Furcsa jelenségek jellemzik Románia külkereskedelmét. Az ország banális élelmiszereket (lisztet, tojást, almát, ásványvizet) importál, közben pedig egzotikus gyümölcsöket, például banánt exportál.

Hivatalos statisztikák szerint Románia nagyon jól áll az agárélelmiszer-ipari termékek exportja tekintetében, hiszen kereskedelmi mérlege pozitív. A mezőgazdasági tárca kimutatása szerint a múlt évben Románia közel öt és fél milliárd euró értékben exportált ilyen termékeket, míg behozatala nem érte el az 5 milliárd eurót.

Érdekes módon azonban a kormánypártok diszkréten hallgatnak erről az eredményről. A diszkréció oka az lehet, hogy az alapvető élelmiszerek tekintetében Románia külkereskedelmi mérlege nagyon is negatív. Az ország például sokkal többet importál sajtból, túróból, almából, körtéből, káposztából, póréhagymából, szalonnából, tojásból, sőt ásványvízből is, mint amennyit exportál ezekből a termékekből.

Negatív a mérleg a kukoricaliszt esetében is, holott Romániát a „máléliszt” országának nevezik. Emiatt van az, hogy a szupermarketekben és nem egy esetben a piacokon is külfödi termékeket kínálnak ezekből a banális élelmiszerekből, miközben a román termelők nem tudnak túladni hasonló – és legtöbbször finomabb, ízesebb – termékeiken.

A pozitív mérleg „negatívumai”

Románia almából, körtéből például csaknem 87 ezer tonnát hozott be, közel 31,5 millió euróért, miközben csupán 12 ezer tonnát exportált, mindössze kétmillió euróért. E termékek esetében kereskedelmi mérlege több mint 29 millió eurós hiányt mutat. Cseresznyéből, meggyből, sárga- és őszibarackból közel 20 millió euró értékben importált, összesen közel 50 ezer tonnát, kivitele azonban alig haladta meg a kétezer tonnát, amiért nem egészen másfélmillió eurót vételezett be, több mint 17 millió eurós hiányt elkönyvelve.

Románia hétmillió euró értékben több mint 22 ezer tonna káposztát, karfiolt, karalábét vásárolt importból, exportja viszont éppen csak megközelítette a 410 tonnát és 100 ezer eurós szinten maradt. 

Póréhagymából, fokhagymából, hagymából az ország behozatala meghaladta a 40 ezer tonnát, és a 13 millió eurót, e termékekből pedig nem egészen másfélezer tonnát exportált, 400 ezer euró értékben. Románia közel 55 ezer tonnás paradicsomimportjáért több mint 43 millió eurót fizetett, kivitele e termékek esetében pedig alig haladta meg a kétezer tonnát, amiért valamivel több mint 1 millió eurót kapott – kereskedelmi mérlege a paradicsom esetében tehát bőven meghaladta a 40 millió eurót.

De hasonló a helyzet a tej- és a tejtermékek esetében is. Románia túróból és sajtból közel 40 ezer tonnát hozott be, csaknem 130 millió euró értékben, ezekből, a Romániában bőségesen megtermelt termékekből viszont nem egészen 9 ezer tonnát exportált, valamivel több, mint 33 millió euróért, miközben a tejiparban foglalkoztatott termelők és feldolgozók termékeiket képtelenek eladni a hazai piacokon.

Szalonnából 2014-ben Románia csaknem 17 ezer tonnát importált közel 12 millió euróért, exportja viszont alig haladta meg az 1,2 ezer eurót, amiért csupán 800 ezer eurót kapott.

Banánköztársaság

Románia agráripari termékeinek kereskedelmi mérlege csak azért válhatott pozitívvá, mivel néhány cikk esetében rekord exportszinteket ért el. Közéjük tartozik például a búza, a kukorica, a rozs, a napraforgó valamint a dohánylevél. Ez okozza statisztikák szerinti „egészséges mezőgazdaságról” kialakulható képet.

Románia még az ásványvíz esetében is negatív kereskedelmi mérleggel zárt, jóllehet az ország az ásványvíz-lelőhelyek szempontjából Európa leggazdagabb országai közé tartozik. Tavaly Románia nem egészen 50 millió euró értékben exportált és több mint 52 millió értékben importált ásványvizet.

Furcsamód azonban Románia valóságos banánköztársasággá vált – nem csak politikailag, de az export szempontjából is. Az ország ugyanis egzotikus gyümölcsöket – banánt, kivit, narancsot, mandarint – exportált. E termékekből csaknem 2 millió eurónyi értékben adott el külföldi országoknak. A legnagyobb sikere a „román banánnak” volt, ebből több mint ezer tonnát adott el.

Romániában kísérleti céllal, kis területeken termesztenek ugyan egzotikus gyümölcsöket, elsősorban banánt, kivit és datolyát az ország déli részén, Bukarest és Konstanca környékén. Az itt termelt mennyiségek azonban csekélyek, exportra semmiképpen sem futná belőlük.

Gazdasági szakértők szerint csupán arról van szó, hogy az ország – feltehetően barterben – olcsón hozzájutott ezekhez a termékekhez, amelyeknek egy részét drágábban exportálta.