Újabb autópálya-építési stratégia készült Romániában – nehéz megmondani, hogy immár a hányadik. Az új fejlesztési terv megvalósítása 2015-től indul, attól viszont tartani lehet, hogy – akár csak az előző elképzelésekből – ebből is csak igen kevés fog majd megvalósulni.

Erdélyből Moldova és Havasalföld felé

Ioan Rus szállítási miniszter a közúti fejlesztési tervet ismertetve arról beszélt, hogy 2015-től Romániában 725 kilométer autópálya, 184 kilométer, sztrádává változtatható, és 1809 kilométer „rendes” gyorsforgalmi út épül. A tárcavezető szerint 2016-ra elkészül a Nagyszeben-Nagylak autópálya – ezen a szakaszon egyébként már dolgoznak –, a Kolozsvár-Bors sztráda, az Aranyosgyéres-Marosvásárhely sztrádaszakasz.  Ez utóbbi esetében már meghirdették a versenytárgyalást, a következő hónapokban eldől majd a nyertes is.

A mostani elképzelések szerint autópályának építik meg a Piteşti-Nagyszeben utat. A Marosvásárhely-Iaşi út viszont először gyorsforgalmi útnak készül el, majd egy távolabbi jövőben autópályává változtatják. A sztrádává bővíthető gyorsforgalmi utak ötletét egyébként a jelenlegi közlekedési miniszter, Ioan Rus részesíti előnyben. Ugyanakkor harmadik sávval egészítik ki az Olt-völgyi és Prahova-völgyi országutakat, további országút épül Câmpina és Hosszúfalu között.

Victor Ponta miniszterelnök szerint Románia célja az, hogy 2018-ra mind Moldovát, mind pedig Havasalföldet sztráda kösse össze Erdéllyel. Ezt a célkitűzést szolgálná a Piteşti-Nagyszeben, a Marosvásárhely-Iaşi és Comarnic-Brassó közötti sztráda. Mindehhez a jelenlegi árakon 28 milliárd euróra lenne szükség – az viszont a stratégiából nem igen derül ki, hogy honnan jön össze ez a pénz.

Az eredeti tervek szerint Piteşti és Nagyszeben között is először gyorsforgalmi út épült volna – a közlekedési tárca azonban most úgy döntött, autósztráda épül a két város között. Ioan Rus szerint ugyanis van elegendő pénz az autópálya megépítéséhez. Az, hogy mikor indulnának be konkrétan a munkálatok, nagyban függ a megvalósíthatósági terv újbóli felülvizsgálatától, erre, a tervek szerint valamikor februárban kerülne sor. A kormányfő szerint a sztrádaépítés azonban igencsak elhúzódhat, a megvalósíthatósági terv felülvizsgálata komplex feladatnak bizonyul, így az autópályát 2023 után adhatnák majd át.

Politikai paktum

Az 58 kilométeres hosszúságú Comarnic-Brassó sztráda megépítése esetében mát több mint két éve keresnek megfelelő partnert. A kormány és az olaszországi Vinci-Strabag-Aktor társult cég egy éve tárgyal egymással a szerződés aláírásáról, ám mindeddig nem sikerült megállapodniuk. Az autópálya munkálatainak elkezdéséhez több időpontot is kijelöltek, egyiket sem sikerült betartaniuk.

A kormány most február 15-ig adott határidőt a projekt beindításához. Pontosabban, eddig kell a romániai illetékeseknek eldönteniük, aláírják-e avagy sem a szerződést. Victor Ponta szerint egyébként az autópályák megépítése esetében politikai megállapodásra kell jutnia valamennyi romániai pártnak, egyfajta politikai paktumot kellene aláírniuk erről.

A kormányfő szerint ugyanis a szerződéssel az állam 30 éves kötelezettséget vállal magára, és megtörténhet, hogy egy másik kormány leállítja a munkálatokat – példának erre az észak-erdélyi autópálya esetét hozta fel. Február 15-ig a közlekedési sztráda honlapján pontosan közlik a román állam és az építő kötelezettségeit, a költségeket, a megépítés időpontját is.

Harmadik sáv

Bukarest szerint a közúti hálózat fejlesztésének egyik sürgető feladata a Marosvásárhely-Târgu Neamţ út megépítése. Ez kezdetben gyorsforgalmi út lesz, és várhatóan 2018-ra készül el. A Marosvásárhelyről kiinduló, a Keleti Kárpátokon áthaladó út végső állomása Iasi lesz majd. Ugyanakkor a tervek szerint már sztrádaként kezdenek hozzá az Ungheni-Iaşi-Neamţ szakaszhoz. Ioan Rus tárcavezető szerint mindez még ezzel a köztes megoldással is 3 milliárd euróba kerül. Bukarest szerint ennek az útvonalnak a megépítése azért is fontos, mert Romániát összeköti a Moldovai Köztársasággal.

Mielőtt azonban még hozzákezdenének az Olt-völgyén áthaladó Piteşti-Nagyszeben, illetve a Prahova-völgyét érintő Comarnic-Brassó sztrádához, a romániai szakemberek szerint az idei évtől kezdve harmadik sávval bővítik – ott, ahol a domborzati viszonyok ezt lehetővé teszik –az Olt-völgyén áthaladó 7-es utat. Ioan Rus szerint az eddigi 50 kilométer helyett most már 3 kilométer után is megelőzhetővé válik mondjuk egy kamion. Hasonlóképpen járnak el a Prahova-völgyén áthaladó 1-es országút esetében is.

Az újabb közúti stratégia szerint még egy országút épül majd a Prahova-völgyén áthaladó autósok számára. A Câmpinát Hosszúfaluval összekötő megyei utat országúttá változtatják majd, amely tehermentesítheti a DN1-es és a DN1A jelzésű utakat. Az DN1V elnevezésű új országút munkálatait már az idén megkezdik és jövőre be is fejezik.

Mit mondanak az elemzők?

Gazdasági elemzők vitatják Ioan Rusnak azt az állítását, hogy ugyancsak 2016-ban átadják a forgalomnak a Nagyszeben-Brassó és a Brassó-Bákó autópálya-szakaszt is. A két sztráda esetében ugyan meghirdették a versenytárgyalást a megvalósíthatósági tervre, de szerződést még senkivel sem kötöttek. Számítások szerint csupán a Brassó-Bákó sztráda legkevesebb 2 milliárd euróba kerülne, amihez egyelőre nincsenek meg a pénzalapok.

Kérdéses az is, hogy – a tárcavezető ígérete szerint – 2016-ra megépülhet-e a Marosvásárhely-Fogaras sztráda. Ez teljesen új terv, eddig még nem is esett szó róla. Egyelőre még csak a versenytárgyalásra kerülő megvalósíthatósági tervet készítik elő, magában a sztrádastratégiában pedig szó sem esik ennek az útszakasznak az átadásáról.

Mennyi pénzből?

A 2030-ig szóló fejlesztési tervet – amelynek alapján a 2014-2020-as időszakban európai pénzekhez lehetne majd jutni – az illetékes minisztérium szerint a parlament szakbizottságai elé terjesztik, majd megszavazását követően törvénybe iktatják. A közlekedési tárca szerint a 725 kilométer autópálya 10,6 milliárd euróba kerül, a sztrádává alakítható gyorsforgalmi út költségei megközelítik a 3 milliárd eurót, az 1809 kilométer gyorsforgalmi út költségei pedig 9,6 millióra rúgnak.

Románia a 2007-2013-ból megmaradt 1 milliárd euró uniós pénzre számít (amelyet idén teljes mértékben le kellene hívni), továbbá 5 milliárd euróra a 2014-2020-as uniós költségvetésből. Utóbbi összeg azonban jelentősen eltér a Románia által Brüsszelnek megküldött eredeti tervben előirányzott 3,3 milliárd eurótól. Ezek a pénzek kiegészülnek az üzemanyag luxusadójából illetve a matricák árusításából származó 1 milliárd euróval, valamint a koncessziókból befolyó 3 milliárd euróval. Románia ezzel nagyjából 10 milliárd euróval rendelkezne. További pénzeket lehetne a Világbanktól és egyéb nemzetközi pénzügyi intézetektől kölcsön formájában felvenni.

Ioan Rus derűlátó: úgy véli, a 10 milliárd eurót, megfelelően befektetve akár 30 milliárd euróra is fel lehetne majd kerekíteni. Gazdasági szakértők szerint azonban Románia a következő nyolc évben legfeljebb 5 milliárd euróra számíthat – a közlekedési tárcavezető többi elképzelése egyelőre csupán feltételezés.