Ahogyan a 2011. évi, szeptemberi amerikai terrortámadás megváltoztatta Amerikát, ugyanúgy változik most Európa – elsősorban az Európai Unió – a párizsi merényleteket követően. Várhatóan hatalmas változások mennek majd végbe az európai biztonsági rendszerben, a politikai osztály és a sajtó magatartásában, de feltehetően átalakulások várhatók a nyugati országokban élő muzulmán közösségek viselkedésmódjában is. Mindez természetesen kihat Romániára is.

Második-harmadik generációs problémák

A Charlie Hebdo karikaturistái ellen elkövetett merénylet kapcsán felelős politikusok, kommentátorok, több alkalommal is jogosan hangoztatták: nem a muzulmán vallás, hanem a muszlim terroristák ellen kell harcot folytatni. Ám a Nyugat-Európában élő muzulmán közösségeknek is gyökeresen változtatniuk kell eddigi viselkedésmódjukon. A mostani merényletet elkövető terroristákat közösségük, egyházuk a dzsihád fanatikusainak ismerte. Ezzel együtt el- és befogadták őket, szélsőségeik miatt még jelképes szankciókban sem részesültek.

A terrorakció után a nyugat-európai muzulmán közösségnek tehát alapvetően változtatnia kell viselkedésén. Az erőszakot, a terrort visszautasító muzulmánoknak – akiket papjaik békésnek, toleránsnak neveznek – el kell ítélniük a szélsőséges elemeket. Ez nem lesz könnyű dolog, hiszen a muzulmán bevándorlók második-harmadik generációja úgy tűnik, teljesen megfeledkezik arról, hogy szüleik, nagyszüleik miért is jöttek el voltaképpen hazájukból, miért választották a nyugati kultúrát, műveltséget. Láthattuk: Franciaországban született fiatalok a tragédiáról beszámoló tévé-riporter háta mögött a győzelem jelét mutatták, géppuskázó mozdulatokat tettek. Ez tovább rontja a muzulmán közösség hitelét, még inkább ellenszenvessé teszi ezt a közösséget. Mindez végül is lehetetlenné teszi a Franciaországban, Angliában, Németországban élő muzulmánok helyzetét.

A legjelentősebb változás viszont alighanem az európai biztonsági rendszerben következik majd be. Feltehetően erősödik majd az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatrendszere. Európa a biztonságpolitika kérdésében sokat tanulhatna Washingtontól, amely a 2001-es merényletek után nagy tapasztalatokra tett szert ezen a területen.

Nyomban a párizsi merénylet után felmerült a repülőtereken az utasok még szigorúbb ellenőrzésének, az utaslisták országok közötti kicserélésének lehetősége, a határőrzés jelentős megerősítése az unió déli államinak – főleg a Földközi-tengeri kikötők – térségében. Egyre többen értenek egyet a közös európai titkosszolgálat létrehozásával, ami viszont újabb lépést jelent az egységes Európa felé.

Nagyon valószínűnek látszik az is, hogy jelentősen megnőnek a terrorizmusért kiróható büntetések, az idevágó törvények jelenleg igencsak megengedőek. Az uniós országok változtatni fognak ezeken a törvényeiken.

Szigorúan ellenőrizni fogják a terrorizmus pénzügyi forrásait is. A terrorszervezetek ugyanis komoly összegekkel rendelkeznek, amelyekből korszerű fegyvereket vásárolhatnak, Szíriában, Irakban, Jemenben kiképző táborokat működtethetnek. Ezek a pénzek ugyan igen áttételes szálakon jutnak el a terrorszervezetekhez – ám ezek a szálak kibogozhatóak. A pénzforrások alapadásával pedig a terrorszervezetek tevékenysége is csökkenni fog.

Románia: Schengen egyre távolabb

Romániát leginkább a schengeni térség kérdésköre érinti, hiszen ez esetben még drasztikusabbak lesznek a várható szigorítások. Úgy néz ki, hogy a jelenlegi körülmények közepette Románia még távolabb került Schengentől. Azt ugyan a nyugati hatalmak is elismerték, hogy Románia technikailag megfelel a schengeni követelményeknek – de ez még évekkel ezelőtt volt. Az azóta eltelt időszakban Románia nem sokat fordított a határok biztosítására, így – főként a mostani körülmények közepette – nem biztos, hogy most is megfelel a technikai elvárásoknak.

A fegyvercsempészeknek, zsoldosoknak kedvező ukrajnai válság miatt Románia keleti határai még kevésbé felelnek meg a követelményeknek.

Romániában a biztonsági intézkedések ürügyén feltehetően korlátozzák majd az egyéni szabadságjogokat. Ismét napirendre került a Big Brother néven elhíresült törvénycsomag. Románia főügyésze, Tiberiu Niţu már le is szögezte, hogy mind a levéltitok, mind az élethez való jog elidegeníthetetlen, személyes jog. De ha már választani kell a kettő között, akkor az élethez való jog mellett kell dönteni, a levéltitkok törvény által még megengedett korlátozásának árán is.

Romániai politikusok szintjén máris felmerült annak a lehetősége is, hogy terrorgyanú esetén megnövelt jogokat kapjanak az erőszervezetek – igaz (egyelőre) hozzáteszik: szigorú korlátok közé szorítva.

Biztonság – vagy szabadság?

Politikai szakértők szerint a jövő nagy kérdése az lesz, biztosítható a csorbíthatatlan szabadság megőrzése mellett a nagyobb biztonság? Vagy pedig le kell mondanunk bizonyos szabadságjogokról annak érdekében, hogy szavatolhassuk a nyugati világ jelenlegi értékeit…

Hazai és külföldi politikai elemzők nagyrészt egyetértenek abban, hogy Romániát egyelőre nem fenyegeti terrorizmus veszélye – természetesen, fel kell készülni azonban minden lehetőségre.

Az ország biztonságára nézve azonban a legnagyobb veszélyt Oroszország jelenti, hiszen Moszkva új védelmi doktrínájának megfelelően éppen a NATO keleti terjeszkedését tekinti a legnagyobb fenyegetésnek. Márpedig Románia területén NATO-támaszpont létezik, Deveseluban amerikai rakétaelhárító egység működik, Bukarest pedig azt szeretné, ha a NATO állandó támaszpontot létesítsen Románia területén. Oroszország pedig várhatóan mindent megtesz ennek a veszélynek az elhárításáért.