Călin Popescu Tăriceanut nevezné ki Victor Ponta miniszterelnöknek, ha államfővé választják. A pénzügyi szakember, Florin Georgescu és a legnagyobb titkosszolgálat igazgatója, George Maior csupán „tartalék” volna arra az esetre, ha Románia gazdasági mutatói úgy hoznák, hogy pénzügyi szakértőre, vagy az ország nemzetbiztonságát fenyegető veszélyek miatt hírszerzési szakemberre lenne szükség a kormány élén.

Régi liberális politikus

Călin Popescu Tăriceanu régi liberális politikus. Alapító tagja volt a Nemzeti Liberális Pártnak, 2004 és 2008 között pedig Románia miniszterelnöke volt. Akkor még Traian Basescu államfő mondott rá igent, akivel az időtájt jó kapcsolatokat ápolt. Miniszterelnöksége idején azonban viszonyuk megromlott, amikor is Traian Băsescu előkerestette „szárnysegédjével”, Elena Udreával azt a bizonyos rózsaszín cédulácskát, amelyen a kormányfő így írt: „1. Kedves Traian, mellékelem számodra a Petromidia kivizsgálásával kapcsolatos dokumentumot. 2. Ha alkalmad nyílik rá, említést teszel-e majd az ügyészségen erről a témáról?”

Călin Popescu Tăriceanu és Traian Băsescu ettől kezdve ellenségként kezelték egymást, és bár az államfő mindent megtett a miniszterelnök lemondásáért, Călin Popescu Tăriceanu a helyén maradt a 2008-as parlamenti választások időpontjáig.

Később, amikor a Demokrata Liberális Párt kivonult a D.A. Szövetség kormányából, akkor a Szociáldemokrata Párt segítségével rövid ideig kisebbségben lévő kormányt vezetett.

Miniszterelnöksége meglehetősen ellentmondásos. Mandátuma során vezették be a 16 százalékos egységes adórendszert. Románia gazdasága ugyan hatalmas léptekkel fejlődött, ám kormánya vezetése alatt Románia több mint 8 százalékos költségvetési deficittel zárta az évet.

Călin Popescu Tăriceanu 2004 és 2005 között a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke volt, 2005 februárjában lett a Nemzeti Liberális Párt elnöke, tisztségét 2009-ben veszítette el Crin Antonescuval szemben. Az új pártelnök, Crin Antonescu később, Victor Pontával szövetségben létrehozta a Szociál-Liberális Szövetséget, amelyet aztán később, 2014-ben szintén Crin Antonescu mondott fel.

Călin Popescu Tăriceanu 2014-ben a szenátus elnöke lett – a tisztséget a nagy nehezen lemondó Crin Antonescutól vette át. Ebben a minőségében az ország második embere lett.

Călin Popescu Tăriceanu több mint két évtized után, a politikai tömörülésen belül kialakult ellentétei miatt idén szakított a Nemzeti Liberális Párttal, és megalakította a Liberális Reformpártot, amelynek jelöltjeként indult az idei államfő-választásokon. Nagyjából a várt eredményt hozta: a harmadik helyen végzett Victor Ponta és Klaus Iohannis mögött.

Călin Popescu Tăriceanu foglalkozására nézve mérnök, az Automotive Trading Services kft főrészvényese. 1980 és 1993 között egyetemi tanár volt a bukaresti építésztechnikai egyetem hidrotechnikai karán. A sajtóhoz is köze volt: 1990-ben megalapította a Radio Contactot, amely az első magán rádióállomás volt Romániában.

Hobbija a motorkerékpározás. Nyolc éve, 2006 júliusában balesetet is szenvedett: Harley Davidson motorkerékpárjával átsodródott az ellentétes vezetési irányba és összeütközött egy szabályosan közlekedő Ford Mondeo személygépkocsival. Călin Popescu Tăriceanu meniscus-sérülést szenvedett és jó időre elveszítette hajtási jogosítványát.

Ha baj lesz a pénzügyekkel…

„Ha úgy érezzük, hogy nagyon világos jelzést kell adnunk a pénzügyi fegyelem megőrzése tekintetében, akkor technokrata miniszterelnököt javasolunk, a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettese személyében”. Victor Ponta szerint ebben az esetben kerülne a kormány élére Florin Georgescu.

A 61 éves pénzügyi szakember a bukaresti Bukaresti Közgazdaság-tudományi Akadémia pénzügyi és könyvelői fakultását szerzett diplomát 1976-ban, évfolyamelsőként. Ezt követően a University of Missouri Kansas Cityn végezte el a pénzügyi menedzsmenti egyetemi utáni tanfolyamot. 1989-ban szerzett pénzügyi és pénzforgalmi doktorátust.

A Társadalmi Demokrácia Pártjának tagjaként 1992-ben a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium államtitkára volt. Igen sok féle tisztséget töltött be, a pénzügyi tárcán belül volt közgazdász, pénzügyi ellenőr, osztályvezető, majd a bukaresti Állami Ellenőrző Igazgatóság vezérigazgatója lett.

A Văcăroiu-kormány idején, 1992 és 1996 közötti pénzügyminiszteri tisztséget töltött be. Pénzügyi szakértők szerint tárcavezetőként nagyrészt rendet teremtett az igencsak zilált pénzügyekben. Ekkor vezette be a hozzáadott értékadót is. Minisztersége alatt azonban az adóreformok várattak magukra. Ebben az időszakban számos konfliktusa támadt a szociáldemokraták vezető politikusaival.

Florin Georgescut pénzügyminiszterré nevezték ki az első Ponta-kormány idején is, ezt a tisztségét 2012 májusától decemberéig töltötte be, majd Victor Ponta tanácsosaként tevékenykedett. Politikusként a Társadalmi Demokrácia Pártja, majd – a politikai tömörülés újabb nevén –, a Szociáldemokrata Párt Olt megyei képviselője volt 1996-2000 és 2000-2004 között. Ekkor lemondott parlamenti tisztségéről, miután kinevezték a Román Nemzeti Bank első kormányzó-helyettesévé, illetve a Román Nemzeti Bank Igazgató Tanácsának alelnökévé.

Tagja volt egyébként a kétes hírű, és jelenleg korrupció miatt börtönbüntetését töltő üzletember, Sorin Ovidiu Vântu által ellenőrzött Fejlesztési és Beruházási Bank igazgatótanácsának is.

Diplomata és hírszerző főnök

A 47 éves George Maiort 2006-ban nevezték le a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójává – jelenleg is ebben a tisztségben van. Ígérete szerint azonban nyomban benyújtja majd lemondását az újonnan megválasztott államfőnek. A Társadalmi Demokrácia Pártja egyik oszlopos tagjának, Liviu Maiornak fia. Apja 1992 és 1996 között oktatási miniszter volt, ebben a minőségében számos magyarellenes intézkedést hozott. Liviu Maiornak igen nagy befolyása volt Kolozsváron, őt tartják a szociáldemokraták Ioan Rusból, Vasile Dancuból és Vasile Puscasból álló „kolozsvári csoportja” mentorának is.

George Maior foglalkozását tekintve egyetemi tanár. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jogi karán végzett, majd nemzetközi és összehasonlító jogból tett mestervizsgát a washingtoni George Washington egyetemen. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen szerzett doktori diplomát nemzetközi jogból, dolgozata címe a következő volt: Nemzeti és európai joggyakorlat a strasbourgi Európai Bíróságon.

2001-ben elvégezte a bukaresti Nemzetvédelmi Kollégiumot is. 1992-tól azonban diplomataként dolgozott a Külügyminisztériumban, 1997 és 1999 között Románia írországi nagykövetségének meghatalmazott ügyvivője volt.

Miután a Szociáldemokrata Párt 2000-ben megnyerte a választásokat, még az év decemberében kinevezték a Védelmi Minisztérium államtitkárává, a tárca euroatlanti integrációs és védelempolitikai főosztálya vezetőjévé. Ebben a minőségében vezette az ország küldöttségét a Románia NATO-tagságáról szóló tárgyalásokon.

2004 novemberében a szociáldemokraták listáján Fehér megyei szenátorrá választották meg, 2006 november 4-én pedig a román törvényhozás plénuma a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójává választotta.