A 2012. évi, december 9-i parlamenti választásokon a Központi Választási Iroda adatai szerint összesen 18 248 414 szavazati joggal rendelkező állampolgár vehet részt. ez a szám 44 100 személlyel kisebb, mint a Traian Basescu sorsáról döntő referendum választási listáin szereplő jelölteké.

7 órától 21 óráig

A jelenlegi választásokon a képviselőház 316 és a szenátus 137 helyére összesen 2457 jelölt pályázik, ami azt jelenti, hogy 5 jelölt jut egyetlen helyre. A jelöltek 68 százaléka – pontosabban a szenátus helyeire 85, a képviselőház mandátumaira 210, azaz 295 jelölt – szeretne újabb megbízatást kapni. Nemek szerint megosztva a jelöltek 89 százaléka férfi és csupán 11 százaléka nő.

Összesen 18 789 szavazókörzetbe várják december 9-án, vasárnap reggel héttől este kilencig a szavazati joggal rendelkező román állampolgárokat a parlamenti választások napján. A kilencórás urnazáráskor a szavazókörzetekben tartózkodó személyek még élhetnek szavazati jogukkal. A választók szigorúan csak a lakóhelyük szerinti körzetben szavazhatnak a személyi igazolványban vagy az ezt helyettesítő iratban szereplő lakcím alapján – ez alól csak a külföldön tartózkodó román állampolgárok képeznek kivételt. Mivel a más városokban tanuló egyetemistáknak haza kell utazniuk, ha élni akarnak választási jogukkal, a miniszterelnök határozata alapján az egyetemi hallgatók szabadnapot kapnak december 10-ére, hétfőre.

Az otthonukban tartózkodó mozgásképtelen betegek is leadhatják szavazatukat, ha írásban, a szavazás előtti napon mozgóurnát kérvényeznek a lakcímükhöz tartozó szavazókörzettől. A kérést a betegségét igazoló orvosi bizonylattal, vagy más hivatalos papírral kell alátámasztania. Mozgóurnát kérhetnek a kórházakban kezelt személyek is, de csak akkor, ha az egészségügyi intézmény a lakcímük szerinti szavazókörzet területén található. A választás napján más városban kórházi kezelés lévő személyek nem élhetnek szavazati jogukkal.

A szavazás módja

A választók két szavazócédulát és egy pecsétet kapnak szavazókörzetükben a választási bizottságtól: az egyik cédulán az egyéni kerületben induló képviselőjelöltek, a másikon a szenátorjelöltek neve szerepel. A fülkébe a szavazó csak egyedül mehet be. A pecsétet a támogatni kívánt jelölt neve melletti üres négyzetbe kell beütnie, majd az összehajtogatott cédulákat, ügyelve arra, hogy a szavazási körzet ellenőrző pecsétje kívül maradjon, a szavazóurnákba kell dobnia.

A pecsétet véletlenül rossz helyre nyomó választónak – kérésére – a választási bizottság elnöke újabb szavazócédulát ad, ha az illető az előzőt még nem dobta be az urnába. a rosszul lepecsételt urnát. A rossz szavazatot az elnök átveszi a tévesen voksolótól. A szavazó ezzel a jogával mindössze egyszer élhet. A szavazóbizottság elnöke mindezt jegyzőkönyvben rögzíti.
A szavazás akkor érvényes, ha a pecsét valamely négyzetben található. A voks akkor is érvényes, ha a bélyegző kilép a négyszögből, de nem érint más négyszöget. Hasonló módon érvénytelen a több pecséttel ellátott szavazólap is. érvénytelennek minősül az a voks is, amelynek a szavazólapján nincs rajta a szavazórészlet ellenőrző pecsétje. A lepecséletlenül az urnába dobott szavazócédulát fehér, azaz tiltakozó voksként könyvelik el.

A szavazókörzetből való távozásakor a voksolónak le kell adnia a pecsétet, ekkor kapja vissza személyi igazolványát. A választási bizottság illetékese „Votat" feliratú matricát ragaszt a személyi kártya hátoldalára, ez igazolja, hogy a szavazó élt jogával.

Voksolás külföldön

A külföldön bejelentett lakhellyel rendelkező román állampolgárok a határokon túl berendezett 295 szavazóhelyiségben voksolhatnak. A választási törvény értelmében, Románia határain kívül azok a román állampolgárok szavazhatnak, akik állandó vagy ideiglenes lakhelyüket hiteles dokumentumokkal tudják igazolni. A más országokban csak átutazó, kiránduló, állandó külföldi lakhellyel nem rendelkező román állampolgár nem élhet szavazati jogával.

A Központi Választási Iroda felhívása szerint egyébként a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok csakis az abban az országban létesített szavazókörzet egyikében szavazhatnak, ahol bejegyzett lakhellyel rendelkeznek. Kivételt képeznek azokban az országokban tartózkodó személyek, amelyekben nem állítottak szavazóhelyiséget. Ebben az esetben az ugyanazon egyéni választókerület másik országában élhetnek demokratikus jogaikkal.

Külföldön szavazni turista útlevéllel, vagy európai uniós országok esetében személyi igazolvánnyal lehet, azonban mellékelni kell bármely olyan dokumentumot, amely a külföldi lakhelyet igazolja (a lakhelyet igazoló dokumentum országonként változhat).

A külföldön tartózkodó román állampolgárok 2012. december 9-én, vasárnap a helyi idő szerint reggel 7órától este 21 óráig járulhatnak urnákhoz. A 295 helységben állított szavazókörzetet itt lehet elérni.

A Külügyminisztérium külföldre összesen 904 600 szavazólapot küldött ki, 452 300-at a képviselőház és ugyanannyit a szenátus esetében. emellett 199 290 szavazási bélyeg is megérkezett a határon túli szavazóhelyekhez, éppen azért, mivel a külföldön élő romániai állampolgár az útlevél mellett akár személyazonossági igazolvánnyal vagy személyazonossági kártyával is voksolhat.

A külügyi tárca 0800 800 407-as számmal zöldkártyás telefonvonalat tart fenn, amelyen a külföldön élő román állampolgárok szombaton és vasárnap megérdeklődhetik a választásokról szóló tudnivalókat.

Növekedhet a honatyák száma

Elemzők szerint nem kizárt, hogy a jelenlegi létszámhoz viszonyítva növekedni fog a parlamenti képviselők száma. Erre a választási törvény ad lehetőséget.

Eszerint ha a mandátumok elosztása után van olyan, a parlamenti küszöböt átlépő párt, amely nem kapott mandátumot, de a választókerületben, a mandátumelosztás két fordulójában fel nem használt szavazatainak a száma nagyobb a megyei szinten megállapított választási hányadosnál, akkor a szóban forgó alakulatnak joga van az eredetileg megszabott mandátumok számán felüli annyi mandátumra, ahányszor a választási hányados belefér az elnyert és fel nem használt szavazatok számába.

A választási törvény az egyéni választókerületek létrehozásához szükséges lehetséges szavazatok számát átlagban, a képviselőház esetében 70 ezerben, a szenátus esetében 160 ezerben állapítja meg, de azt is megszabja, hogy egy megyében nem lehet kevesebb 4 képviselői, illetve 2 szenátusi kerületnél. A kerületek számát még a 2002-ben végzett népszámlálás adatai alapján állapították meg, és nem csökkentették az új népszámlálás adatai alapján.

A választási hányados értéke egyenlő a megyei választókerületben a küszöböt átlépő pártok által megszerzett érvényes szavazatok számának a kerületek számával történő elosztása alapján kiszámított nagyságrenddel. Ha például megyei szinten a parlamentbe bejutott pártokra leadott érvényes szavazatok száma 150 ezer és a kerületeké 6, akkor a megyei választási hányados 150 000 : 6 = 25 000. Ha egy parlamentbe bejutott pártnak, a mandátumok elosztása után maradt 25 001 vagy ennél több fel nem használt szavazata, akkor joga van egy, az eredetileg megállapított 6 mandátum feletti „pótmandátumra” abban a kerületben, ahol az illető párt a legtöbb fel nem használt szavazatot szerezte.

Egyes vélekedések szerint a választási törvénynek ezt a kiegészítését elsősorban azért hozták, hogy Hargita és Kovászna megyében a parlamentbe bejutott román pártok legalább egyike mandátumhoz jusson még akkor is, ha a mandátumok elosztásának két fordulója után sem voltak jogosultak parlamenti helyre.