Romániában, a lakosság létszámát tekintve, sokkal több halálos közúti baleset történik, mint az Európai Unió bármely más államában. Az országban 138 rendkívül balesetveszélyes útszakasz létezik, a legveszedelmesebb a DN 1-e országút Bukarest és Comarnic közötti szakasza, amelyen minden négy napra jut egy halottakat követelő szerencsétlenség.

Vezet: a DN 1

Az országos rendőr-főparancsokság interaktív térképen nyilvántartja azokat az általa „halálutaknak" nevezett útszakaszokat, amelyeken éveken át a legtöbb balesetet történik. A legveszedelmesebb országút továbbra is a DN 1-es maradt, annak is a szakasza, amely a Prahova völgyén Bukarestből Comarnicba vezet. Ezen a vonalon az utóbbi öt esztendőben 450 súlyos közúti baleset történt, ami azt jelenti, hogy minden négy napra jutott egy halottakat és sebesülteket követelő szerencsétlenség.

A második helyre a Iasi-Targu-Frumos mintegy 45 kilométeres, egyenes útszakaszon végighaladó szakasza következik, ahol az utóbbi öt évben 120 baleset történt, ezek 150 halottat és sebesültek követeltek. A „dobogó" harmadik helyén a Focsani-ból Ramnicu Saratba, illetve a Piskiból Szászvárosba vezető útszakasz került. Ez utóbbi országúton ugyan kevesebb balesetre került sor, de azok sokkal több halottat és sebesültet követeltek, mint az előző útvonalon sorra került szerencsétlenségek.

„Fekete pontok"

A rendőrség interaktív térképén úgynevezett fekete pontok is találhatók. A megnevezés alatt azokat a rövid útszakaszokat értik, amelyeken öt éven át legalább 10 súlyos baleset történt és legkevesebb 10 személy veszítette életét, vagy sérült meg súlyosan. A „fekete pontok" közül a legveszélyesebb a Szászfenes vezető kolozsvári út kijárata. Az alig 3 kilométeres szakaszon öt esztendő alatt 34 igen súlyos következményekkel járó baleset történt, amelyek következtében 40 haláleset és súlyos sebesülés történt.

A legtöbb szerencsétlenségre nyilvánvalóan a hétvégeken kerül sor, amikor rendkívüli módon megnövekszik a forgalom. A közúti rendőrség főkomisszárja, Paul Toma szerint a karambolok fő okát a megengedett sebesség túllépése illetve a veszedelmes előzések jelentik. A rendőrség igyekszik a jelzőtáblák segítségével is óvatosságra inteni a sofőröket. Nemrégiben megjelent egy újabb, 2,5x1,5 méteres tábla is, amely a veszélyes zónákra figyelmeztet.

A közúti közlekedés biztonságát célzó stratégiák szerint 2020-ig valamennyi utat felfestik majd, a balesetek egy része éppen ennek hiányából következik be. Sok esetben, főleg a kanyaroknál, az út két széle nem látható jól, ami szintén zavarhatja a sofőröket. Ugyancsak megsokszorozzák a kanyarok külső részén elhelyezett jelzőtáblák számát, további sebességkorlátozásokat vezetnek be, eltávolítják a növényzetet a veszélyesebb kanyaroknál, védőkorlátokat helyeznek el a kanyarok külső felületénél, ugyanakkor javítják az éjszakai tájékozódás feltételeit is. Európai statisztikák azt mutatják ugyanis, hogy az utak mentén elhelyezett jelzőtáblák jelentősen csökkenthetik a balesetek számát.

Közel 500 kilométeres sztráda?

Ilyen körülmények között egyre nagyobb szükség lenne az autópályák megépítésére Romániában, amely azonban szinte egyhelyben topog. Az egymást váltogató kormányok mindegyike ígéretet tett a sztrádák kiépítésére, ám azokból, mandátumuk végére, szinte semmi sem lett.

A jelenlegi választásokat minden bizonnyal megnyerő Szociál-Liberális Szövetség kormányprogramjának Nagy beruházási tervek 2013-2016 között című fejezetében maga is ígéretet tesz az autópályák építésének jelentős felgyorsítására. Így például a következő négy évben befejeznék a Bukarest-Arad, a Brassó-Predeál-Comarnic szakaszt és az észak erdélyi sztrádát. A pártkoalíció ugyanakkor céljául tűzi ki a déli, Bukarest-Alexandria-Craiova-Turnu Severin-Temesvár és a nyugati-keleti, Marosvásárhely-Iasi közötti sztráda építését, egyben pedig befejeznék az autópálya típusú Bukarest körgyűrű építését is. A program tartalmazza a IX. számú páneurópai folyosó Bukarest-Foksány közötti szakaszának elkészülését is.

Az Igaz Romániáért Szövetség kormányprogramja nem részletezi a készülő autópályák nyomvonalát, de ígéretet tesz „a sztrádák építésének folytatására", a „2011-ben megállapított programnak megfelelően". A tavaly elkészült program szerint 433 kilométer sztrádának kellene elkészülnie, több mint 3 milliárd lej értékben.

Autósok paradicsoma

Ha hinni lehetne a pártoknak, akkor 2030-ban már 22 autópályán, 38 gyorsforgalmi úton közlekedhetnénk, 18 vasútvonalon haladhatnának óránként 160 kilométeres sebességgel a vonatok, továbbá néhány olyan új vasútvonal is épülhetne, amelyen a szerelvények meghaladhatnák az óránkénti 250 kilométert.

Mindezek az elképzelések már napvilágot is láttak – igaz, egyelőre csak a szállítási operációs program hatóságának honlapján. A terv első változatának megfelelően átfogó stratégiát dolgoznak ki az ország közlekedési rendszerének rövidebb, közepes és távolabbi időszakra szóló megreformálására, elkészült a munkálatok finanszírozásának elemzése a 2015, a 2020 és a 2030-as időszakra.

Maga a terv – november végére tervezett – végső formájába öntve 9,5 millió lejébe, azaz mintegy 2,2 millió eurójába kerül majd a közlekedési tárcának.

Romániának jelenleg nem egészen 400 kilométernyi autópályája van, további 300 kilométeren folyik az építkezés. A munkálatok legnagyobb részét az Európai Unió alapjaiból fedezik. Brüsszel azonban nemrégiben jegyzékben figyelmeztette a bukaresti kormányt, hogy a sztrádaépítési program ügykezelési és felügyeleti hiányosságai miatt a szállítási operációs program keretében Romániába érkező lapok jelentős részét előzetesen felfüggeszti.{loadposition szeben}