A politikai intézmények esetében az államelnöki hivatal, a végrehajtó intézményeknél a hadsereg, a külföldi testületeket illetően pedig a NATO vezet a népszerűségi listán Romániában. Legalább is ez derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből.

A közvélemény-kutatást szeptember 10 és 15 között végezték, az Adevarul című napilap felkérésére, 1085 személyt megkérdezve. A hibalehetőség plusz-mínusz 3 százalék.

Államfői hivatal: vezet, de visszaesett

A politikai intézmények esetében továbbra is az államfői hivatal áll a ranglista élén: a megkérdezettek 46,3 százaléka válaszolt úgy, hogy igen nagymértékben, illetve megbízik a Klaus Iohannis által vezetett intézményben. Ez némi visszaesést jelent júliushoz képest, amikor a mintacsoport tagjainak 48,9 százaléka érzett bizalmat az államfői  hivatal iránt.

A lista második helyét a polgármesteri hivatalok foglalják el, amelyeknek, úgy tűnik, nem ártott az a tény, hogy az utóbbi időben több városatya ellen is felmerült a korrupció gyanúja, mi több, Bukarest főpolgármestere, Sorin Oprescu jelenleg is előzetes letartóztatásban van.

Mindennek ellenére a polgármesteri hivatalokban 36,3 százalék bízik meg, és ez még növekedést is jelent júliushoz képest, amikor a megkérdezetteknek csak 35,4 százaléka mondott igent rájuk.

A dobogó harmadik fokára az utóbbi években igencsak igénybe vett alkotmánybíróság állhatott fel, bár azért a bizalom megcsappant irányában. Idén júliusban még a mintacsoport 38,2 százaléka bízott meg a taláros testületben, míg most csupán 35,1 százalék nyilatkozott így.

A kormány lemaradt a dobogóról: csupán a megkérdezettek 25,2 százaléka bízik benne – igaz, ez némi előrelépés júliushoz viszonyítva, amikor csak 24,6 százalék mondott igen a Victor Ponta által vezetett kabinetre.

A sorozatos botrányok nem ingatták meg a megyei tanácsok hitelességét sem, hiszen szeptemberben 20,6 százalék szavazatott számukra bizalmat – két százalékkal több, mint júliusban.

Nem egészen 11 százalékával a parlament megelőzi a 7,6 százalékot összesítő politikai pártokat. A különbség viszont csökkent: a törvényhozás fóruma júliusban még a megkérdezettek 11,3 százalékának bizalmát élvezte, a politikai pártokban viszont csak 7,1 százalék bízott.

Fegyveresek, hírszerzők az élen

A végrehajtó intézmények esetében 73,8 százalékkal a hadsereg vezet a népszerűségi listán. Júliushoz képest azonban 1,2 százalékot veszített. A második helyre a csendőrség került, a lakosság 63,7 százaléka bízik benne. Ez viszont 1,8 százalékos népszerűségvesztést jelent a két hónappal ezelőtti eredményhez képest. Az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság 60 százalékkal még felkerült a dobogó legalsó fokára, bár Laura Codruta Kövesi intézménye maga is egy százalékot veszített júliushoz képest. Növekedett viszont a negyedik helyet elfoglaló rendőrség bizalmi indexe, jelenleg 51,7 százalék bízik benne a megkérdezettek közül, míg júliusban csak 48, 7 százalékos eredményt ért el. A rendőrséghez felzárkózott a Román Hírszerző Szolgálat is: igaz, a júliusi 51,2 százalék helyett már csak 50,3 százalék bízik meg benne.

A „civil intézmények” közül a legtöbben a Román Nemzeti Bankban bíznak meg, a mintacsoport 49,5 százaléka nyilatkozott így. Ez előrelépés a júliusi 47,9 százalékhoz képest.

A 48 százalékkal jegyzett Külső Hírszerző Szolgálat 0,2 százalékot nyert, a Legfelsőbb Bíróság azonban 4 százalékot veszített a júliusi 46,7 százalékához képest. 3,1 százalékot veszített megbízhatósági indexéből a 38,7 százalékot elérő adóhatóság is, és júliushoz képest két százalékkal kevesebben bíznak meg a jelenleg 36,6 százalékkal jegyzett Országos Feddhetetlenségi Ügynökségben is.

Egyház, egyetem, sajtó

A társadalmi és magánintézmények listáján az egyház vezet: 61,2 százalék bízik meg benne. Ez viszont további visszaesést jelent a júliusi 63,4 százalékhoz képest. A második helyen, messze leszakadva az egyetemek szerepelnek, igaz, mostani 44,6 százalékukkal 2,8 százalékot javítottak júliusi teljesítményükön. A sajtó is felkerült a dobogóra, 34,5 százalék érez bizalmat a média iránt, a két hónappal ezelőtti 31,9 százalék helyett. 30,5 százalékkal a negyedik helyre kerültek a civil társadalmi szervezetek, amelyek 1,1 százalékot javítottak júliusi teljesítményükön.

A szakszervezetekben viszont már csak a megkérdezettek 21,2 százaléka bízik, ez azonban javulás a júliusi 18,8 százalékhoz képest. A munkáltatók szervezetei azonban csak 18,7 százalékot kaptak, a seregható bankok pedig mindössze 17,8 százalékot. Igaz, mindkét intézmény javított két hónappal korábbi, 17, illetve 15,8 százalékos teljesítményén.

Élenjáró NATO

A nemzetközi intézmények közül a NATO, az ENSZ és az Európai Unió lett dobogós: a NATO-ban a megkérdezettek 57,6 százaléka bízik. Ez azonban eléggé jelentős visszaesés a júliusi 62,1 százalékhoz képest AZ ENSZ a lakosság 56,6 százalékának bizalmát élvezi, bár júliusban még 60,3 százalék szavazott bizalmat irányában. Az Európai Unióban már csak a mintacsoport tagjainak 52,7 százalék bízik, a júliusban még 59,8 százalékot kapó testület esetében a legdrámaibb a visszaesés, amely feltehetően a menekülthullám kezelésének tulajdonítható.

A sorrendben az Európai Parlament és az Európai Bizottság következik, 47,8, illetve 45,7 százalékkal – mindkét intézmény népszerűsége visszaesett júliushoz képest. A két sereghajtó intézmény a 41 százalékot összesítő Világbank és a 33,9 százalékkal jegyzett Nemzetközi Valutaalap, amelyek szintén veszítettek népszerűségükből