Jóllehet a sajtószabadság szempontjából a román média helyzete javult az elmúlt évek során, az korrupcióellenes ügyészség által lefolytatott vizsgálatok komoly strukturális problémákra világítottak rá – derül ki ActiveWatch nevű civil szervezet múlt évre vonatkozó Freeex-jelentéséből.

A dokumentum szerint az ügyészségi vizsgálatok feltárták mindazokat a módszereket, amelyeknek tulajdoníthatón a politikum saját céljainak szolgálatába állította a romániai média egy részét. Az eszközök meglehetősen sokrétűek, a korrupt finanszírozási rendszertől kezdve, a sajtó zsarolásán, a titkosszolgálatok beszivárogtatott emberein át a médiacézárok megvesztegethetőségéig terjednek.

A jelentés konkrét esetekre is kitér. Így például említést tesz arról, hogy több lap tulajdonosait – Adrian Sârbut, Dan Andronicot, Dan Adamescut, Sebastian Ghițát, Maricel Păcurarut – letartóztatták vagy bűnvádi eljárás indult ellenük.

A DNA megállapítása szerint vezető politikusok valósággal tollba mondták egyes, jelentős lapok vezércikkeit; bizonyos politikusok bűnvádi dossziéiról néhány lap semmilyen hírt nem közölt; több újságírót menesztettek, pusztán azért mert nem volt hajlandó követni a tulajdonosok politikai meggondolásait; egy napilap főszerkesztőjét – Cătălin Tolontant – ismeretlen személyek megfigyelés alá helyezték; 2015-ben is jelzések voltak arról, hogy a titkosszolgálatok emberei beszivárogtak a sajtóba; a Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, George Maior nyíltan megfenyegette a sajtónak azokat az embereit, akik ellenezték lehallgatásokat kiterjesztő „Big Brother” törvényeket; a helyi hatóságok igyekeztek megakadályozni az őket bíráló cikkek megjelenését; több központi és helyi szerv nem válaszol a kényelmetlen újságírói kérdésekre.

Belső válság, fizetésképtelenség

Mindezek mellett a jelentés szerint az állami szervek immár évek óta igyekeznek eltitkolni az információkat az ország kulcsfontosságú eseményeiről – mint például az 1989. decemberi forradalom, az 1990. évi bukaresti bányászjárás, vagy a fővárosi Colectiv klubban történt tragikus baleset.

A román média nagy gondjai közé tartozik a fizetésképtelenség is. Több televízió, központi napilap hatalmas adósságokat halmozott fel az állammal vagy magánszemélyekkel szemben. Mindennek nyomán elbocsátásokra került sor 2015-ben is. A román közszolgálati televízió anyagi helyzete reménytelennek tűnik, a fizetésképtelenség gondolata mind gyakrabban merül fel. A közszolgálati televízió pert veszített 762 újságírójával szemben, akiknek ki kell fizetnie a 2008-2012-es időszakban elmaradt bérpótlékaikat. A legnagyobb magánhírügynökség, a Mediafax súlyos belső válsággal küzd, a szerkesztők közül többen is távoztak.

Fizikai erőszak

Az Országos Audiovizuális Tanács a visszafogottsága, a tagjai közötti ellentétek, illetve amiatt, hogy igen gyakran enyhe büntetéseket szab ki a törvénysértő médiára, egyre népszerűtlenebbé válik, sokan korrupcióval gyanúsítják, és nem is alaptalanul, hiszen elnöke és egyik tagja ellen korrupció miatt indult eljárás. Ráadásul az Országos Audiovizuális Tanács működését szabályozó törvényt módosították, oly módon, hogy a parlament a Tanács jelentésének el nem fogadása esetén leváltsa tisztségéből az elnököt is. Ez önkényességhez, politikai visszaélésekhez vezethet – olvasható a jelentésben.

A dokumentum szerint az új polgári törvénykönyv alapján az igazságszolgáltatás bünteti a szakmai normáktól eltérő médiát, a perek száma növekedőben van. Ítéleteinél azonban az igazságszolgáltatás nem mindig tartja sem előtt a vétek és a büntetés közötti arányosságot, így például bocsánatkérésre kötelez, kötelezővé teszi a bírósági ítéletek szövegének teljes közlését, töröltet on-line szövegeket.

Végül pedig az újságírókat nem egyszer verbális vagy fizikai erőszak éri – ezek elkövetői gyakran politikusok, köztisztségviselők, üzletemberek.