Fontos törvényekkel maradta adósak a nemrég lezárult parlamenti ülésszakban a honatyák. Munkájuk legnagyobb hiányossága az, hogy nem fogadták el a levél útján történő szavazást szabályozó törvényt és az alkotmánymódosítás is őszre – vagy a következő évekre? – maradt.

A parlamentnek ez volt az első ülésszaka azt követően, hogy Klaus Johannis Románia elnöke lett. A honatyák elfogadtak fontos jogszabályokat, törvényeket, de jócskán hagytak hátra munkát maguknak az őszi ülésszakra is. Gazdasági szempontból igen jelentős az államfő által a múlt héten elutasított adótörvénykönyv, amelynek értelmében a hozzáadott- érték-adót (TVA-áfa) 2016 januárjától 24 százalékról 19 százalékra csökkentik. Gazdasági vonatkozású a természetes személyek fizetésképtelenségét törvény, valamint a nyugtalottó megszervezéséről szóló jogszabály is.

Szociális tekintetben fontos előrelépés a tavalyi, 65. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény megszavazása, amelynek értelemben jobb feltételeket nyújtanak a gyermekneveléshez. A Nemzeti Liberális Párt javaslatára a jogszabály további cikkellyel bővült, amelynek megfelelően a gyermekenként járó családi pótlékot megkétszerezték, 42 lejről 84 lejre emelték.

A hadsereg tagjait örvendeztette meg annak a törvénynek az elfogadása, amelynek értelmében a katonai nyugdíjakat a tevékenység utolsó öt év tetszőlegesen kiválasztott, egymást követő hat hónapjában elért bruttó jövedelmek alapján állapítják meg.

A honatyák egy új választásai törvénycsomagot is elfogadtak. E szerint a helyhatósági választások alkalmával a polgármesterek esetében egyfordulós lesz a voksolás. Ugyanakkor a megyei tanácselnököket a megyei tanácsosok választják meg. A parlamenti bejutási küszöb változatlanul öt százalékos maradt. A pártfinanszírozásról az új törvény kimondja, hogy a politikai pártok pénzbeli hitelt kizárólag közjegyző által hitelesített iratokkal vehetnek fel.

A parlament idén jóváhagyta az új államfő javaslatát a két legfontosabb titkosszolgálat igazgatójának tisztségére. Így Eduard Hellvig került a Román Hírszerző Szolgálat, Mihai Răzvan Ungureanu pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat élére.

Adósságok

A honatyák számos törvénnyel adósak maradtak, több tucat jogszabály elfogadása várat magára, jóllehet a képviselők és a szenátorok ígéretet tettek rá, hogy azokat a most lezárult ülésszak idején megszavazzák.

Így például nem fogadták el a levél útján történő szavazást szabályozó törvényt, holott a 2014. évi elnökválasztásokat követően valamennyi parlamenti párt úgy érezte, szükség lenne újabb választási törvényre. Bár az ezzel kapcsolatos többi jogszabályt megszavazták, a levél útján történő szavazás „kimaradt” a csomagból.

Az alkotmánymódosítás ugyancsak várat magára. A szociáldemokraták érve szerint azért, mert a nemzeti liberálisok immár nem értenek egyet azokkal a változtatásokkal, amelyekre a liberális-demokrata szövetség tagjaként még rábólintottak.

A honatyákat igen nagy mértékben foglalkoztatta a Büntető Törvénykönyv. A pártok több tucat módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben. Több mint 20 tervezetet a szenátus már meg is vitatott, a jogszabályok most a képviselőháznál rostokolnak. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos vitát a honatyák ősszel folytatják.

A honatyák nem rendezték a román közszolgálati televíziónál kialakult feszültséget sem: Stelian Tănase még mindig a tévé élén áll.

Bizalmatlansági indítványok

A parlamentben nem hiányoztak a bizalmatlansági indítványok sem. A most zárult parlamenti időszakban a Nemzeti Liberális Párt hét alkalommal élt az egyszerű bizalmatlansági indítványok lehetőségével: négyet a képviselőházhoz, hármat pedig a szenátushoz nyújtott be. Valamennyit leszavazta a kormánytöbbség.

Június elején, ugyancsak a nemzeti liberálisok, bizalmatlansági indítvány indítványt is benyújtottak a Ponta-kormány ellen, de ez is a többi sorsára jutott: a szükséges 278 szavazat helyett mindössze 194 voksot kapott. Tizenhárom honatya szavazott ellene, hét szavazatot pedig semmisnek nyilvánítottak. A bizalmatlansági indítvány vitája alkalmával a kormánypárti honatyák az ülésteremben tartózkodtak, de nem éltek a szavazás jogával.

Furcsa törvények

A most zárult ülésszakról sem hiányoztak a furcsa törvények. Miután a szenátorok korábban leszavazták a delfinek „nem-emberi lénnyé” való minősítésére vonatkozó törvénytervezetét, Remus Cernea független képviselő továbbra sem adta fel a küzdelmet, és újabb javaslatot nyújtott be, miszerint a delfineket tilos fogságban tartani és terápiás célokra felhasználni. A jogszabály értelmében börtön vár mindazokra, akik delfineket ölnek meg.

A csúcsot azonban a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) párt szenátora, Marian Vasiliev tartja, aki egyebek között olyan törvénytervezeteket terjesztett be, amelynek megfelelően megtiltanák az öngyilkosság mediatizálását, bevezetnék Dobrudzsa napját, továbbá az élelmiszerpazarlás megszüntetésének napját, büntetnék a lejárt szavatossági idejű élelmiszereket szemétre dobó szupermarketeket.

Megtizedelte soraikat a DNA

A honatyák sorait szinte megtizedelte a korrupcióellenes ügyészég (DNA), amelynek akciója nyomán többen lemondtak tisztségükről, többüktől pedig megvonták parlamenti mentelmi jogukat. 

A parlamentben némi strukturális átalakulások is történtek. A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt egyesülését követően a két párt a parlamentben is közös frakciót alkotott, Dan Diaconescu egykori pártja, a Dan Diaconescu Néppárt frakciója pedig átalakult Demokrata és Néppárti csoporttá.

A képviselőház megváltoztatta munkaprogramját is, emellett intézményesítették az Elnök Óráját és a Miniszterek Óráját. Fontos változás az is, hogy a képviselőház elnökét csakis saját pártja hívhatja vissza tisztségéből.