Számos terrorakcióra került sor az utóbbi két év során Európában. A többnyire arab szélsőséges szervezetek, személyek által végrehajtott merényletet több száz halottat és sebesültet követeltek.

2014: Franciaország a „főszereplő”

Két évvel ezelőtt, május 24-én tüzet nyitott egy férfi a járókelőkre Brüsszel belvárosában, a zsidó múzeum előtt. Hárman meghaltak, egy ember pedig súlyosan megsebesült. Délután négy óra előtt pár perccel egy Audi állt meg a zsidó múzeum bejáratának közelében, majd az utas és a vezető is kiszállt. Ez utóbbi a beszámoló szerint két táskát tett a földre, majd tüzelni kezdett a járókelőkre. Ezt követően visszaült az autóba és elhajtott. Teljesen véletlenül a közelben tartózkodott Didier Reynders belga külügyminiszter is, aki szemtanúja volt a merényletnek. „Hallottam a lövéseket, levetettem magam a földre, ahol több test is hevert” – számolt be a történtekről a sajtónak a politikus, aki mélyen megráztak a gyilkosságok.

2014. december 20-án a franciaországi Tours-ban egy férfi három rendőrre támadt. A merénylet három sebesülttel járt.

Egy nappal később, szintén Franciaországban, Dijon városában egy merénylő gépkocsival behajtott a járdán közlekedő emberek közé. Haláleset ez esetben sem történt, a sérültek száma viszont elérte tizenhármat.

December 23-án megint csak Franciaország vált a terroristák áldozatává. Egy kiseherutó gépkocsivezetője Nantes-ben járművével a karácsonyi vásár alkalmával szintén a tömegbe hajtott. Az akció szintén nem követelt halottat, 11 személy azonban súlyosan megsérült.

2015: megsokasodó támadások

2005 január hetedikán újból Franciaország vált a terroristák célpontjává. A célpont a párizsi Charlie Hebdo szatirikus lap volt, a Mohamed prófétáról közölt karikatúrák miatt. A merénylők a szerkesztőségben mészároltak, akciójuk 12 halálos áldozatot követelt. A terrorcselekedett világszerte nagy felháborodást váltott ki, Párizsban hatalmas tüntetésre került sor, amelyen részt vettek az Európai Unió illetve az uniós országok főbb vezetői.

A merényletet követően nyilatkozó nemzetközi szakértők szerint, ahogyan a 2011. évi, szeptemberi amerikai terrortámadás megváltoztatta Amerikát, ugyanúgy változik most Európa – elsősorban az Európai Unió – a párizsi merényleteket követően. A földrészen változások mentek végbe az európai biztonsági rendszerben, a politikai osztály magatartásában.

Alig egy nappal később a francia fővárosban egy géppisztolyal és egy pisztollyal fefegyverkezett férfi lövöldözni kezdett az utcán. Akciója egy halottat és egy sebesült áldozatot követelt.

Január elején úgy tűnt, hogy Franciaországban egyetlen egy nap sem telik el merényletek nélkül. Január 9-én ugyanis újabb terrorakcióra került sor. A terroristák ismét Párizsra csaptak le: egy férfi egy szupermarketben több túszt ejtett. Az akció négy halottat követelt.

Ám nemsokára Koppenhága következett. 2015. február 15-én és 16-án egy karikaturista rendezvényén, majd pedig egy zsinagóga ellen követtek el merényletet. A két akció alkalmával két személy vesztette életét, a sebesültek száma öt volt.

Párizsnak március 19-ig kellett „várakoznia” az újabb merényletre. Ekkor egy férfi megrohamozott egy templomot, egy személy veszítette életét.

Nyolc nappal később egy volt szocialista ország következett. A bosznia-hercegovinai Zvornikban egy férfi egy rendőrörsre támadt. Az akció két sebesült áldozatot követelt.

Jóval véresebb volt a június 5-i terrorámadás. A törökországi Diyarbakirban egy kurd nagygyűlésen robbant két bomba. Az akció négy halottat követelt, a sebesültek száma meghaladta a százat.

Ismét Franciaország következett: Lyonban az ISIS által felvállalt merényletben egy személy veszítette életét.

Úgy tűnt, hogy a 2015. esztendő legvéresebb terrorakciójára október 10-én került sor. A török fővárosban, Ankarában bekövetkezett pokolgép-robbanások százkét halottat és több mint négyszáz sebesültet követeltek.

Csakhogy ezt a támadást sajnos felülmúlta a november 13-án párizsi kávézók, bárok elleni terrorakció, amelyben százharminchét ember veszítette életét, a sebesültek száma itt is meghaladta a négyszázat.

Öt nap múlva, november 18-án a bosznia-hercegovinai Szarajevóban két halottat követelt és öt sebesülttel járt egy újabb terrortámadás.

2016: a véres merényletek éve

A 2016-os esztendő első terrorakciójára Belgiumban került sor. A brüsszeli repülőtéren és egy metróállomáson elkövetett támadás harmincöt személy életét követelte, a sebesültek száma pedig meghaladta a háromszázat.

Június 14-án a franciaországi Magnanville-ben két személy halt meg az újabb akcióban, majd két hét múlva Isztambul következett, ahol az Atatürk repülőtér elleni támadásban negyvenegy ember vesztette életét, több mint kétszázharmincan sebesültek meg.

A terroristák Franciaország nemzeti napjára június 14-re időzítették újabb véres akciójukat. A nizzai merényletben egy kamion a tűzijátékra várakozók közé hajtott egy étterem előtt. A merénylő korábban hirdetést adott fel, amelyben ingyenes ételeket biztosított a gyermekek számára. Célja ugyanis az volt, hogy akciójának minél több gyermek essen áldozatául. A támadás nyolcvannégy halálos áldozattal járt – közöttük sok volt a gyermek.

A terroristák az utóbbi napokban Németországot választották célpontjukul, ahol több támadást is elkövettek. Július 18-án egy bajorországi helyi vonaton egy 17 éves férfi késsel és baltával támadt az utasokra. Öt személyt megsebesített, a menekülő férfit a kommandósok lelőtték.

Július 22-én ámokfutó gyilkolt Münchenben, kilenc halottat követelve, a sebesültek száma tizenhat volt.

Július 25-én az ISIS-nek hűségesküt tett férfi robbantotta fel magát Ansbachban, tizenkét személyt megsebesítve.

Július 26-án igen kegyetlen merénylet történet a franciaországi Rouen melletti Saint-Etienne-du-Rouvray katolikus templomban. A 86 éves Jacques Hamelet papot térdre kényszerítették majd lefejezték. A támadók az apácákat használták pajzs gyanánt.