A parlament az utóbbi jó néhány évben mindig az utolsó helyek egyikén állt a lakossági népszerűség listáján. Tavaly már csak a lakosság 30 százalékénak bizalmát évezte, idején pedig az utolsó helyre került az intézmények bizalmi indexének rangsorában – derül ki az egy felmérésből.

Jövőre jobb lesz

Az IRES december 18-19-én készített felmérése szerint Románia lakossága derűlátó a 2015. évet illetően, és úgy ítéli meg, hogy az országban kezdenek jobbra fordulni a dolgok. Idei helyzetével ugyan csak a megkérdezettek egyharmada elégedett, 65 százalék pedig ennek az ellenkezőjét állítja, ám 44 százaléknak meggyőződése, hogy 2015-ben jobban fog élni, mint most.

Egyharmaduk (33 százalék) úgy véli, életmódjában nem áll be változás továbbra sem, 17 százalék viszont borúlátó és életszínvonala romlására tippel; 58 százalék azonban azt állítja, hogy 2015 jobb lesz Románia számára, 28 százalék meggyőződése, hogy jövőre semmi sem változik, igaz, csupán 9 százalék pesszimista.

A mintacsoport 31 százaléka tartja úgy, hogy a 2014-es év jobb volt, mint a megelőző esztendő, 30 százalék szerint viszont rosszabb volt, 36 százalék pedig nem lát különbséget a két év között. 2014-ben a román lakosság legnagyobb gondját a munkahelyek – pontosabban az állásnélküliség – jelentette. Érdekes módon ezt a politikai válság követte a rangsorban, megelőzve a betegségektől való félelmet és az áremelkedéseket. A bérek csökkenése, a távlatok hiánya, illetve a magány már a táblázat alsó felébe került.

Listavezető tűzoltók, seregzáró parlament

Az intézmények iránt megnyilvánuló lakossági bizalom tekintetében a tűzoltók vezetnek: a megkérdezettek 90 százaléka szavazott bizalmat nekik. A Raed Arafat által vezetett rohammentő-szolgálat, a SMURD 88 százalékkal a második helyre került, a legutóbbi SMURD-helikopter balesetét követő fejetlenség dacára.

Ha azonban azoknak az arányát nézzük, akik a „legnagyobb bizalmat” szavazták meg a SMURD-nak, akkor a rohammentők 4 százalékkal megelőzik a 40 százalékot elérő tűzoltókat, akikben viszont 54 százalék csak egyszerűen „megbízott”; a SMURD itt mindössze 48 százalékot kapott. A hadsereg maga is dobogós helyet foglal el 81 százalékkal, a korrupcióelleni ügyészség pedig jelentősen leszakadva, 66 százalékkal a negyedik helyet foglalja el.

A román ortodox egyház néhány évvel ezelőtt még listavezető volt a népszerűségi lajstromokon, most azokban csupán a megosztott negyedik helyet foglalja el, a korrupcióelleni ügyészekkel együtt.  

A közvélemény-kutatók ezúttal felvették a listára a diaszpórát is, nyilvánvalóan az államfőválasztás alkalmával betöltött jelentős szerepéért. A határon túl élő románok közössége nem vallott szégyent a felmérésben: 60 százalékot összesített, és két százalékkal megelőzte az 58 százalékot elérő, Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Ügyészséget (DIICOT) is, amely pedig az utóbbi időben igencsak rivaldafénybe került, de a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is nyolc százalékkal haladta meg az 50 százalékos népszerűségi mutatót.

A Román Nemzeti Bankban a megkérdezettek 55 százaléka bízik. A következő helyen az igazságszolgáltatás szerepel, bár még így is 54 százalék szavazott neki bizalmat, majd az oktatás, 51 százalékkal. A sajtóról a mintacsoport 50 százaléka úgy gondolja, hogy inkább korruptnak, a politikusok kiszolgálójának minősíthető, 44 százaléka szerint azonban inkább pártatlan volt és professzionista.

A rangsor vége felé található az államelnöki intézmény, amelyre a megkérdezettek 41 százaléka szavazott bizalmat. A romániai egészségügyi rendszer csupán a mintacsoport 32 százalékának bizalmát élvezi. A Nemzetközi Valutaalap is a táblázat vége felé található, 30 százalékkal, amely azonban így is megelőzi két százalékkal a miniszterelnök iránti bizalmat. A civil társadalmi szerveződések bizalmi indexe csupán 26 százalék, a politikai pártok éppen csak hogy elérik a 10 százalékot, a parlament pedig a sereghajtó, 9 százalékkal a választói bizalmat jelző táblázaton.

Ki a felelős?

A megkérdezettek legnagyobb része a hatóságokat okolja az ország rossz helyzete miatt, és mindössze 36 százalék gondolja úgy, hogy mindezért a lakosság a hibás. Románia külkapcsolatait illetően 40 százalék Németországot tartja a legfontosabb partnerállamnak Románia számára, 25 százalék pedig az Egyesült Államokat jelölte meg.

A 2014-es politikai évet 59 százalék rossznak minősítette, 45 százalék viszont úgy véli, történt legalább egy pozitív esemény ebben az évben. A megkérdezettek jelentős része, 69 százaléka az államfőválasztást tartja a 2014-es politikai év legfontosabb eseményének. 16 százalék azonban negatívnak tartja az államfőválasztás eredményét, 8 százalék a politikai pártok közötti konfliktusokat, 7 százalék viszont a kormány egész tevékenységét tartja annak.