Sztráda a tengerpartig: egy autópálya eposza
Nicolae Ceauşescu pártfőtitkártól Victor Ponta miniszterelnökig – nagyjából így foglalhatnánk össze egészen röviden a Bukarestet a tengerparttal összekötő Nap autópálya történetét. A sztráda építése ugyanis a diktátor „aranykorában" kezdődött el, és a jelenlegi kormány mandátuma alatt fejeződött be.
A 11 éves Ponta
30 év után végre elkészült a Bukarest-Konstanca közötti 203 kilométeres autópálya. A Cernavoda-Medgidia szakasz bevégzésével átadott sztrádát Victor Ponta kormányfő avatta fel, aki a munkálatok megkezdésekor mindössze 11 éves volt.
A munkálatok 1983-ban indultak el, az első pályaszakaszt, a 18 kilométeres Feteşti-Cernavoda vonalat 1987-ben adták át a forgalomnak, avatásán ott volt Nicolae Ceauşescu is.
Aztán következett 1989 – és az autópálya építésénél sokkal fontosabb problémát jelentett a politikai pártoknak a hatalom megszerzése.
A sztráda átadását előbb 2006-ra ígérték, aztán következett a 2011. év közepe, később vége – mígnem egy hónappal 2012 vége előtt készült el a pálya. Igaz, az építés során egymást érték a szalagelvágások, a különféle miniszterelnökök, közlekedési miniszterek így igyekeztek maguknak apró babérokat lecsípni egy-egy kisebb útszakasz átadásával – amelyeken olykor csakis a pálya felén lehetett közlekedni.
Indulás: 26 millió,...
1994-ben az akkori hatóságok becslése szerint a sztráda megépítését 26 millió dollárra becsülték, ami – akkori árfolyamon – 44 milliárd lejnek felelt meg. 2002-ben Adrian Nastase kormányfő felkereste a csigalassúsággal épülő utat, de megállapítása szerint a munkálatok kiválóan haladtak. A miniszterelnök 2003-ben tett nyilatkozata szerint 2006-ra elkészül a teljes autópálya. Igaz, néhány hónap alatt már meggondolta magát és elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a munkálatok megcsúsztak.
A miniszterelnök bírálatának lett némi foganatja: 2004-ben ugyanis a kormányfő és Miron Mitrea, akkor közlekedési miniszter rendre felavatatta a Bukarest-Fundulea és a Fundulea-Drajna szakaszt, amely összesen 105 kilométert tett ki. Ezzel részlegesen teljesült Adrian Nastase akarata, aki 2002-ben még 2003 januárját jelölte meg a Bukarest-Fundulea út átadási időpontjaként.
2006-ban átadták ugyan a Drajna-Feteşti közötti, 36,6 kilométeres pályát, ám csak a felével készültek el, míg a másik felét 2007-ben adták át a közlekedésnek. A 2004. és 2007 közötti időszak egyébként a munkálatok jelentős részét az 1987-ben átadott Fetesti-Cernavoda szakasz felújításával és javításával telt el.
...beérkezés: 750 millió euró
Három évvel azt követően, hogy a sztrádának készen kellett volna lennie, 2009 márciusában a román kormány aláírta az Astaldi-Max Boegl olasz és német cégekből álló konzorciummal a szerződést a Medgidia-Konstanca közötti, 31 kilométeres autópálya építésére. A szakasz megépítése 211 millió euróba került, a szerződő fél 2011 áprilisára ígérte a munkálatok befejezését. A sztrádarész 71 százalékát az Európai Beruházási Banktól felvett kölcsönből, a többit az állampénztárból fedezték.
Ugyancsak külföldi vállalatra, a francia Colas cégre bízták a 19,2 kilométeres Cernavoda-Medgidia szakasz megépítését, a szerződés értéke viszont már 224 millió euróról szólt, a beruházók ugyanazok voltak, mint a korábbi sztrádaszakasznál.
2010-ben Radu Berceanu közlekedési miniszter megállapította: a Cernavoda és Konstanca közötti útvonalnál „a munkálatok kissé elmaradtak". Ennek okaként a térségbeli régészeti feltárásokat okolta, ám garanciát vállalat arra, hogy az építés 2011. közepére befejeződik.
A következő közlekedési tárcavezető, Anca Boagiu már azt ígérete, hogy 2011. végétől járható lesz a Bukarest és Konstanca közötti teljes sztrádaszakasz. Emil Boc kormányfő egyébként – akárcsak Radu Bercenau – maga is a régészeti feltárásokat okolta a munkálatok megkéséséért. Mindenek következtében már Anca Boagiu is változtatott korábbi időpontján és 2012. közepét tűzte ki a munkálatok bevégzésére.
Félsztráda
Boc és Boagiu ugyanakkor 2011. júliusában átadta a Medgidia-Konstanca pálya 21 kilométeres, Murfatlar-Konstanca szakaszát. Igaz, itt két hónapon át az út az csupán „félsztráda" módjára működött: csak a pálya felén közlekedhettek, a teljes sztrádát csak szeptemberben adták végül is át, ugyanakkor azonban megígérték: 2011-ben elkészülnek az út 129 kilométeres részével.
Ősszel azonban a közlekedési minisztérium felmondta a francia Colas céggel megkötött szerződést. A román fél lépését azzal indokolta, hogy a franciák további nyolc millió eurót kértek munkájukért, mivel időközben Románia megváltoztatta a sztráda nyomvonalát. Szeptember legelején aztán újabb versenytárgyalást hirdettek meg a Cernavoda-Medgidia vonalra, amelyet az Astaldi és Max Broegl nyert meg. Az új konzorcium ráadásul mindössze 119 millió euróban állapította meg munkálatainak összegét, ami 31 százalékkal kevesebb volt, mint a franciáké.
Idén a 30. életévébe lépett „régi út" újabb közlekedési minisztere, Ovidiu Silaghi közölte, július 20-tól járható a Cernavoda-Medgidia közötti szakasz, igaz, csak rendes „közúti'" rendszerben. ugyancsak idén év közepén megnyitották a forgalom előtt a Medgidia-Murfatlar sztrádát is.
Rekordok könyve
A Romániai Országutak és Autópályák Országos Társaságánál egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy a hosszúra nyúlt évek során, mennyit is költöttek a sztrádára, pontos összeget a társaság igazgatója, Mircea Pop sem tudott mondani. Nem hivatalosan azonban nagyjából 750 millió euróba került az autópálya, ami azt jelenti, hogy minden kilométerért 4,1 millió eurót fizettek, vagyis 4100 euróba került a pálya minden egyes métere.
(Érdekes módon az autópálya építése jól kezdődött: 2001-ben a Bukarest és Drajna közötti szakaszon három év alatt közel 100 kilométerrel végeztek, a munkálatok pedig alig 3 millió euróba kerültek kilométerenként. Később viszont mindez teljesen megfordult. A Drajna és Fetesti közötti 36,6 kilométeres szakasszal hat év alatt – 2003-2009. között végeztek).
A munkálatok üteme alighanem a Guiness-féle Rekordok könyvébe kívánkozik: az építés éveire lebontva volt, hogy az építők napi átlagban csak 16 métert haladtak előre. A munkálatok napi átlagos üteme: 45 méter, azaz egy futballpálya felénél is kevesebb. A kivitelezők órára lebontott sebessége két méter. Miközben az európai uniós átlag 95-100 méter huszonnégy óra alatt.
Ráadásul a spanyolok az utóbbi 20 év során 8000 kilométernyi autópályát építettek – 440 kilométert éveként. A franciák ütemes kissé lassúbb, de az utóbbi két évtizedben ők is 4250 kilométeres sztrádával készültek el, azaz évi 212 kilométerrel.
Ha a spanyolok építették volna a Nap autópályát, akkor hat hónap alatt adták volna át a forgalomnak, a franciák kissé többet, egy évet pepecseltek volna vele. De a kelet-európai térségben is a legtöbb ország túlhaladja a Romániát a sztrádaépítésben (is). A magyarok például az utóbbi 20 évben több mint 1000 kilométernyi autópályával gazdagodtak, ami évente 50 kilométert jelent.
- 34215 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34217 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34217 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34219 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34220 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34220 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni