Tavaly decemberben jött létre a pénzügyi tárca keretében a csalásellenes főigazgatóság. Az azóta eltelt hónapok alatt az intézmény részben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Eddig több mint 330 millió eurós adócsalást fedezett fel – ez persze, csupán egyetlen csepp a tengerben.

A GDP 16 százaléka

A Költségvetési Tanács adatai szerint az adócsalások elérték a tavalyi évi bruttó nemzeti össztermékének 16 százalékát, ami nagyjából 20 milliárd eurónak felel meg. A különféle gazdasági területeken működő munkáltatói szervezetek kimutatása szerint az építkezésekben, a pékiparban, a húsiparban az adócsalások elérik az ágazat termelésének akár 50 százalékát is.

Elsősorban a hozzáadott értékadó esetében kerül sor a legtöbb visszaélésre. Az agráripari termékek előállítása és a velük való kereskedelem területén a csalásellenes főigazgatóság csaknem 95 millió eurós – enyhítő szóval élve: – tartozást fedezett fel. Az energetika területén az államot 61,5 millió euróval károsították meg, az építőiparban illetve az építőanyagok gyártásában pedig az idei esztendő első hét hónapjában az okozott kár megközelíti a 21 millió eurót.

A csalásellenes főigazgatóság felmérte a feketemunka területén okozott állami veszteséget is, amely idén eléri a14 millió eurót.

Nem létező javak, szolgáltatások

A bruttó nemzeti össztermék 16 százalékét kitevő különféle csalások között, amint már szó volt róla, a hozzáadott értékadó megtérítésével összefüggő rendellenességek szerepelnek. A gazdaság egészére számított 16 százalékból 12 százalékot éppen ezek a csalások tesznek ki. A csalásellenes főigazgatóság felmérésének megfelelően a hozzáadott értékadóval történő manipulációkar mindenekelőtt az élelmiszeripari cikkek, az elektronikai termékek, az építőanyagok, illetve olyan szolgáltatások esetében követték el, mint például a menedzsment, a piackutatás vagy a tanácsadás.

Gyakran előfordul, hogy teljes mértékben fiktív javakat és szolgáltatásokat számolnak fel. Az ilyenfajta legutóbbi eset – amely már az ügyészek napirendjén szerepel – éppen a Siveco-ügy volt, amelynek esetében nem létező szoftver-termékeket számláztak, méghozzá olyan cégtől, amelynek tevékenységében soha nem is szerepet ilyenfajta szolgáltatás.

A nem létező szoftverek „hivatalos gyártásával” a Sivecónak sikerült fiktíven megnövelnie költségei, amely ráadásul a nyereség után számított adó csökkenésével is járt.

A hozzáadott értékadóval történő visszaéléseknek azonban számtalan formája van. Egyik ilyen változatnak megfelelően fölösleges egységeket építenek be a kereskedelmi láncolatokba, ezzel pedig megnövelik a kiszámlázások lehetőségét. Ezzel a módszerrel egyébként nem létező árukészleteket is fel lehetett „halmozni”. 

Nagykereskedelem – nagy csalás

A csalásellenes főigazgatóság adatainak értelmében a hozzáadott értékadó tekintetében a legnagyobb csalásra az élelmiszeriparban kerül sor. A főigazgatóság ellenőreinek összesített adatai szerint ezen a területen 2012-től mostanáig mintegy 24-25 millió eurós kárt okoztak az államnak, elsősorban a zöldségek és gyümölcsök forgalmazásában és mindenekelőtt a nagy kereskedelmi láncok, így például a Carrefour, a Lidl, a Metro, a Mega Image, a Real, a Selgros, a Cora és a Billa.

A forgalmazást az ellenőrök szerint Törökországból származó állampolgárok szűk csoportja ellenőrizte. Két és fél esztendőn át a csoport által irányított bűnszervezet hetenként 570 tonna zöldséget és gyümölcsöt rakódott le és forgalmazott Romániában – ez mintegy 28 kamionnyi terméknek felel meg. A gyümölcsök között elsősorban az Európai Unióból – Franciaországból, Hollandiából, Olaszországból és Görögországból – származó banán és narancs, egy törökországi cégtől importált citrom szerepelt.

330 milliót visszaszereztek

Az ügy kapcsán az ügyészség már a nyár folyamán lépett: 12 érintett személyt vettek őrizetbe. A Csalásellenes Főigazgatóságnak mindeddig sikerült 330,2 millió eurót visszaszereznie. Az összeget büntetések útján, elkobzott árucikkek és készpénz formájában foglalták le. A főigazgatóság mindeddig eredményesen dolgozott együtt a Legfelsőbb Bíróság mellett működő ügyészséggel, a korrupcióellenes, illetve a szervezett bűnözés elleni ügyészséggel.