Romániában a királyi ház egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az IRES közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése szerint Mihály ex-királyról és családjáról, illetve a román királyi házról a román lakosság döntő többsége hallott, a megkérdezettek többsége pedig jó véleménnyel van a volt uralkodóról. A felmérést abból az alkalomból végezték, hogy idén ünneplik a román királyi ház 150. évfordulóját. A közvélemény-kutatás március 23-24-én készült, 1073 fős mintacsoporton, a 3 százalékos hibahatárral.

A felmérés szerint a királyi ház népszerűsége most is növekvőben van: a lakosság 93 százaléka hallott róla, tud a királyi család tevékenységéről. Ez elsősorban a 36 és 50 év közötti, városon élő, felsőfokú végzettségű személyekre jellemző, túlnyomó részük férfi. A királyi házról a Moldovában élők közül az országos átlagnál kevesebben hallottak.

A mintacsoport 61 százalékának nagyon jó és jó a véleménye a királyi házról. A bizalom a korosztállyal és a végzettségi szinttel egyenes arányban nő, a királyi család pedig a régiók szerint Moldovában a legnépszerűtlenebb.

Azt viszont már csak igen kevesen tudták megmondani, hogy a román királyi ház milyen értékeket képvisel: a kérdésekre a megkérdezettek közel hetven százaléka nem adott választ vagy csak bizonytalanul válaszolt. A fennmaradó több mint harminc százalék a királyi ház legfőbb értékének a becsületességet, a komolyságot, a felelősségérzetet, a hagyományőrzést és a stabilitást tartotta.

Azok egynegyedének – 23 százaléknak –, akik hallottak a királyi házról ismeretei vannak a királyi család tevékenységéről. Ezek aránya szintén az életkorral és a végzettség szintjével növekszik, és ez esetben is többségben vannak a férfiak, a városlakók, valamint az ország déli felében élők. A román királyi ház tevékenységével tisztában lévők öt százaléka viszont nem ért egyet, sőt, rossz a véleménye a királyi család tevékenységéről.

Margit hercegnő és Radu herceg tevékenységéről a mintacsoport egyharmadának vannak ismeretei. A kérdésre elsősorban az Erdélyben és a Bánságban élők adtak igenlő választ. A hercegpár cselekedeteivel 90 százalék ért egyet és mindössze 6 százalék helyteleníti azokat.

Társadalmi szerepvállalás: sok vagy kevés?

A mintacsoport egy százalékának nincs véleménye arról, hogy a román királyi ház milyen mértékben vesz részt az ország nyilvános életében, 42 százalék szerint azonban a királyi család tagjai kellőképpen vannak jelen, 45 százalék szerint pedig fokozniuk kellene tevékenységüket Románia életében. Utóbbiak nagy többsége az 51 és 65 év közötti férfiak, illetve közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező, erdélyi és bánsági városokban élő személyek közül kerül ki.

A kérdésre, hogy mit kellene tennie a királyi háznak ahhoz, hogy nagyobb mértékben vállaljon részt az ország életében, 17 százalék úgy vélte, fokozottabban kellene jelen lenniük a politikai és törvényhozási tevékenységben, 10 százalék szerint többet kellene tenniük tevékenységük megismertetéséért, 6 százalék pedig úgy vélte, jótékonysági akciókkal kellene segíteniük a szegényeken, két százalék szerint viszont a királyi háznak nincs semmilyen szerepe a román közéletben.

Azoknak a 10 százaléka, akik hallottak a királyi házról azon a véleményen van, hogy Mihály király családjának át kellene vennie az ország vezetését.

Azoknak, akik szerint viszont a királyi család kellőképpen veszi ki részét az ország életében, a döntő többsége 65 éven felüli, középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező, kisebb moldovai városokban és falvakban élő nő.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok

A román királyi család Európával és más európai királyi házakkal fenntartott kapcsolatait a megkérdezettek 85 illetve 84 százaléka jónak tartja. Ez mindenekelőtt a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az ország déli felében élő városi lakosság véleménye. Arányszámuk meghaladja a 86 százalékot.

Ugyancsak 80 százalékon felüli azoknak a véleménye, akik igen jónak tartják a román királyi ház és román lakosság viszonyát, de eléri a 73 százalékot azoknak a száma is, akik zökkenőmentesnek tartják a királyi család és a román államfői intézmény kapcsolatait.

A mintacsoport többsége – több mint 67 százaléka – úgy véli, a királyi ház, illetve a nem-kormányszervezetek között szintén igen jó a viszony. Kevesebben, a megkérdezettek 55 százaléka tartja jónak a királyi ház és a kormány közötti kapcsolatokat, 53 százalék pedig jó véleménnyel van a királyi család és a parlament közötti viszonyól. Azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy a királyi ház és a román politikusok között is felhőtlen a viszony, már 50 százalék marad, és alig éri el a 46 százalékot.

A megkérdezettek csaknem kétharmadának az a véleménye, hogy Románia helyzete sokkal jobb lett volna, ha az ország 1989 után a monarchiát választotta volna. Hetven százalék nem tudja felsorolni a köztársasági államforma előnyeit; 11 százaléka a szavazati jogot nevezte meg. Ennek ellenére 47 százalék a köztársaságot tartja előnyösnek Románia számára és csak 16 százalék mondott igent a monarchiára. Ha pedig szavazni kellene a köztársasági államformáról, akkor 62 százalék voksolna erre és csupán 21 százalék ütné pecsétjét a királyságra.