A térdműtétét követő több mint három hetes törökországi „betegszabadság” után Victor Ponta visszatért Románia. A miniszterelnökre rengeteg teendő vár: számos problémával kell szembenéznie mind a kormányt, mint a pártját, mind a saját személyét illetően. 

„Randevú” az ügyészekkel

Victor Pontának mindenekelőtt meg kell jelennie a korrupcióellenes ügyészségen (DNA), ahová már törökországi elutazása napján meghallgatásra várták. A kormányfő ellen ugyanis bűnvádi eljárás indult a mandátuma előtti feltételezett bűncselekményei ügyében, és nem kerülheti el a kihallgatását.

Egyelőre nem tudni, milyen irányt vesz ez az eljárás. Victor Ponta akkor jár jól, ha maradnak a dossziéban foglalt vádak, az ügyészek nem indítanak eljárást ellene más ügyekben is. Ám az is elképzelhető, hogy más dossziékban is megjelenik majd a neve, erre például abból is lehetne következtetni, hogy az igazságszolgáltatás megtiltotta a szintén korrupcióval gyanúsított jó barátjának, Sebastiaan Ghițának a kapcsolatfelvételt a miniszterelnökkel.

A legrosszabb forgatókönyv számára az lenne, ha az ügyészek kérésére bírósági felügyelet alá kerülne. Ez többek között azt is jelentené, hogy csak engedéllyel hagyhatná el Bukarestet vagy az országot. Ilyen körülmények között nem tudná ellátni a miniszterelnöki teendőit.

Victor Pontát egyébként ügyvédi minőségében folytatólagosan elkövetett okirat-hamisítással, adócsalásban való bűnrészességgel és pénzmosással gyanúsítják, miniszterelnökként pedig három rendbéli érdekkonfliktussal. Az utóbbi vádak kapcsán a parlament nem engedélyezte a bűnvádi eljárás lefolytatását.

Oprea az igazságszolgáltatás híve

A kormányfőnek számos problémát kell megoldania a kormánykoalícióban, rendeznie kell kapcsolatait az egyre több tisztséget akaró partnerével, a Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes vezette Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR).

Amíg ugyanis Victor Ponta Törökországban tartózkodott, addig sok minden történt az országban. Így például megszavazták Románia országos védelmi stratégiáját. Ezt követően – a szociáldemokraták minden ellenkezése dacára – kinevezték a Külföldi Hírszerző Szolgálat élére Mihai Răzvan Ungureanut. Ez voltaképpen a szociáldemokraták legfőbb szövetségese, PUNR árulása nyomán vált lehetségessé, hiszen Opreáék Mihai Răzvan Ungureanu kinevezése mellett szavaztak. A pártvándorokból álló alakulat elnöke, az utóbbi időben egyre gyakrabban beszél a „nemzeti érdekről, a „bonyolult nemzetközi helyzetről”, amelynek ürügyével saját és pártja minden cselekedetét megmagyarázatja.

Oprea ugyanakkor az igazságszolgáltatás egyik legkövetkezetesebb oltalmazójának vallja magát: így például ideiglenes kormányzása alatt a DNA állományát további 50 ügyésszel egészítette ki – ez a korábbi állomány egyharmada. Ugyanakkor a Szervezett Bűnözést és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DNA) állománya is további 32 szakemberrel bővülhetett.

Oprea hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás igen nagy szerepet tölt be az ország életében, hiszen biztosítja Románia pozitív nemzetközi megítélését és hitelességét. Arra viszont már nem tért ki, hogy miképpen lehet hiteles és megbízható nemzetközi téren az az ország, amelynek miniszterelnök ellen bűnvádi eljárás folyik, egyebek között magánokirat hamisítás, adócsalás és pénzmosás vádjával.

Több magyarázattal is tartozik

Victor Pontának rendeznie kell viszonyát Klaus Johannis államfővel is, aki két alkalommal is nyilvánosan a lemondását kérte a miniszterelnöki tisztségből. Magyarkodnia kell emellett saját pártjának is. Egyrészt meg kell indokolnia „rejtélyes” eltűnését. Nem adott ugyanis a mai napig meggyőző magyarázatot arra, hogy miért külföldön kezeltette magát.

Ugyanakkor arra is valamilyen elfogadható érvet kell találnia, hogy a népszerűségi felmérésekben miért áll sokkal rosszabbul, mint a Szociáldemokrata Párt. A PSD volt szenátora, Vasile Dâncu szociológus szerint ugyanis Victor Ponta népszerűsége kereken tíz százalékkal marad el a 40 százalékos népszerűségnek örvendő párt mögött.

Egyben elfogadható tervet kell majd előterjesztenie pártja és a kormánykoalíció elé, amely lehetővé tennék kormányzásukat a 2016. évi parlamenti választások után is. Arra is ügyelnie kell, hogy maga mellett tartsa az UNPR-t, anélkül azonban, hogy túlságosan sok parlamenti, polgármesteri  tisztséget adjon a koalíciós társnak.

Ugyanakkor a szociáldemokraták közül többen is sürgetik a párt rendkívüli kongresszusát, amelyet Victor Ponta az államfőválasztás elveszítése óta halogat – változtatásokat sürgetve. Néhányan már nem is titkolják, hogy Victor Pontának el kellene gondolkodnia a lemondáson. Hangadójuk nem más, mint Liviu Dragnea, aki Victor Ponta távolléte alatt több területi pártszervezetet is felkeresett, sürgetve a rendkívüli kongresszust.