Nicolae Ceauşescu kommunistta pártfőtitkár ötlete volt, hogy Romániának a Daciánál még kisebb – és kevesebbet fogyasztó – autót is kellene gyártania. Ez lett a Craiován összeszerelt, francia gyártású Oltcit. Az idők folyamán összesen 230 ezer Oltcit gördült le a craiovai gyár szerelőszalagjáról.

Nicolae Ceauşescu egyik rögeszméjét az ország erőltetett iparosítása jelentette. Személyes ambíciója mellett úgy érezte, hogy így Moszkvával is szembeszegülhet, amely Romániát inkább agrárországnak látta volna.

Elsősorban a nehézipar fejlesztését, hatalmas kohászati kombinátok építését tűzte ki céljául, de a nehézipar fejlesztéséhez az országnak külföldi hiteleket kellett felvennie, a román nehézipari termékek pedig nem voltak exportképesek. Ezért a diktátor – a Dacia személygépkocsi viszonylagos sikere láttán – az autógyártás iránt is érdeklődni kezdett, abban reménykedve, hogy a gépkocsi-exportból kemény valutát szerezhet.

Romániában született francia gyárigazgató

1973-ban az egész világ megérezte a kőolajválságot, az energiaárak drámai módon növekedtek, a benziné úgyszintén. A nemzetközi autógyárak maguk is válságba kerültek, miközben Romániában a Dacia személyautókért legalább öt évet kellett várakozni, a piteşti-i gyár nem győzte a termelést, holott akkoriban már 60 ezer autót állított elő évente.

Nicolae Ceauşescu arra gondolt, hogy Romániának a Daciánál még kisebb – és kevesebbet fogyasztó – autót is kellene gyártania, amelyet nem csupán a szomszédos országokba, de akár a nyugati államokba is exportálhat.

A franciaországi Citroën gyár maga is válsággal küzdött. A vállalat élére ekkortájt – 1975-ben – a francia gyárban fényes karriert befutó Georges Taylor került, aki minél olcsóbb munkaerőt keresett. Ezzel pedig Románia rendelkezett, amit az új vállalatvezető fel is ismert.

Igaz, Georges Taylor nem véletlenül gondolt éppen Romániára, hiszen 1920-ban itt született, és már régóta jó kapcsolatban állt a romániai hatóságokkal. Taylort azt is felismerte, hogy a Dacia autógyár technológiailag már meglehetősen elavult, de maga a Dacia 1300-as is immár korszerűtlen. Románia maga is azon volt, hogy modern know-how alapján gyártson gépkocsikat, a Citroën pedig éppen ezt ígérte: modern gyártósorokkal, robotizált, automatizált munkafolyamatokkal kecsegtetett.

„Lomtárból” előkotort modell

A tárgyalások beindultak tehát a két fél között – csakhogy időközben a Citroënt megvásárolta nagy konkurense, a Peugeut, az így létrejött új vállalat pedig a PSA nevet kapta. A Peugeut a Citroën számos termékének gyártását leállította, közöttük volt a Prototype X projekt is, amelyet a Citroën eredetileg a Fiattal közösen gyártott volna.

A román fél azonban ragaszkodott hozzá, hogy a francia vállalat gyárat nyisson az országban, ezért a PSA – némi változtatásokkal – előkotorta a lomtárból a Prototype X modellt, amely aztán az Oltcit nevet kapta – Olténia és a Citroën szavak összevonásából. Az Oltcit tehát az utolsó százszázalékosan Citroën termék volt, amelyet Romániában csak összeszereltek; a modell maga, az alkatrészek, de maga a romániai üzem is a Citroën terveit követték. Az Oltcit ugyanakkor az egyetlen francia gépkocsi volt, amelyet teljes mértékben Franciaország határain kívül szereltek össze.

A szerződést 1976-ban írták alá, ennek értelmében korszerű autógyár épült Craiován. Autós szakértők szerint abban az időben ez volt a Citroën legkorszerűbb gyára. A craiovai üzem részvényeinek 36 százaléka a franciák birtokában volt, 64 százaléka pedig a román állam tulajdonában. Románia egy milliárd dollárt fektetett az üzletbe, ez a pénz állítólag akkor kimentette a válságból a francia gyártókat.

A francia fél szavatolta a gyártási licencet, a gyártási vonalakat, egyben ígéretet tett Oltcit gépkocsik vásárlására, franciaországi, ausztriai, belgiumi, hollandiai és olaszországi forgalmazására is, így a gépjárművek 40 százaléka exportra került.

Jobb, korszerűbb, kényelmesebb

A gyártás 1982 októberében indult be. Az új autót a vásárlók jobb, stílusosabb, kidolgozottabb, korszerűbb és kényelmesebb autónak vélték a Daciánál. A kommunista Romániában a még éppen elérhető vágyak közé tartozott az Oltcit megvásárlása. Az autók logója az Olténiát jelentő O és a Citroën fordított V betűjéből állt, ami jelezte a francia vállalat és Románia kooperációját.

Az Oltcitet – akárcsak a legelején a Daciát – eredeti franciaországi alkatrészekből állították össze. Az első autó egyébként a Ctiroen Visa alkatrészeit használta. Az idők során összesen 230 ezer Oltcit gördült le a craiovai gyár szerelőszalagjáról. Ezt követően, rövid ideig az autók már franciaországi és romániai alkatrészekből készültek, a motor azonban továbbra is francia maradt, végül pedig az autó teljes mértékben Romániában készült alkatrészekből állt.

A nyolcvanas évek végén azonban készült a craiovai gyárban még egy gépkocsitípus, ennek motorja és karosszériája ismét francia volt. Ezt az autót kizárólag exportra szánták, a célországok között volt Franciaország, Hollandia, Beligum, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia, Argentína, Uruguay, Paraguay, Ecuador, Venezuela, Costa Rica, Kolumbia, Szíria, Jordánia, Egyiptom, Törökország és Bulgária.

A gyár 1989-ig jól működött, bár soha nem érte el a franciák által tervezett mutatókat. Kapacitása például évi 130 ezer autó volt, ám az első négy év alatt összesen 60 ezer autót gyártottak.

Citroën, Dawoo, Ford

Az Oltcit gyártása 1991-ban leállt, a franciák ugyanis felmondták szerződést, egyben kérték, hogy az újonnan készülő autók ne viseljék az Oltcit nevet. A döntésben nyilván szerepet kapott az is, hogy a craiovai gyárban Dacia alkatrészeket kezdtek el használni az Oltcitnél. A gyár így 1991-ben az Automobile Craiova Rt. nevet vette fel, az ott készült gépkocsikat pedig az Oltennak hívták. Ezek az autók már nem örvendtek népszerűségnek, a gyár hatalmas veszteséggel dolgozott. Az utolsó Oltena gépkocsi 1996-ban hagyta el az üzemet.

A vállalat részvényeinek 51 százalékát 1994-ben a dél-koreai Daewoo vásárolta meg, ezt követően a craiovai gyár rátért a Cielo, a Tico és a Matiz gyártására. Legvégül a Fordé lett a gyár, amely jelenleg gépkocsikat és motorokat gyárt Craiován.