Jóllehet a romániai pénzügyek „tudora", Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója figyelmeztetett rá, hogy Romániának nem kellene újabb hiteleket felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a jövőre lezáruló kölcsön után, Traian Basescu kormányfő és Victor Ponta miniszterelnök – bár igazán kevés dologban tudnak megállapodni – most egyetértésre jutott (Florin Georgescu pénzügyminiszterrel együtt) abban, hogy az ország újabb kölcsönt vesz fel a nemzetközi pénzintézménytől.

Igen a hitelre

Az újabb kölcsön, a bukaresti illetékesek szerint, egy vagy két évre szól majd, az összeget az ország a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve az Európai Bizottságtól és a Világbanktól hívja le. Ez lenne a harmadik kölcsön, az előzőleg 2009 májusában megkötött készenléti, valamint a 2011 márciusában aláírt, Traian Basescu által biztonsági övnek nevezett úgynevezett óvatossági hitel után.

Hazai pénzügyi szakemberek egy része úgy véli, az újabb kölcsön megszilárdítaná a külföldi üzletemberek bizalmát és vállalkozói kedvét a romániai befektetések iránt, jó jelzést adna a nemzetközi pénzpiacok felé is, egyben pedig felértékelhetné a romániai államkötvényeket is. A hitel ugyanakkor hozzájárulhat ahhoz is, hogy Románia olcsóbban vehessen fel további kölcsönöket a magánhitelezőktől, főleg amiatt, mivel a nemzetközi pénzpiacok még igen barátságtalanok Romániával szemben.

Az ellenzők véleménye

Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója viszont már néhány hónappal előre figyelmeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól kapott jelenlegi kölcsön lejárta után Romániának nem lenne szabad újabb hitelt felvennie a pénzintézménytől. Szerinte a legjobb az lenne Románia számára, ha a feltéteknek megfelelően ér véget a hitelidőszak jövőre. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az országban jól mennek a dolgok, Romániának nincs többé szüksége „professzorra".

Más pénzügyi szakértők úgy gondolják, az új kölcsönt Románia a Nemzetközi Valutaalap nyomására venne fel, amelynek a jövő évben öt milliárd eurót kell kapnia korábbi kölcsöne fejében az országtól. Románia csak a Nemzetközi Valutaalapnak tett régebbi, és igen nehezen teljesíthető ígéreteknek kell eleget tennie, a jövő évben visszafizetendő összeget pedig nehéz lesz előteremtenie; a hitel alapján a Valutaalap biztosítékot akar arra nézve, hogy a pénzt megkapja majd.

Ráadásul a korábbi hitel nyomán az ország gazdasági körülményei nem javultak, a kintlevőségek nem estek vissza, a privatizációkat elnapolták, az állami vállalatok magánmenedzsment alá történő helyezése egy helyben topog, a Cupru Min és az Oltchim vállalatok magánosítása csődöt mondott, a gazdaság pedig évnegyedenként nagyjából -0,25 százalékos visszaesést mutatott, vagyis a kölcsön nem javított semmit sem a román makrogazdaságon. Olyan vélemények is vannak, miszerint a kölcsönfelvétel csupán arra adna jelzést, hogy Románia képtelen önmagában megbirkózni a strukturális reformokkal.

A Valutaalap igazgatása alatt

A nemzetközi hitelezőktől felvett hitel jövő év januárjában jár le, két hónappal korábban a tervezettnél. Ennek keretében a Nemzetközi Valutaalap 3,5 milliárd eurót bocsát Románia rendelkezésére, amit az ország szükség esetén hívhat le. A pénzintézet egyelőre 3,1 milliárd dollárt szabadított fel, amelyet azonban Románia még nem vett fel.

Bukarest azért döntött a hitelszerződés két hónappal korábbi lezárásáért, hogy felvehesse az újabb kölcsönt. Az újabb hitelszerződés lehet készenléti, továbbá megelőző jellegű, amint az 2009-ben, illetve 2011-ben történt. Előző esetben Románia felhasználja a szerződésben foglalt összeget, ezek kamata ugyanis jóval kisebb a magánbefektetőktől felvett összegeknél, utóbbiban az állam csupán igen sürgető esetekben nyúl majd a pénzhez, amely azonban, a szerződés értelmében, állandóan rendelkezésére áll.

Mindkét esetben azonban Románia a Nemzetközi Valutaalap ellenőrzése alatt áll, a voltaképpen a pénzintézet irányítja a strukturális reformokat, ami viszont meggyőzi a külföldi beruházókat arról, hogy az országban nem kerülhet sor jelentősebb gazdasági kisiklásra.

A kormánytól függetlenül

Januárban, a jövő évi költségvetés – eltervezett – véglegesítését követően a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó küldöttsége Bukarestbe érkezik (függetlenül attól, milyen összetételű lesz majd a decemberi választások nyomán kialakuló új kormány), amikor is elemzi az előző kölcsön feltételeinek teljesülését, illetve megbeszéléseket folytathat a következő hitelről. A küldöttség egyébként elnöke, Erik de Vrijer vezetésével november 14-ig jelenleg is Bukarestben tartózkodik.

Florin Georgescu szerint előreláthatóan Bukarest már februárban megkötheti az újabb hitelszerződést a Valutaalappal, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal. Szerinte a kölcsön a legnagyobb mértékben felelőssé tesz majd minden illetékes tényezőt.

Csakhogy az újabb kölcsön nagymértékben függ a kintlevőségek csökkentésétől, az állami vállalatok szerkezeti átalakításától. Az állam a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelszerződésben ígéretet tett rá, hogy a tőzsdén több állami vállalat részvényeit eladja, így a Transgaz és a Romgaz részvénycsomagjának 15-15, a Nuclearelectrica, a Hidroelectrica részvényeinek 10-10 százalékát. Az állami vasútvállalat részvényeit Bukarest teljes mértékben eladásra kínálja.{loadposition szeben}