Vasárnap újra két jelölt közül választanak államfőt a romániaiak. A rendszerváltás utáni választások történetében mindössze egyszer fordult elő – Ion Iliescu 1990-es győzelmekor –, hogy nem volt szükség második fordulóra. Öt éve, 2009-ben Traian Băsescu hajszálkülönbséggel lett államfő.

Az 1990-es romániai államelnök-választást leszámítva, amelyet Ion Iliescu, akkor még a Nemzeti Megmentési Front jelöltjeként már első körben megnyert, valamennyi romániai államfőválasztáson szükség volt második fordulóra is. Az első fordulóban legtöbbször tíz jelöltnél több indult, a legtöbben, tizenhaton, 1996-ban, az idei államfőválasztás a tizennégy jelöltjével ilyen szempontból a második helyen áll.

A második menet kötelező…

Öt éve, 2009-ben tizenkét jelölt indult pályázott Traian Băsescu akkori elnök helyére. Băsescu volt egyébként az első államfő 1989 után, akinek mandátuma az alkotmánymódosításnak megfelelően öt évig tartott. Eddigi két mandátuma során tehát ugyanannyi időt töltött a cotroceni-i palotában, mint Ion Iliescu – aki voltaképpen három választást nyert meg.

Ion Iliescu 1990-ben már az első fordulóban, hatalmas szavazattöbbséggel – több mint 85 százalékkal – nyerte el két éves „csonkamandátumát”. A liberális párt második helyen végzett jelöltje, Radu Câmpeanu 10,6 százalékot kapott.

Az 1992-es évi választáson már második fordulót tartottak, ám a Nemzeti Megmentési Front színeiben induló Iliescu itt is magabiztosan nyert: 61,43 százalékot összesített a 38,56 százalékot elérő Emil Constantinescuval szemben. Iliescura 7,3 millióan voksoltak, a Demokrata Konvenció jelöltje 4,6 millió szavazatot összesített.

1996-ban a tizenhat jelölt közül úgyszintén Iliescu és Constantinescu került be a második fordulóba. Itt azonban már felcserélődtek a szerepek: a Demokrata Konvenciót képviselő Emil Constantinescu 7 millió szavazatot szerzett, ami 54,4 százalékot jelentett, a nem egészen 6 milliós szavazatot elért Ion Iliescu 45,6 százalékával szemben.

2000-ben került sor Ion Iliescu „nagy visszatérésére”. Ezt tulajdonképpen Corneliu Vadim Tudornak köszönheti, akivel együtt került be a második fordulóba. Románia szavazóinak nagy többségében volt azonban annyi józan ész, hogy pontosan tudták: az ország teljes mértékben elszigetelődne, ha a Nagy-Románia Párt jelöltje nyerné meg a választásokat. Ion Iliescu a romániai magyarok szavazatainak is köszönheti győzelemét, hiszen – bár nem jellemző rájuk – ezúttal a szociáldemokratákra voksoltak. Ion Iliescu végül csaknem 6,7 millió szavazatot szerzett, amivel elnyerte a voksok 66,82 százalékát, Corneliu Vadim Tudornak pedig meg kellett elégednie 33,18 százalékkal.

A 2004. évi államfőválasztás volt az első, amelyen Ion Iliescu – az alkotmányos rendelkezések értelmében – már nem indulhatott. A szociáldemokratákat Adrian Năstase képviselte, akinek a második fordulóban a nemzeti liberálisokból és a Demokrata Pártból álló D.A. Szövetség jelöltjével, Traian Băsescuval kellett felvennie a harcot. A küzdelem szoros volt, ám végül is Traian Băsescu győzelmét hozta, aki 5,2 millió szavazattal 51,22 százalékot szerzett Adrian Năstase előtt, akinek 4,8 szavazata csak 48,78 százalékra volt elegendő.

2009: drámai fordulat

Traian Băsescunak 2009-ben ismét szociáldemokrata jelölttel – akit a Konzervatív Párt is támogatott – kellett felvennie a harcot az államfő-választások második fordulójában. A 12 jelölt közül kettő visszalépett: Románia hercege, Margit hercegnő férje, Radu, valamint Nati Meir, akit a választások előtt, 2009 októberében hamis pénz forgalmazása és csalás miatt őrizetbe vettek.

A második forduló eredménye talán itt alakult a legdrámaibban. A választások estéjén 7 órakor rögzített – és este kilenckor, az urnák zárása után nyomban nyilvánosságra hozott – exit-pollok szerint Mircea Geoană nyerte a választásokat. A pezsgőbontás természetesen nem maradt el, a baloldali jelölt pedig ekkor mondta a feleségéhez intézet – és azóta már sokat idézett, immár anekdotisztikussá  vált szavait: „Szerelmem, Mihaela, győztünk!”.

Nem sokkal később Traian Băsescu tévényilatkozatában figyelmeztetett: a választások eredménye egészen más. A Központi Választási Iroda által hétfőn nyilvánosságra hozott eredmények szerint az államfő továbbra is Traian Băsescu maradt, aki 5,27 millió vokssal 50,34 százalékot szerzett, míg Mircea Geoanára ugyan nem sokkal kevesebben, 5,20 millió választó voksolt, ám ez csak 49,66 százalékot jelentetett.

Az eredményt azonban nem véglegesítették az alkotmánybíróság döntéséig. Az ellenzék ugyanis választási csalásra gyanakodott. A szociáldemokraták főtitkára, Liviu Dragnea szerint az érvénytelenített szavazatok nagy száma mellett több helyen is meghamisították a jegyzőkönyveket, és minden addigit felülmúlóan nagy volt a „választási turizmus” is. „A románok nagy többsége Mircea Geoanára szavazott, a hatalom államapparátusa viszont csalással hozta ki nyerőnek Băsescut” – jelentette ki.

A Szociáldemokrata Párt az alkotmánybírósághoz folyamodott, a választások második fordulójának megismétlését kérve. A talárosok az érvénytelen szavazatok újraszámlálása mellett döntöttek. 138 476 szavazatról volt szó, amely kétszerese volt annak a számnak, amely elválasztotta a két jelöltet egymástól.

Az újraszámlálás nem változtatott számottevően a választások eredményén. Mint kiderült, 2247 érvényes voksot nyilvánítottak tévesen érvénytelennek, közülük 1260 Băsescu jelölését támogatta, 987 voksot pedig Geoană kapott. Az alkotmánybíróság ezt követően érvényesnek mondta ki a választások második fordulóját.

A határon túl élő románok az addigi választások során a legnagyobb számban járultak az urnákhoz: több mint 147ezer voks érkezett külföldről, közülük 40 ezer Olaszországból.

Hogyan szavaztak a székelyek?

A székelyföldi megyék magyar lakossága az államfőválasztások alkalmával a legtöbbször a jobboldali jelöltre szavazott. 1992-ben Maros, Hargita és Kovászna megye magyar közössége csaknem 86 százalékban voksolt Emil Constantinescura, Ion Iliescu csupán 14,17 százalékot kapott. Négy évvel később szintén Emil Constantinescu mellett szavaztak: a Demokrata Konvenció jelöltje Kovászna megyében 86,6 Hargita megyében 91,5, Maros megyében pedig 80,94 százalékot kapott, miközben Ion Iliescu Kovászna megyében 13,1, Hargita megyében 8,40, Maros megyében pedig 31,17 százalékot kapott.

2000-ben viszont a székely megyék Ion Iliescura szavaztak – a kisebbik rosszat választották a „nagy rosszal”, Corneliu Vadim Tudorral szemben. Ion Iliescu Kovászna megyében 88,54, Hargita megyében 90,83, Maros megyében pedig 66,12 százalékkal győzött.

Érdekes módon a Székelyföldi voksolók 2004-ben is a szociáldemokrata jelöltet, Adrian Nastasét támogatták Traian Băsescuval szemben. Kovászna megyében Adrian Năstase 50,90 százalékot kapott Traian Băsescu 49,09 százalékával szemben, Hargita megyében a voksok 76,56 százalékát gyűjtötte be, míg Băsescura csak 23,43 százalék szavazott, Maros megyében pedig a szociáldemokrata jelölt 53,66 százalékot szerzett Traian Băsescu 46,33 százalékával szemben.

2009-ben viszont mindhárom székely megye Traian Băsescura adta voksát: Băsescu Kovászna megyében 59,78 százalékot, Hargita megyében 56,43 százalékot, Maros megyében pedig 51,20 százalékot kapott.