Jóllehet a kormány ígéretet tett az üzleti környezet javítására, a vállalkozói szellem és a befektetések támogatására, legutóbbi intézkedései, illetve az idénre tervezett lépései súlyos terheket rónak a kis- és középvállalkozásokra, anyagilag nem egyszer kétségbeejtő helyzetbe hozzák a cégeket.

Adóhekkelés

A kormány kötelezővé tenné az új on-line pénztárgépek használatát, amelyek egy szoftverprogram segítségével csatlakoznak az adóhivatal ellenőrző rendszeréhez. Egy-egy ilyen gép ára 800 és 2200 lej között változik. Az erre vonatkozó jogszabály-tervezet előír némi türelmi időt is, amely a nagyadózók esetében 180, a közepes adót fizetőknél 210, a kisadózók esetében pedig 390 nap. Arról viszont nem szól a tervezet, hogy kinél lehet majd beszerezni ezeket a pénztárgépeket.

Az új pénztárgépek révén az adóhivatal jobban ellenőrizheti a cégek tevékenységét – ez is a jogszabály legfőbb célja. A tervezet egyben új bűncselekményt is bevezet „adózási hekkelés” néven. Ennek értelmében bűncselekménynek számít és hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatóak mindazok, akik olyan programokat alkalmaznak a pénztárgépben, amelyek törlik, módosítják vagy nem regisztrálják az adó- vagy illetékköteles jövedelmeket.

Emellett az adóhatóság a pénztárgépek kapcsán elkövethető további nyolc szabálysértést állapított meg, ezek közül négyet 8000-10 000 lej közötti pénzbírsággal büntet. A jövőben a rendőrségnek is joga lesz megbüntetni a pénztárgépek esetében megállapított szabálysértéseket.

Kockázati felmérés – kerül, amennyibe kerül

A vállalkozóknak ugyanakkor az idei évtől kezdve fizetniük kell majd az úgynevezett kockázati felmérésért is. Ezeket jelentéseket a rendőrség által akkreditált „szakfelmérők” készítik el, a vállalkozóknak pedig gyakorlatba kell ültetniük a dokumentumba foglalt javaslatokat. Egy-egy ilyen „kockázati felmérési tanulmány” legkevesebb 100 euróba kerül majd – az árat egyébként semmi nem szabályozza.

A román sajtónak nyilatkozó „szakfelmérők” szerint azonban az összeg nagyban függ a vállalkozás nagyságától, a felmérendő üzlethelyiségek számától, a felméréshez szükséges napoktól, és még sok minden mástól. Ráadásul a „kockázati felmérés” mindössze három évig érvényes – ezt követően három évenként meg kell ismételni.

Ez az intézkedés valamennyi romániai céget érint, azaz mintegy 500 ezer, aktív tevékenységet folytató vállalkozónak kell legkevesebb 100 eurót fizetnie a „kockázati felmérésért”, amelyek összege – a „szakfelmérők” által említett kritériumok alapján – jelentősen megnövekedhet.

A vállalkozásokat sújtó intézkedések közé tartozik az a rendelkezés is, hogy gyakorlatilag 2015. január elsejétől valamennyi háziorvosnak be kell szereznie az egészségügyi kártyaolvasó rendszert – ezek nagyjából 200 lejbe kerülnek.

Kliensbarát jogszabály?

A Romániai Kis- és Középvállalkozók Országos Egyesülete máris tiltakozik az intézkedések ellen. Egyebek között azt is kifogásolják, hogy a jogszabálytervezetet kidolgozóknak nem csak a kis- és középkereskedők kötelezettségeire kellene gondolniuk, hanem meg kellene hallgatniuk azok kéréseit, elvárásait is. Emellett a kiosztandó büntetéseket nem egységesen, hanem az üzletkötési összeg alapján kellene megállapítaniuk.

Az országos egyesület ügyvezető titkára, Cora Muntean a bukaresti sajtónak hangsúlyozta, a kis- és középkereskedők esetében minden országban protekcionista politikát alkalmaznak, ami Romániában viszont ismeretlen. Mi több, a kis- és középkereskedőket eddig is túlságosan gyakran keresték fel a pénzügyi ellenőrök. Ha a cégekre 8000-10 000 lej büntetést szabnak ki, a vállalkozások nagy többsége csődbe jutna – szögezte le az ügyvezető titkár.

A Romániai Kis- és Középvállalatok Országos Tanácsának álláspontja szerint a kockázati felmérés kötelezővé tétele egyszerűen nem alkalmazható, a legtöbb kisvállalkozás nem rendelkezik ehhez kellő pénzzel. A testület elnöke elnöke, Ovidiu Nicolescu szerint a romániai cégek több mint 90 százaléka mikrovállalkozás. Az intézkedés „kliensbarát”, csupán az ilyenfajta felméréssel foglalkozó cégek érdekeit szolgálja, ráadásul a jogszabály kidolgozásánál a szerzők nem konzultáltak sem az üzleti világ szereplőivel, sem pedig a társadalmi partnerekkel.

„Nyilvános” bankszámlák

2015 kellemetlen meglepetést tartogat nem csak a jogi, hanem a természetes személyek számára is. Egy sürgősségi kormányrendelet értelmében a bankoknak kötelező lesz közölniük a lakosság – és a cégek – folyószámláin történő mindenféle változást az adóhivatallal. A jogszabály indoklása értelmében az intézkedésnek köszönhetően az adóhatóság „adatbázist hozhat létre az adócsalás elkerülésének, a zárolások érdekében”.

Az adótörvénykönyv korábbi rendelkezéseinek megfelelően a bankoknak kizárólag az adóhatóság felszólítására kellett adatokat kiadniuk a bankszámlákon beállott változásokról, a sürgősségi kormányrendelet életbe lépését követően azonban automatikusan közölniük mindenfajta bankszámla módosulást az adóhatósággal.