Az autópályák hiánya, a sokszor borzalmas állapotban lévő, kátyúkkal teli utak, a rossz útjelzések nem kis szerepet játszanak a sűrű balesetekben. A tragédiákhoz azonban gyakran maguk a közlekedési rendőrök is hozzájárulnak, mert nem minden esetben végzik felelősségteljesen munkájukat. Összeállításunk a promotor.ro alapján készült.

A csúszópénz emberségessé tesz?

A közlekedési rendőrök tevékenységére több típushiba is jellemző. Mindenekelőtt túlságosan elnézők – olykor még borravaló nélkül is. Emberek vagyunk – mondogatják, és büntetés nélkül továbbengedik a kisebb vétségeket elkövető autóst. Csakhogy ezek a „kisebb vétségek” komoly baleseteket is okozhatnak. Az országutakon csak igen ritkán ellenőrzik a gépkocsik műszaki állapotát, többnyire megelégszenek a gyorshajtás büntetésével.

Gyakori, hogy a közlekedési rendőrök némi pénz ellenében válnak „elnézővé”. Ebben az esetben ugyanolyan hibásak, mint azok, akik felajánlják az összeget. A rendőrök nem egyszer – a kenőpénz reményében – túlbuzgónak is bizonyulnak, apró vagy vélt hibákért büntetik meg a vaktában megállított személygépkocsik vezetőit.

Az országutakon elhelyezett radarok kérlelhetetlenek, a legtöbb büntetést éppen a gyorshajtás miatt szedi be a rendőrség. A román autósok közül igen sokan szinte megszállottjai a sebességnek, a lapokban szinte naponta olvashatunk olyan autósról, aki 180, 200, 220 kilométeres sebességgel hajtott a – kevés – autópályán. Ebben természetesen szerepet kap az is, hogy az országutakon – éppen a korábban említett okok miatt – igen lelassul a közlekedés, azért az autósok ott igyekeznek behozni az elvesztegetett időt, ahol erre éppen lehetőség mutatkozik. Sokan túllépik a megengedett 30 kilométeres óránkénti sebességhatárt a lakónegyedek tömbházai közötti sétányokon is, őket pedig senki nem bírságolja.

Nem fegyelmezik a gyalogosokat

A közlekedési rendőrök legtöbbször a legegyszerűbb megoldást választják. Nem vesznek tudomást az utak állapotáról, a rossz – vagy hiányzó – jelzőtáblákról, a sokszor ésszerűtlenül kijelölt körforgalomról. Szerintük minden esetben a sofőr a hibás – őt könnyebb megbüntetni, mint a polgármesteri hivatalt, vagy éppenséggel saját felettesüket.

A városokban valóságos divattá vált, hogy az autók rossz helyen parkolnak, elfoglalják a testi fogyatékosok által vezetett gépkocsiknak kijelölt helyet, a teljes járdát, olykor a parkok füvét sem kímélik. Igen sokan cselhez folyamodnak és tilos helyen parkolva bekapcsolják a vészlámpát, mintha autójuk meghibásodott volna.

Az tény, hogy kevés a parkolóhely, sokan csak céljuktól több száz méterre tudnak leparkolni, és nincs kedvük gyalogolni, mindez azonban nem mentesíti a felelősség alól a rosszul parkolókat. A rendőrök kerékbilinccsel vagy a gépkocsi elszállításával igyekeznek enyhíteni a helyzeten – ez utóbbi intézkedés viszont mára már nem alkalmazható, mert törvénytelennek nyilvánította a legfelsőbb bíróság. Ám a közlekedési rendőrség is hibás mindebben, hiszen a nagyvárosokban számos utcán megtiltották a parkolást, a rendőrök pedig nem minden esetben büntetik a rossz helyen megálló autóst.

Az biztos, hogy a romániai autósok is fegyelmezetlenek, nem tartják tiszteletben a rendszabályokat – rajtuk azonban csak a gyalogosok tesznek túl, akik vaktában kelnek át a legforgalmasabb utakon is, a piros jelzést sem veszik figyelembe. A rendőrök azonban csak a legritkább esetben büntetik mindezt, holott számos baleset éppen a gyalogosok fegyelmezetlensége miatt történik.

Kivilágítatlan szekerek, büntetlenül

Az országutakon kerékpárosok, szekerek közlekednek, olyan is volt, hogy az autópálya zöld elválasztó övezetében juhok legeltek. A rendőrök semmit sem tesznek ez ellen, ráadásul a szekerek nem egyszer kivilágítatlanul közlekednek, ami számos balesetet okozott. A közlekedési rendőrségnek határozottabban fel kellene lépnie azért, hogy a kerékpárosok, szekeresek megfelelő kivilágítással lássák el járművüket. Mindez alig kerülne pénzbe, miközben uniós alapok maradnak felhasználatlanul.

Korábban szó esett már a gépkocsik műszaki állapotáról, amely legtöbbször „elkerüli” a közlekedési rendőrök figyelmét. Mindezzel legfeljebb csak a szórványos kampányok idején foglalkoznak, amikor megbüntetik például a túl sok kipufogógázt kibocsátó autók vezetőit. A Bulgáriában bejegyzett romániai kocsik legtöbbször ócska tragacsok, a kamionok műszaki állapota gyakran nem felel meg az európai normáknak, ám mindez rendszerint nem jár büntetéssel.

Az autósok és utasaik gyakorta csupán dísznek tekintik a biztonsági övet, pedig  – amint a gyakorlat már számos alkalommal bebizonyította – valóban életet ment. Nem ritka az az eset sem, hogy kisgyermeket szállító autóból hiányoznak a gyermekülések, az egy-két éves gyermekeket ölben szállítják, a taxik legnagyobb részéből pedig hiányzik a biztonsági öv a hátsó ülésekről. A rendőrök ezért is csak ritkán büntetnek, akárcsak abban az esetben, ha az autós vezetés közben mobiltelefonon beszél.

A közlekedési rendőrség nem tagadja tevékenységének hiányosságait, ám pénzhiányra hivatkozik, emiatt például csak igen kevés benzinre futja. Csakhogy itt az ellentmondás: ha ugyanis a rendőrök rendszeresen büntetnének, akkor nem kevés pénzhez jutna a rendőrség – egyes források szerint akár 200 millió eurót is hozhatna mindez. Ez a bérekben is megmutatkozhatna – arról nem is beszélve, hogy sokkal kevesebb áldozatot követelnének az országutak.