A párttörvény tavalyi módosítása szerint a politikai pártok létrehozásához a korábbi 25 ezer alapító tag helyett immár mindössze 3 tag szükséges. Ez a könnyítés mára már valóságos pártinflációjához vezetett.

A politikai pártok jegyzékében jelenleg 69 alakulat szerepel, közülük tizenhetet nyomban a törvénymódosítást követően jegyeztek be, 2015-ben. A bejegyzett, elutasított vagy bejegyzésükre váró pártok alapítóinak fantáziája nem ismer határt. Így bejegyezték már a Getodacia Pártot, a Romániai Kalózpártot, a Romániai Közvetlen Demokrácia Pártot, a Nemzeti Lista Pártot, a Romániai Közösségi Pártot, Nemzeti Identitás Ereje pártot.

Az illetékes hatóságoknál regisztrálását kérte egyebek között a Nyugdíjasok Ereje Párt, a Máramarosi Nyugdíjasok és Szegények Pártja, a Liberális Eszme Pártja, továbbá a Polgári Magatartás, Szolidaritás Alternatívája, a Keresztény Kommunista Párt és A Mi Pártunk is – bár utóbbiról nem derül ki, hogy végül is kiknek a pártja kívánna lenni.

A kommunista pártok egyébként – az ország nehéz helyzetét, a romániai vadkapitalizmus „jótéteményeit” kihasználva – eléggé jelentős részt foglaltak el a bejegyezendő pártok sorában. Így például bejegyzését kérte a Kommunisták Pártja, továbbá a Román Kommunista Párt – ebből kettő is van, a Rotaru, illetve a Creţu-féle –, illetve az Újszocialista Párt. A Kommunista Keresztény Párt kérését elutasították, akárcsak a Keresztény-Szociális Népi Egység Pártjáét vagy a Kommunisták Pártjáét, de nem jegyezték be a Büszkék Vagyunk Erdélyiségünkre Pártot, valamint a Büszkék Vagyunk Rá, Hogy Aradiak Vagyunk Pártot, illetve a Demokratikus Erdély Pártot sem – utóbbit talán tudjuk is, hogy miért nem. Elutasították az Igazság Pártjának bejegyzését is.

Sok a nacionalista alakulat

A Getodacia Párt mellett más, „hazafias névvel” ellátott pártok is kérték bejegyzésüket. Ezek voltaképpen nacionalista, idegengyűlölő formációk, és egyebek között ilyenfajta hangzatos nevekre hallgatnak: a Sermisegetuzai Közvetlen Demokrácia Pártja, az Önálló Konzervatív Daciai Párt, A Hazáért Nemzeti Párt, a Nemzeti Identitás Ereje Párt, a Nemzeti Erő Pártja, a Hazáért Nemzeti Párt, a Nemzeti Egység Blokkja Párt.

A forradalom szótól a politikai pártok cégjegyzékének munkatársai (és talán nem csak ők) továbbra is félnek, így például második próbálkozása után sem jegyezték be a Forradalom – a Harmadik Erő Pártja névre elkeresztelt alakulatot, valamint az Új Forradalom Pártját.

Több „pártalapító” az ország lendületes fejlesztését ígérte politikai alakulat nevével is, mint például a Fejlesztési és Társadalmi Haladási Párt, a Romániai Újjáépítés Pártja, mások a becsület fontosságát kívánták hangsúlyozni pártjuk nevével, így bejegyzését kérte a Tisztesség és Haladás Pártja, a Nemzeti Igazság, Méltóság és Szolidaritás Pártja.

Regionális politikai alakulatok

A pártalapításhoz szükséges tagság létszámát jelentősen csökkentő törvénymódosítók egyebek között arra hivatkoztak, hogy három tagra leszűkítve a kötelező taglétszámot számos olyan közösség is pártot alapíthat, amely mindeddig nem rendelkezett politikai képviselettel. Ebben igazuk is lehetett, hiszen rengeteg regionális párt kérte a bejegyzését: ilyen a Galaciak Pártja, a Botoşani-iak Pártja, a Vâlceaiak Pártja, a Turisztikai Vâlcea Pártja, a Mi Vranceánk Párt, a Rădăuti-i Egységpárt, a Iaşi-i Egység Pártja, a Szakálházaiak Újjászületési Pártja, a Domneşti-ért Szövetség Pártja, a Fogarasországi Párt, a P200B tömörülés (amely a Bukaresti Párt 200 elnevezést takarja), a Nyugati Alternatíva Pártja.

A bejegyzett politikai pártok indulhatnak már az idei helyhatósági választásokon. Mivel a politikai alakulatok döntő módon befolyásolhatják a demokrácia működését, a Nyitott Társadalomért Alapítvány és a Közösségi Innovációs Központ nyomon követi az új pártok bejegyzésének folyamatát valamint azt, ahogyan a frissen bejegyzett politikai tömörülések bekapcsolónak majd a választási kampányba.