Az idei helyhatósági választások olyan értelemben nem hoztak meglepetést, hogy az előzetes felméréseknek megfelelően a szociáldemokraták szerezték a legtöbb mandátumot. Meglepetésnek számít viszont az a tény, hogy a megyei tanácselnökök 70 százaléka várhatóan kicserélődik a testületek megalakulása után.

A negyvenegy megye önkormányzata közül a Szociáldemokrata Párt (PSD) huszonnyolcban szerezte meg a többséget. Eredményeik most sokkal jobbak, mint voltak a megelőző helyhatósági választások idején, 2012-ben, amikor csak húsz tanácselnökkel rendelkeztek. Sikereiket kisebb részben a választásokon önállóan még soha meg nem méretkezett Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) kötött koalíciójuknak is köszönhetik, hiszen több önkormányzatban velük társulva szereztek többséget.

A helyhatósági választások után a szociáldemokraták uralják a régi Regát területét: Moldovát, Havasalföldöt, Olténiát és Dobrudzsát. A Kárpátokon túli területeken olyan fontos megyék élén állnak PSD-s politikusok, mint Argeș, Konstanca, Iasi, Olt, Prahova megye. A szociáldemokraták Erdélyben Szilágy, Temes, Beszterce-Naszód, Hunyad, Máramaros megyét szerezték meg.

Felemás eredményeket ért el a PNL

Jóllehet a második helyen zárta a választásokat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mindössze nyolc megyei tanácselnökkel rendelkezhet a testületek megalakulása után. A PNL elsősorban a felvilágosultabb, Európa- és Amerika-barát erdélyi választók szavazatát kapta meg, így „övék” Fehér, Arad, Brassó, Kolozs és Szeben megye. Ezzel Erdély tekintetében „osztoztak” az ugyancsak öt erdélyi megyét szerző szociáldemokratákkal.

A Kárpátokon-túli „vörös területeken” a nemzeti liberálisok egyedül Ilfov, Călărași és Suceava megyében értek el sikert. A PNL 2012-ben még tizenhét megyei tanácselnöki tisztséget szerzett. Ismert, hogy a jelenlegi PNL az egykori Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt fúziójából jött létre. A mostani választásokon nem az „eredeti” nemzeti liberálisok nyertek, sőt kilenc megyei tanácselnöki tisztséget veszítettek, inkább a Demokrata Liberális Párt hozta „régi formáját”, megtartotta korábbi területeit.  

Duplázó RMDSZ?

Az UNPR és az ALDE korántsem lehet elégedett eredményeivel, hiszen 2012-ben mindegyikük egy-egy megyei tanácsosi elnöki tisztséget szerzett, ezúttal elveszítette ezeket a posztokat. Igaz, hogy a szociáldemokratákkal kötött megállapodás szerint megyei tanácsosi alelnöki tisztségeket kaptak. Azzal viszont tisztában vannak ők is, hogy a megyei tanácsosi alelnök az nem megyei tanácsosi elnök.

Az RMDSZ megkétszerezheti megyei tanácselnökeinek számát 2012-hez képest. Hargita és Kovászna megye vezetői posztját négy évvel ezelőtt is nyilvánvalóan megszerezte, de idén az eddigi alkuk nyomán már körvonalazódik, hogy Szatmár és Maros megye önkormányzatát is az RMDSZ jelöltje vezetheti majd.