Jóllehet Európa számos államában történtek terrorista merényletek, Románia lakossága nem tart ilyen fenyegetéstől, aggódik viszont életkörülményei folyamatos romlása miatt – derül ki május 21-31. között készült Eurobarométer-felmérésből.

Bár a korrupcióellenes ügyészség (DNA), illetve a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) jó ideje véget nem érő sorozatban tartóztat le vezető tisztségeket betöltő politikusokat, milliárdos üzletembereket (olykor „magyar terroristákat”), a lakosság bizalma néhány hónap alatt látványosan visszaesett az igazságszolgáltatásban. Az Eurobarométer adatai szerint az igazságszolgáltatás népszerűsége év eleje óta 13 százalékot csökkent.

Ilyen rövid idő alatt ekkora mértében még soha nem esett vissza Justitia istenasszony romániai szolgálóinak tekintélye. Jelen pillanatban az ország lakosságának csupán 35 százaléka bízik az igazságszolgáltatási rendszerben. A felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka fogalmazott úgy, hogy nem hisz a romániai igazságszolgáltatásban.

Csökkent a hadserege népszerűsége is, igaz, tekintélyvesztése jóval kisebb mértékű. A mintacsoport tagjainak 72 százaléka még megbízik a fegyeveres erőkben, ez négy százalékkal kevesebb, mint tavaly év végén.

Oké a rend őreire

A megkérdezettek közül egyre többen bíznak Dacian Cioloş  szakértői kormányában. Az ország lakosságának 24 százaléka állítja ezt, ami egy százalékkal több, mint 2015 legvégén.  Növekedett a bizalom a központi, valamint a regionális és helyi önkormányzatok iránt is, a részarány ez esetben elérte a 35 százalékot, ami 3 százalékos növekedést jelent az Eurobarométer legutóbi jelentéséhez képest.

Bár más közvélemény-kutató intézetek korábbi felmérései a pártok népszerűségének gyors csökkenését mutatták, az Európai Bizottság felmérése szerint tavaly óta egy százalékkal nőtt a politikai alakulatok elfogadottsága, amely elérte a 13 százalékot.

A parlamentben viszont egyre kevesebben bíznak, a honatyákra már csupán a lakosság 14 százaléka mondana igent – ez 2015 vége óta további három százalékos csökkenést jelent. 

A megkérdezettek közül azonban nagyon sokan bíznak a rendőrségben. A mintacsoport tagjainak több mint 50 százaléka szerint a rend őrei megfelelőképpen, a követelmények szintjén végzik munkájukat. A térségbeli államok közül ez rendőrségbe vetett bizalom legnagyobb foka.

A fő veszély: az életkörülmények romlása

A romániaiakat a bevándorlók és a terrorizmus csak kismértékben foglalkoztatják, mindezt nem tekintik az országot, a létüket fenyegető potenciális veszélynek. A megkérdezettek csupán hat százaléka lát veszélyt saját maga számára a migránsokban – az uniós átlag 29 százalék –, és mindössze három százaléka tart a terrorizmustól, míg az Európai Unióban 18 százalék fél a merényletektől.

A lakosság a legfőbb fenyegetésnek az életkörülmények szüntelen romlását tartja. A mintacsoport tagjainak jelentős hányada az egészségügy állapotában, a munkanélküliségben, az ország gazdasági helyzetében, az életszínvonal csökkenésében, a növekvő és szaporodó adókban és illetékekben látja a legfőbb veszélyt.

Emellett sokan tartanak attól is, hogy veszélybe kerülhet az ország nemzetbiztonsága. Így a megkérdezettek 37 százaléka az egészségügyi állapotokat nevezte meg, de ugyanennyien féltették a nemzetbiztonságot is. 25 százalék a munkanélküliségtől tartott, 24 százalék az életszínvonalat említette, 23 százalék az ország gazdasági helyzete miatt aggódott, 10 százalék pedig az adókra és az illetékekre panaszkodott.

A bűnözést azonban csupán négy százalék tartja veszélyesnek, ami két százalékos csökkenést mutat a tavaly év végéhez képest. A bűnözéstől való félelem uniós átlaga egyébként 7 százalék.