Az olaszországi Mani Pulite (Tiszta Kezek) akcióhoz hasonlítható annak a korrupciós botránynak a kivizsgálása, amelynek kilenc volt romániai miniszter az érintette. Az ügyészség azzal gyanúsítja őket, hogy mandátumuk idején csúszópénzt fogadtak el.

Mint ismert, a kilencvenes évek elején Olaszországban kirobbant botrány négy politikai párt eltűnését, az olasz parlament politikusai több mint felének vád alá helyezését vonta maga után. Az persze kérdés, hogy Romániában történik-e hasonló az ügy kapcsán.

Románia főügyésze, Tiberiu Niţu a hét elején eljuttatta a korrupcióelleni ügyészség (DNA) kérését a román parlamenthez, az Európai Parlamenthez és a román államfőhöz a vizsgált személyek mentelmi jogának megszüntetéséért. Az ellenzék máris bejelentette, megszavazza a kérést, a nagyobbik kormánypárt viszont még „elemezni” kívánja a helyzetet.

Gyanús üzletkötések – egymilliárd euró értékben

A miniszterek Adrian Năstase kormányzása, illetve az 1-3. Boc-kormány idején voltak hivatalban. Az ügyészek szerint fennáll az alapos gyanúja annak, hogy az Informatizált Oktatási Rendszer program keretében, a romániai iskolák számítógépes felszerelése kapcsán a Microsoft céggel aláírt szerződések a piaci árnál jóval magasabb árakat tartalmaztak – a különbözet a gyanúsítottak és környezetük zsebébe vándorolt.

A DNA azt állítja, bizonyítani tudja, hogy az érintett miniszterek 2004 óta rosszhiszeműen látták el hivatalukat, a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek és akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagytak jóvá. A vádhatóság adatainak megfelelően például a 2004-ben ilyen célokra kifizetett 54 millió dollárból 20 millió a minisztériumi döntéshozókhoz került. A gyanú alá eső tárcavezetők például csúszópénzt kértek és kaptak azért is, hogy a megrendeléseket a Fujitsu Siemens Computers kapja meg, amely ráadásul még csak nem is forgalmazott oktatási szoftvereket.

A botrány romániai üzletembereket, illetve más kormány-tisztségviselőket is érint, s mint egy tanú vallomásából kiderült, akár Victor Ponta miniszterelnök is érintett lehet. Az ügyészek szerint az eddigi legnagyobb kormánykorrupciós ügyről van szó, és megvesztegetés-gyanúsak a romániai iskolák számítógépes ellátását szolgáló, 200 millió eurós közbeszerzések is.

A gyanús üzletkötések összértéke elérheti az egy milliárd eurót is, a botrány érinti az IBM, a Siveco, a Compaq cégeket, több off-shore céget. Román lapok szerint a kilenc miniszter felelősségre vonása még csak a botrány kezdetét jelenti, a skandalum feltehetően alapjában rázza majd meg az egész romániai politikai osztályt és üzleti légkört.

Amerikai nyomásra

Az érintett román miniszterek az oktatási, a távközlési illetve a pénzügyi tárcát vezették. Az ügyészek szerint az Adrian Năstase kormány 2004-ben a román államot megkárosító, törvénytelen szerződést kötött a Microsoft cégóriással, amelyet aztán az egymást követő Boc-kabinetek ugyancsak törvénytelenül meghosszabbítottak. A DNA tavaly júniusban kezdett foglalkozni az üggyel, miután Victor Ponta kormányfő ellenőrző testülete az informatikai és az oktatási tárcánál felülvizsgálta az oktatási licencek helyzetét.

A miniszterelnök nem is tehetett másként, hiszen az amerikai Wall Street már nyilvánosságra hozta: az amerikai szövetségi hatóságok vizsgálatot indítottak annak ügyében, hogy a Microsoft és üzleti partnerei romániai, olaszországi és kínai kormány-tisztségviselőket fizettek le.

Miniszterek, bűncselekmények

Ecaterin Andronescut – aki több alkalommal betöltötte az oktatási miniszter tisztségét – egyebek között azzal vádolják, hogy a Compaq és a Siveco cégeket előnyben részesítő kormányhatározatokat hozott illetve láttamozott, megkönnyítve ezzel a szóban forgó cégek törvénytelen szerződéskötését. Cserében pénzt és számítógépeket kapott a Sivecótól és a Sivecóval együttműködő vállalatoktól.

A Valerian Vreme volt távközlési miniszter által jóváhagyott és megkötött szerződés értelmében a tárca közel 9 millió eurót fizetett ki – a tárcavezető a szerződés aláírásakor pedig figyelmen kívül hagyta a Microsoft által megadott pénzbeli kedvezményt.

Dan Nica, aki ugyancsak a távközlési tárcát vezette, minisztériuma rendeleteivel a Fujitsu Siemens Computers és a Siveco cégnek kedvezett. 2004 áprilisa és novembere között a tárcavezető megkapta javarészét annak a 20 millió dollárnak, amelyet a Fujitsu egy off-shore-cégnek fizetett be.

Adriana Ţicău volt távközlési tárcavezető úgyszintén a Fujitsu céget részesítette előnyben. Ráadásul ő fogadta el az Informatizált Oktatási Rendszer költségvetését és a Microsoftot kiválasztó tervezetet.

Távközlési miniszter korában Gabriel Sandu kezdeményezte és ellenjegyezte azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében a tárcát felhatalmazta szoftvertermékek vásárlásával. Egyben több olyan szerződés is megkötött, amelyekben – a Fujitsu cég előnyben részesítéséért –, más cégeknél megszorító feltételeket szabott meg. Ugyanakkor egy ügyvédtől 1,8 millió eurót kért azért, hogy továbbra is a Microsoftot hatalmazzák meg a romániai programban való részvétellel. További 3 millió eurót kapott a Microsofttól azért, hogy megkösse vele a szoftver-termékek eladására vonatkozó, 2009-2010-re szóló szerződést.

Daniel Funeriu az Oktatási, Kutatási, Ifjúság- és Sportügyi minisztérium élén törvényellenesen juttatta újabb szerződésekhez a Microsoft céget. Ez odavezetett, hogy a távközlési minisztérium közel 9 millió eurót fizetett, holott 100 ezer euró is elegendő lett volna.

Az ugyancsak az oktatási tárca élén állt Alexandru Athanasiu a Compaq és a Siveco cégeket előnyben részesítő kormányhatározatokat kezdeményezett, és ezek értelmében tárcája 40-50 százalékkal többet fizetett a szoftverlicencek valós értékénél.

Felgyújtja magát Andronescu? Az érintettek egyelőre tagadnak, mi több, Ecaterina Andronescu azzal fenyegetőzött, hogy köztéren felgyújtja magát, amennyiben „méltatlanul szolgálati visszaéléssel, pénzmosással és befolyással való üzérkedéssel vádolják”. Csakhogy korábbi pályafutását ismerve, a volt miniszter asszony nem bizonyult éppenséggel feddhetetlennek. 2011-ben például közel 3 millió lej értékben kapott pénzt az oktatási tárcától három kutatási programra, amelyen a bukaresti műegyetem rektoraként dolgozott. A baj csak az volt, hogy egyben ő volt az oktatási miniszter is. Egy évvel később a Nature című tekintélyes folyóirat egy projekt kapcsán plágiummal vádolta, és ugyancsak 2012-ben, nyomban oktatási miniszterré történt kinevezése után ellenezte az érettségi vizsgák bekamerázását – amely megakadályozta volna a csalásokat –, mivel az „megalázza a tanárokat”. Mindazok pedig, akik „egyetemi diplomagyártással” vádolták Andronescut, 2011-ben újabb bizonyítékot kaptak állításukra, hiszen éppen ő volt az, aki indítványozta – a jelenlegi oktatási miniszter, Remus Pricopie által végül is elfogadott kezdeményezést – hogy a sikertelenül érettségizők előkészítő éven vehessenek részt az egyetemeken.

Mihai Tănăsescu volt pénzügyminiszter a Fujitsu és a Sicevo cégek számára előnyös kormányhatározatok fejében 2003 júniusa és 2004 novembere között, közvetítők útján 82 ezer eurót kért és kapott a Fujitsu cégtől – az összeget liechtensteini cégének utalták át. A céget úgyszintén közvetítők üzemeltették.

A sajtóban csupán Jatt Mikiként emlegetett volt kormányfőtitkár, Şerban Mihăilescu befolyása kapcsán úgyszintén a Fujitsu számára kedvező jogszabályokat fogadtatott el a kormány minisztereivel, és 2004 áprilisa valamint novembere között a vállalat 20 millió dollárt fizetett „jogtanácsok és műszaki konzultáció” címén egyik off-shore cégének.