Mind a kormányfő, mind a miniszterelnök az idők során elhíresült – finoman szólva – azokról az ígéreteiről, amelyekről már a felajánlás pillanatában tudta, hogy nem lesz belőlük semmi. mindketten ugyanakkor híresek arról is, hogy megcáfolják saját szavukat is.

Államfőnél többet kereső pedagógus

Traian Băsescu leghíresebb csúsztatására 2007. április 18-án került sor, amikor is az államfő felajánlotta: öt percen belül lemond, abban az esetben, ha a parlament megszavazza tisztségéből történő felfüggesztését. A parlament mindezt megvoksolta – ám Traian Băsescu azóta is államfő, 2009-ben pedig ismételten indult az elnökválasztásokon, amelyeket megnyert.

Alig egy évvel később, 2008-ban, a választási kampány során, a parlamentben valamennyi párt megszavazta a pedagógusok bérének 50 százalékos emelését. Történt mindez annak ellenére, hogy az akkori kormányfő, Călin Popescu Tăriceanu figyelmeztetett, ilyen mérvű béremelésre nincs pénz a költségvetésben. Az erről megszavazatott törvényt ráadásul az államfő is aláírta, kijelentve: „Nem igaz, hogy erre nincs pénz, mivel a költségvetést kiemelt feladatok szerint lehet leosztani, tehát csupán politikai akaratról lehet szó". Ily módon a törvényt kihirdették, megjelent a Hivatalos Közlönyben – és soha nem alkalmazták.

Az államfő ugyanis – saját aláírása ellenére – a következőkben már arról beszélt, hogy az államot nem lehet arra kötelezni, hogy tönkretegye az ország jövőjét a megtermelt értéknél nagyobb bért követelésének engedve. Mi több, azt is állította, hogy a tanárok nem is érdemlik meg a béremelést, hiszen hetenként mindössze 16 órát dolgoznak, annyit, amennyi az államfő munkaideje egyetlen nap leforgása alatt. Emiatt – számításai szerint – a tanárok jobb fizetést kapnak, mint az államfő. Mindennek tetejében pedig alig hat hónappal a Boc-kormány beiktatása után ő maga jelentette be a közalkalmazottak fizetésének 25 százalékos csökkentését.

„Másodpilóta" mint miniszterelnök

Ha valaki nem tudja azt, hogy a Románia a korlátlan lehetetlenségek hazája – akárcsak egyébként a román politika – azt hihette volna, hogy Traian Băsescu becsmérlő szavai után Victor Pontának semmilyen esély sincs a miniszterelnökségre. Az államfő lábtörlőnek, majmocskának nevezte, „másodpilótának" mondotta a politikust, akinek kezére bűn lenne odaadni az országot, ráadásul még a másodpilótaságot is csak „ismeretlen szponzoroknak" köszönhetően szerezhette meg.

„Hogyan lehetne az országot olyan ember kezére adni, aki még egy gépkocsiban is csak a második helyen áll, akinek a kezébe senki sem adna volánt". Mindennek alapján kijelentette: „Nem hiszem, hogy Ponta eléggé érett legyen a miniszterelnöksége – legalább is nem az én elnöki mandátumom alatt. Egy elnöknek felelősséget kell vállalnia a kormányfő kinevezésekor" – jelentette ki 2011-ben.

2012. februárjában az államfő már „játszott a tűzzel": a Boc-kormány bukásakor arról beszélt, hogy Victor Pontát nevezte ki miniszterelnöknek. Ám – amint Victor Ponta szavaiból is kiderült – az egész csak Băsescui tréfa volt.

Idén májusban azonban már Traian Băsescu számára már nem volt oly fontos a „felelősség", hiszen ekkor – immáron „komolyan" – Victor Pontát nevesítette miniszterelnökként.

Híres maradt Băsescunak az első felfüggesztése alkalmával tett ígérete is, miszerint minden harmadik hónapban az Egyetem-téren találkozik „népével", akinek beszámol addigi tevékenységéről. A Cotroceni palotába visszatérve azonban már meg is feledkezett ígéretéről, bár ő váltig állította, hogy a legelső „megbeszélt alkalomkor" ott volt a téren, csakhogy ott nem volt senki.

Ugyanakkor elnöki mandátuma alatt egymásnak ellentmondó véleményei voltak a romániai válságról, arról, hogy az miként hat majd ki az ország életére, aminthogy önmagát cáfolta a Nemzetközi Valutaalaptól felveendő hitelek azok hasznosítása esetében is.

A minimálbér emelése helyett – Băsescu felfüggesztése

Victor Ponta még ellenzékben miniszterelnökség legelső intézkedéseként határozta meg a minimálbér növelését, valamint az egészségbiztosítási illetékek csökkentését. Kormányfőként azonban legelső intézkedései Traian Băsescu felfüggesztésére összpontosultak.

Igaz, ebben is következetlennek bizonyult: kezdetben egyenesen tagadta, hogy a Szociál-Liberális Szövetség beindítaná a folyamatot. Ennek kapcsán vitát is folytatott a Konzervatív Párt alapító elnökével, Dan Voiculescuval, aki a felfüggesztési folyamat naptárát is kidolgozta. Az Európai Parlamenti képviselet kapcsán Băsescuval kirobbant vitáját, majd a plágiummal való gyanúsítást követően viszont már egyetértett az államfő felfüggesztésével.

A miniszterelnöknek gondja akadt saját önéletrajzával is: a doktorátusi dolgozata plágiuma mellett egy szicíliai mesterfokú képzés valódisága is felmerült. Ez utóbbit Ponta később kivette önéletrajzából, de személyes blogjára feltett egy diplomát, miszerint 2000. márciusa és júniusa között nemzetközi jogi tanfolyamot végzett el, az ezt tanúsító dolgozata a Cataniai Egyetem jogi karának levéltárában található.

Talán már kevesen emlékeznek rá, de Victor Ponta csúsztatásai közé tartozik az is, hogy a Traian Băsescu sorsáról döntő népszavazás kudarcát követő napon bejelentette: soha nem vesz részt a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésein, ha Traian Băsescu visszatérhet az elnöki palotába. Ennek ellenére szeptemberben ott volt a tanács ülésén – igaz, később, más okokból, elhagyta a termet.

De nem tisztelte adott szavát Mircea Geoanának a Szociáldemokrata Pártból történő felfüggesztése esetében sem. Ezt hosszú időn át tagadta, akárcsak azt is, hogy a politikust menesztik a szenátus elnöki székéből. Mindennek ellenére, Ponta kijelentéseit követő rövid időn belül Geoanát kizárták a pártból.

Ha plágium, miért nem az?

Victor Ponta kapcsán talán eddig a legnagyobb botrányt doktori dolgozatának plagizálása váltotta ki. A hír a Nature című lapban jelent meg, aminek kapcsán a miniszterelnök, egy spanyolországi lapnak adott interjújában kijelentette: visszavonul tisztségéből, ha beigazolódik a vád.

A bukaresti egyetem etikai bizottságának döntése értelmében a doktori disszertációja valóban plágium. A bizottság ítélete szerint Ponta a dolgozat leadásakor pontosan tisztában volt a disszertáció megírásával kapcsolatos valamennyi követelménynek.

Az Oktatási Minisztérium Országos Etikai Tanácsa júliusban azonban úgy döntött, Victor Ponta nem plagizált. A végső döntést az oktatási miniszternek kell meghoznia, amitől azonban – az ugyancsak szociáldemokrata miniszter asszony – húzódozik. Talán érthető módon is – hiszen 2003-ban, amikor megint csak oktatási miniszter volt, egy tudományos dolgozatában ugyancsak elkövette a forrás megjelölése nélküli másolás hibáját. A Bukaresti Műegyetem rektoraként pedig jóváhagyott egy – plágiumból származó – kutatási tervet.

Erre egy külföldi szakértőcsoport jött rá. Ezt követően Andronescu törölte az állami pénzzel finanszírozott kutatási tervek jóváhagyásáról a kitételt miszerint azokat egy ötven százalékban külföldi szakértőkből történő bizottságnak kell jóváhagynia.

Persze, mindez már nem a Ponta hibája – őt csak annyiban terheli a felelősség, hogy ilyen minisztert állított a hazai oktatás élére.