Újabb statisztika látott napvilágot, amelyben az ország az uniós rangsor végén szerepel: 28 EU-tagállam közül Romániában a legrosszabbak a lakásviszonyok. A kormány stratégiát hirdetett a lakhatási körülmények javítására.

A kormány nemrégiben közvitára bocsátotta a lakásviszonyok javításának országos stratégiáját. A tervezet kidolgozása során felmérték a hazai lakhatási körülményeket, a lakosság ezzel kapcsolatos legfőbb gondjait. A stratégia megalapozásául szolgáló dokumentumban a kormány leszögezi: ezen a területen is haladéktalan cselekvésre van szükség, az ország lakosságának lakáskörülményei ugyanis az elviselhetőség határát súrolják.

A lakóingatlanok számával ugyan nincs baj, a Romániában élő 7,2 millió családra közel 8 millió lakás jut, a népesség pedig uniós becslések szerint 2050-ig 15 százalékkal csökken. Igaz, a lakások állaga sem javul az évek során.

Leromlott lakások, mellékhelyiség nélkül

A kormány a lakásviszonyok országos stratégiáját az Országos Statisztikai Intézet adataira alapozta. A felmérésnek megfelelően a helyzet aggasztó. A közel 9 millió lakás több mint 35 százaléka sürgős felújításra szorul, többszázezer otthont már-már az összeomlás veszélye fenyegeti. A felújításra szoruló lakások egy része a kommunizmus idején, főleg az 1980-as években épült tömbházakban van. Közülük számos strukturális javításra szorul, a tetőszerkezetet, a fűtési rendszert kell felújítani.

A városi környezetben a lakóházak jelentős részénél nyirkosak, penészesek a falak, húznak az ablakok, az ajtók, a padlózatot le kell lecserélni. A helyzet faluhelyen sem jobb. A legfőbb gondot a csatornázás hiánya jelenti, igen sok helyen az ivóvíz sincs bevezetve a lakásokba.

Faluhelyen a fürdőszobával vagy legalább zuhanyozóval rendelkező lakások részaránya nem éri el a 37 százalékot. Városon ennél már jobb a helyzet, a fürdőszobás lakások részaránya meghaladja a 90 százalékot.

Házak a panelek között

A városi lakosok nagy problémáját a zöldövezetek hiánya jelenti. A tömháznegyedekben a szabadon marad zöld területeket az idők során visszaadták tulajdonosaiknak, akik – ahol csak lehetett – építkezni kezdtek ezeken. Így aztán új épületek, irodaházak jelentek meg a tömbháznegyedekben is, nem egyszer az idevágó törvényekre is fittyet hányva. A kommunizmus idején épült, amúgy sem napfényes panelházak most még kevesebb napfényt kapnak, az intimitás hiányáról már nem is beszélve – mutat rá a kormánystratégia.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a romániai lakások száma elérte a 8882,1 ezret. Az alapterület illetően Temes, Szatmár, Ilfov és Konstanca megye vezet, itt az átlag 52-66 négyzetméter között változik. Sereghajtók a Kárpátokon túli megyék, mint például Brăila, Călărași, Vaslui, Teleorman. Ezekben az övezetekben a lakások alapterülete nem haladja meg a 41 négyzetmétert.

Kereslet: garzontól két szobáig

A szobák számát tekintve a lakások – és a magánházak – nagy része kétszobás. Ennek okai a magas lakásárak, a szigorú hitelfelvételi feltételek, az alacsony vásárlóerő. Az embereknek nincs elegendő pénze háromszobás vagy még nagyobb lakásra, így jelenleg az igazán kelendő lakások az egy- és kétszobások vagy a garzonok. A lakáspiacon éppen ezért viszonylag ritkák a nagyobb alapterületű, három- vagy többszobás lakások, ezek ára pedig meglehetősen borsos.

Mivel az egy- és kétszobás illetve a garzonlakások uralják a romániai ingatlanpiacot, Romániában a lakások túlzsúfoltsága is a legnagyobb az unió 18 tagországa közül. Ilyen vonatkozásban a mutató Romániában több mint 52 százalék, miközben az uniós átlag nem éri el a 17 százalékot sem. Ez az arány Lengyelországban 44,2 százalék, Bulgáriában pedig 43,3 százalék.