem hajlandó lemondani a „komoly ember” benyomásáról. Egyébként egész viselkedésében is ezt a látszatot kívánja kelteni az emberekben: igyekszik mértékletesnek mutatkozni, aki biztos önmagában, és aki kerüli a feltűnést – és aki csak igen ritkán mosolyog.

Ezzel a stílussal azonban kommunikációs sorompót állít önmaga és az emberek közé, viselkedésével távol tartja magától a tömegeket. Pszichológusok azt a tanácsot adják neki, hogy olyakor szabaduljon meg az öltönytől, a nyakkendőtől, öltözködjék kissé lazábban.

Elena Udrea: sokat kockáztat

Elena Udrea attól a naptól kezdve, hogy hivatalosan bejelentette, jelötleti magát az államfői tisztségbe, lemondott a drága ruhákról, a vuitton-táskákról és tűsarkú cipőben is csak ritkán mutatkozott. Öltözéke újabban habos blúzból, színes nadrágokból, viszonylag egyszerű ruhákból, nem egyszer testhez álló szoknyákból áll.

Öltözékének megváltoztatásával azt a képet kívánja sugallni, hogy maga is a népből származik, harcostársuknak érezhetik hát az egyszerű emberek is. Szeretné megnyerni a munkások bizalmát is, ezért az utóbbi időben megfordul a gyárakban is. Persze, gyárlátogatásai színhelyeit gondosan megválasztja: porcelángyárakat keres fel, ellátogatott egy porcelángyártó vállalathoz is, konfekció egységet tekintett meg. Látogatása alkalmával vendéglátói nyilvánvalóan megtisztelték néhány luxusholmival, ami jól jön majd az elnökválasztások után.

Pszichológusok szerint Elena Udrea nagy kockázatot vállal fel, hiszen jelenlegi stílusa jelentős mértékben különbözik korábbi életmódjától, amikor is kizárólag márkás holmikat, drága táskákat hordott, méregdrága tűsarkú cipőket viselt – amelyeket igen sok nő megirigyelt tőle.

Mostani stílusa korántsem meggyőző. Annyit elérhet, hogy a sajtó foglalkozik majd új külsejével, az azonban aligha győzi meg az embereket.

Nincs érzéke a színek harmóniájához

A független jelöltként induló Monica Macovei rendszerint fehér blúzt és fekete nadrágot visel – függetlenül attól, hogy egy tévés beszélgető műsorban lép fel, a munkahelyén tartózkodik, emberekkel találkozik. Ez az egyszerű, keresetlen, de mégis távolságtartást sugalló öltözék eltávolítja azonban a tömegektől. Ruházatát illetően Monica Macovei leginkább Theodor Stolojan öltözködési stílusát követi, aki a politikába belekeveredett technokrata benyomását kelti.

Maga Monica Macovei is beismeri, hogy az öltözködés nem tartozik erős oldalai közé. Bevallása szerint azért visel csupán fehér és fekete kombinációt, mert nincs érzéke a színek harmóniájához.

Az ugyancsak független jelöltként induló Cristian Diaconescu divatszakértők szerint öltözékében nagyjából Victor Pontát utánozza, vagyis igyekszik ilyen módon is a felszabadultság, a lazaság érzetét kelteni. Ruházata alapján nehéz lenne eldönteni, hogy a Basescu típusú jobboldali választókat kívánja megszólítani, vagy pedig a gazdag jobboldali réteget próbálja megnyerni magának. Az biztos, hogy Cristian Diaconescu nem érzi otthon magát az egyszerű emberek, a munkások vagy a parasztok között. Ha nyakkendőt nem is visel, de öltönyeivel azt a benyomást kelti, hogy fölötte áll az egyszerű embereknek.