Klaus Johannis „agytrösztje”: kik alkotják az országprojekt-bizottságot?


-A A+

FRISSÍTVE: A politikai pártok két-két képviselőjéből, a kormány által jelölt személyből, valamint „tíz, szakmájukban jeles, neves személyiségből” áll össze a kedden első alkalommal ülésező bizottság, amelynek feladata a Klaus Johannis államfő által meghirdetett „országprojekt” kidolgozása lesz. A testületet az államfő két tanácsosa, Leonard Orban és Cosmin Marinescu vezeti.

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy ki is nevezte ki a bizottságba a „tíz neves személyiséget”, de feltehető, hogy Klaus Johannis államfőnek meghatározó szava volt ebbe.

A „tíz neves személyiség” közé tartozik a Román Nemzeti Bank több jelenlegi vagy volt munkatársa, így Cristian Popa, aki a Román Nemzeti Bank kormányzó-helyettese, valamint az Európai Beruházási Bank alelnöke volt, Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza, valamint Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank monetáris politikájáért felelős tanácsos.

A bizottságnak tagja a szociológus és geopolitikus Dan Dungaciu. A testületben van több egyetemi oktató is: Gabriela Drăgan, a Bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia tanára, a romániai Európai Intézet vezérigazgatója, Ioan-Aurel Pop akadémikus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Vasile Pușcaș, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, volt uniós csatlakozási főtárgyaló, Gheorghe Oprescu, a bukaresti Műszaki Egyetem tanára, a Versenytanács egykori elnöke és Iulian Chifu, a bukaresti Politikai és Közigazgatási Tudományok Országos Iskolájának oktatója,Traian Băsescu volt államfő tanácsosa.

Bizottsági tag a továbbiakban Cristian Pârvulescu politológus. Kormánymegbízottként az országterv-bizottságban részt vesz Vasile Iuga, a PricewaterhouseCoopers tanácsadói testület vezető tanácsadója.

Politikai pártok képviselői

A politikai pártok két-két képviselőt jelölhettek a bizottságba. Az RMDSZ-t Winkler Gyula, az európai Parlament képviselője és Korodi Attila, volt környezetvédelmi miniszter képviseli.

A szociáldemokraták Viorel Ștefant, a parlament költségvetési bizottságának elnökét és Marius Nicát, az európai alapok lehívásáért felelős volt minisztert nevesítették.

A Nemzeti Liberális Párt szintén egy egyetemi tanárt, Adrian Ciocăneát, a bukaresti Műszaki Egyetem professzorát és az egykori európai integrációs tárcavezetőt, Ene Dingát nevezte ki a bizottságba.

A nem magyar kisebbségek parlamenti csoportja a frakció vezetője, Varujan Pambuccian és Ovidiu Ganț képviselőt, Călin Popescu Tăriceanu pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a regionális fejlesztési minisztérium volt államtitkárát és Radu Cojocaru egykori parlamenti képviselőt, Traian Băsescu Népi Mozgalom Pártja (PMP) pedig Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt és Lucian Alexandru Curtut, a brassói Transilvania Egyetem kertészeti és erdőgazdálkodási karának dékánját küldte a bizottságba.

Milyen lesz a dokumentum?

A tagok nem intézményüket képviselik a bizottságban, hanem csupán saját véleményüket, álláspontjukat ismertetik. A testület első, kedden tartandó ülésén Klaus Johannis államfő elnököl. Ezen az összejövetelen elhatározzák a későbbi, havonta megtartandó további találkozók időpontját is. A bizottságnak a 2017-es év közepére kellene kidolgoznia jelentését, amelyet nyilvános vitára bocsátanak majd.

A cotroceni-i palota szóvivője, Mădălina Dombrovolschi szerint ez a jelentés nem tartalmaz konkrét intézkedéseket, nem lesz stratégia sem, hanem olyan politikai dokumentum, amely általánosabb célkitűzéseket jelöl meg, meghatározza Románia fejlesztésének, korszerűsítésének irányait a következő, közepes és hosszú távú időszakra. A dokumentumból képet alkothatunk arról, hogy szerzői szerint uniós tagként milyennek kellene lennie Romániának, melyek az ország céljai az Európai Unión belül, hol is lenne Románia helye, szerepe a tagországok között.

Az országprojekt tehát nem lesz párhuzamos másfajta stratégiákkal, kormányprogramokkal, hiszen nem is ezt tűzte ki célul. A szándék szerint bizottsági jelentés túllép a hétköznapi gondokon, eltekint a politikai küzdelmektől, a politikai pártok pillanatnyi érdekeitől – ennek ellenére a dokumentum tükrözi majd a különféle parlamenti pártok fejlesztési elképzeléseit, országfejlesztő törekvéseit.








EZT OLVASTA MÁR?

X