Szerdán tárgyalja a képviselőház az Elena Udrea elleni bűnvádi eljárás engedélyezését egy olyan állítólagos korrupciós bűncselekmény ügyében, amelyet miniszteri mandátuma alatt követett el. Egy másik ügyben már megindult a Népi Mozgalom Párt politikusa ellen az eljárás.

Az egyik ügy az úgynevezett Microsoft-dossziéhoz kapcsolódik, amelyben már több volt miniszter ellen indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA), és Elena Udrea volt férjét, Dorin Cocoş üzletembert is előzetes letartóztatásba helyezték. Ugyancsak vizsgálati fogságba került ebben az ügyben Gheorghe „Pinalti” Ştefan polgármester, illetve házi őrizetbe került a Microsoft-ügy két további gyanúsítottja, Gabriel Sandu volt távközlési miniszter és Nicolae Dumitru (Niro) üzletember.

De olyanok is akadtak a gyanúsítottak között, aki hajlandóak volt együttműködni az ügyészekkel, mint például Dinu Pescariu üzletember, aki – még – szabadlábon van. Hogyan, milyen adatok alapján került a DNA elé az egyelőre mindent tagadó Elena Udrea, aki tíz éven át élvezte egyébként Traian Băsescu volt államfő támogatását?

Az igazi gond

A Microsoft-botránynak rengeteg szála, elágazása van, nagy valószínűség szerint még számos politikusnak kell még meglátogatnia ebben az ügyben a korrupcióellenes ügyészséget. Az ügyészek szerint Dorin Cocoş a Fujitsu Siemens Computers romániai képviselőjétől, Claudiu Floricától 9 millió eurót követelt a maga, további 4 milliót Gheorghe Ştefan és 2,7 milliót Gabriel Sandu számára. Cserében közbenjárást ígért annak érdekében, hogy Florică cége meghosszabbíthassa az állammal kötött szerződését.

A csúszópénzt kifizetése az ügyészek szerint nem volt gond, hiszen az üzlet nagyon jövedelmezőnek bizonyult, a problémát csak az összegekkifehérítése okozta. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak több módszert is alkalmaztak. Így például a Gheorghe Ştefan és Gabriel Sandu részére érkező összegeket off-shore cégeken keresztül átfuttatták, így egyszerűen nem lehetett nyomon követni zegzugos útjukat. Az off-shore cégektől aztán visszaérkeztek a Gheorghe Ştefan ellenőrzése alatt álló cégekhez.

Dorin Cocoş off-shore-cégek helyett „kölcsönökhöz” folyamodott a DNA szerint. Igaz, ezzel a módszerrel nagy pénzeket nem lehetett kifehéríteni, hiszen a nagyobb összegek szemet szúrtak volna. Így tehát csak kisebb „kölcsönöket” vett fel állítólagos cinkosaitól. A „kisebb” szóhasználatukban egy alkalommal 200 ezer lejt, egy másik alkalommal pedig 500 ezer eurót jelentett.

„Kisebb összegek”

Elena Udreának, aki akkortájt idegenforgalmi miniszter volt, a törvény értelmében ezeket az összegeket fel kellett tüntetnie vagyonnyilatkozatában. A 2009. évi nyilatkozatában ott szerepel egy 200 ezer lejes összeg – 2008-as dátummal –, az 500 ezer euró pedig csak a 2012. évi vagyonnyilatkozatában jelenik meg (azaz három évvel későbben), mint olyan összeg, amelyet férje kapott.

Az ügyészek azt gyanítják, hogy az összeg nagy része fiktív kölcsönökként Elena Udreához került. A gyanút megerősítik a házkutatások is, amelynek során Dinu Pescariu lakásában 21 számlát találtak, valamint öt, különböző színű golyóstollakat. Az ügyészek megállapítása szerint korábbról keltezett, fiktív számlákról van szó, amelyek adatait más-más színű golyóstollakkal tüntették fel, bizonyítandó a kölcsönök „eredetiségét”. Ezek a számlák a „tartozások” visszafizetését igazolták. A számlákat a gyanúsítottak a Microsoft-botrány kirobbanását követően állították elő.

Udrea álmatlan ékszakái

A „kisebb kölcsönökig” Elena Udrea fedezve van, még nem került be a képbe. A gondok későbben kezdődtek, a 9 millió euró nagyobbik részének kifehérítésével. Feltehető, hogy ezt az összeget Dorin Cocoș készpénzben kapta meg, és ezt valahogyan be kellett „vezetni” a családi háztartásba.

Az üzletember itt is a kölcsönt használta: 2009 szeptembere és decembere között 14 alkalommal 30-40 ezer lejes kölcsönöket nyújtott saját cégének, az Euro-Hotelsnek – de ezzel is csak mintegy 100 ezer eurót sikerült „törvényesítenie”. Ezek az összegek viszont már nem jelennek meg Elena Udrea 2010. évi vagyonnyilatkozatában, holott ez kötelessége lett volna, mivel az Euro-Hotels társaságtól osztalékot vett fel.

Az összegek legnagyobb részét villavásárlásra fordította a Cocoş-Udrea páros. Ez az ügy azonban igen bonyolult, a részletek sem tisztázódtak, ezt még az ügyészeknek kell kinyomozniuk. Korábban Udrea egy televíziós interjúban elpanaszolta: „álmatlan éjszakákat” okozott 2010-ben 3,6 millió eurós kölcsönének visszafizetése. A hitelt a Román Fejlesztési Banktól a bukaresti, Floreasca-tó partján lévő telek megvásárlásáért vette fel, ahova lakóházakat építtetett volna.

Elena Udreát a feltehetően közvetítői szerepre vállalkozó Alexandru Faur segítette ki a bajból, másfél millió euróval, aki Dinu Pescariu köréhez tartozott, az ügyészek szerint nem kizárt tehát, hogy ez a pénz részét képezte a „Microsoft-összegnek”. A bukaresti bárokban jártas, celebekkel barátkozó Alexandru Faurnak kevéssel a kölcsön után sokáig nyoma veszett.

Ugyanakkor 2009 és 2013 között Elena IUdrea több ingatlant – házat, telket – vásárolt, ezek összege jócskán meghaladta miniszteri fizetését, a többletpénzt tehát más forrásból – kölcsönből, osztalékokból – kellett fedeznie, Elena Udrea pedig felelős azért, hogy ezek az összegek honnan származtak. Egyebek között ezek alapján is vádolták meg a korrupcióelleni ügyészek pénzmosással és vagyonnyilatkozat-hamisításával Elena Udreát.

Bute „kiütötte”?

Elena Udrea neve felmerült a Bute-dossziéban is. Az ügyészek szerint még regionális fejlesztési és idegenforgalmi miniszterként törvényellenesen 10 millió lejes szerződést hagyott jóvá a világhírű román öklöző, Lucian Bute romániai gálájának megszervezésére. Az összeget versenytárgyalás nélkül ítélte oda az eseményt szervező cégnek, az összeget európai alapokból fedezték. Befolyását felhasználva azt is elintézte az ügyészek szerint, hogy a szervező cég jelentős bankkölcsönt kapjon, amelyet az általa vezetett tárca garantált.

Elena Udrea a gáláról a Román Ökölvívó Szövetség akkori elnökével, Rudel Obrejával folytatott beszélgetés alkalmával döntött. Egyben tekintélyét latba vetve kidolgoztatta a gálát lehetővé tevő jogszabálykereteket is, beosztottjait pedig több alkalommal is felszólította arra, hogy Rudel Obrejával találják meg a szerződéskötés feltételeit – állítja a DNA.

Az ügyészek szerint Elena Udrea közvetlenül részt vett a gála költségvetésének megállapításában – az összeget a regionális fejlesztési és idegenforgalmi tárca a közbeszerzés törvényesen megállapított kereteit túllépve folyósította.

Udreát a gyanú szerint nem a sportszeretet sarkallta a Bute-gála megszerzésére, hanem mindenekelőtt az, hogy a gála nyomán népszerűsége megnövekszik majd, ez pedig jelentős választási tőke lehetne.

Elena Udrea természetesen tagad, és az ellen indult kampánnyal elsősorban a legfontosabb román titkosszolgálatok, a Román Hírszerző Szolgálat ügyvivő igazgatóját, Florian Coldeát vádolja. Azt a Coldeát – aki Elena Udrea szerint – például 500 ezer eurót kért Udrea volt férjétől egy magán tévécsatorna támogatására.