A magyarországiakat az erdélyi magyarok a románoknál is önzőbbnek, arrogánsaknak, zárkózottaknak, anyagiasaknak sőt nemzetietlennek látják – idézte a romániai magyar felméréseket az Index a kettős állampolgárságról szóló népszavazás tizedik évfordulójára készített szombati összeállításában.

A portál emlékeztet: a nemzeti szolidaritás felmondásaként rögzült a határon túli köztudatban az, hogy a magyarországi szavazók nagy többsége nem szavazta meg a kettős állampolgárságot. „Tíz év után nagyjából mindegy, hogy mik voltak akkor a szavazás politikai körülményei, hogy ki tette fel a kérdést és miért, ahogy az is, hogy mit akartak az egybites logikájúvá degradált helyzetből kihozni a pártok. Fontosabbak a hosszútávú hatások: Erdélyben a magyarországiak hamarosan ellenszenvesebbek lesznek a románoknál” – írják.

Románozzák őket

Az Index megszólaltatta Papp Z. Attilát, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatóját, aki szerint az, hogy a határon átkelve mások szemében hirtelen románná válnak, legalábbis könnyen megkaphatják a román bélyeget, teljesen elterjedt az erdélyi magyarok között. Saját élmény sem feltétlenül kellett hozzá, hiszen ez lett a magyarországi kirekesztettségük szimbóluma. A szociológus szerint a haza elvesztésének tudata, a „magára utaltság érzés” már jóval a sikertelen 2004-es népszavazás előtt kialakult az erdélyi magyarokban, és ezt erősítette meg a referendum.

A cikk felidézi, hogy kisebbségkutató szociológusok több erdélyi városban tartottak 2010-ben fókuszcsoportos beszélgetéseket a nemzeti identitással kapcsolatban. Ezeken elég sokan jelentették ki kategorikusan, hogy nekik Magyarország nem a haza, sokan még „anyaországnak” sem ismerik el ezt a Budapest-központú entitást. „Inkább akkor itt élek úgy, ahogy vagyok, mint hogy ott legyek román. És itthon vagyok a rokonaim között, és nem néz le senki, mert én nem vagyok román” — mondta a marosvásárhelyi beszélgetés egyik résztvevője.

Már nem költöznének Magyarországra

A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kutatásai szerint a magyarországi magyarokkal szembeni előítéletek sokszor hasonlítanak is a románokkal szembeni ellenérzésekre. És miközben az erdélyi magyarok a románokkal szemben egyre elfogadóbbak,a „nem-magyarországiság” stabilan hangsúlyos elem az identitásukban.

Ezek után nem meglepő, hogy a nagy többség nem is költözne Magyarországra, pedig egyébként nagy a kivándorlási hajlandóság az erdélyi magyarok között. Miközben csak 41 százalék mondja azt, hogy Romániában élne akkor is, ha teljesen szabadon dönthetne lakhelyéről, Magyarországot mindössze 12 százalék választaná.