A választói névjegyzék szerint 18.292.514 román állampolgár élhet szavazati jogával a Traian Băsescu államfő további sorsáról – maradásáról vagy menesztéséről – döntő vasárnapi népszavazáson.

Egy kis statisztika

Ennyi személy szerepel ugyanis a választói névjegyzéken, ami egyben azt is jelenti, hogy, az érvényes törvények értelmében legkevesebb 9 154 307 személynek, azaz a jogosultak felének, plusz egy voksolónak kell az urnák elé járulnia ahhoz, hogy a referendumot érvényesnek nyilvánítsák.

A nyári vakáció, a nyugaton dolgozó román vendégmunkások nagy száma, a politikai iránti lakossági érdeklődés számottevő megcsappanása miatt azonban nehezen hihető, hogy végül is összejön a népszavazást érvényesítő kvórum. A Szociál-Liberális Szövetség kormánya ezért úgy határozott, hogy négy órával meghosszabbítja a referendum idejét, így a választási részlegek reggel 7 órakor nyitnak és este 11 órakor zárnak.

A 2007. évi referendumon 8 135 272 személy élt szavazási jogával, ami mindössze 44,45 százalékos részvételt jelentett. A voksolók 24,75 százaléka szavazott az államfő menesztésére, 74,48 százalék viszont Traian Băsescu mellett tett hitet.

A szavazólap ezúttal egyetlen kérdést tartalmaz: egyetért-e Románia elnöke, Traian Băsescu lemondatásával? Aki az Igen-t tartalmazó négyzetre üti a bélyegzőjét, az nyilvánvalóan az államfő menesztésére, aki viszont a Nem-re pecsétel az maradására voksol.

A választói akarat idén az országban 18 242, a határokon túl pedig további 306 szavazórészlegen nyilvánulhat meg, míg a Traian Băsescu lemondatásának kérdéséről döntő 2007-ben megrendezett referendumon számuk idehaza 17 480, külföldön pedig 186 volt.

Szavazati joggal rendelkezik minden olyan román állampolgár, aki a referendum napjáig betöltötte 18. életévét. Kivételt képeznek a választói joguktól bírói határozat értelmében megfosztott, illetve a pszichikai okok miatt szavazati joggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok.

Kik, hol, miként

A szavazáson való részvételhez a jelentkezőnek fel kell mutatnia személyi okmányát – személyazonossági kártyáját vagy igazolványát (buletinjét); a katonai iskolák hallgatói katonakönyvük felmutatásával voksolhatnak.

Az elveszett személyi okmány sürgősségi eljárással pótolható. E célból meghosszabbították a lakossági nyilvántartó hivatalok munkaidejét, így azok szombaton 8,00 és 16,00, illetve vasárnap, 8,00 és 22,00 óra között is kiállíthatják a szükséges okmányokat. A külföldön tartózkodó román állampolgár bármely határon túli szavazási kerületben leadhatják voksukat útlevelük vagy személyi kártyájuk felmutatásával.

A szavazó általában abban a szavazási kerületben voksol, amelyhez lakhelye szerint tartozik. Ha a referendum napján nem tartózkodik helységében, akkor bármely más kerületben is élhet jogával. A tengerparton például a vakációzó román állampolgárok számára több szavazási kerületet nyitottak szállodákban és éttermekben.

A betegség vagy rokkantság miatt helyhez kötött személyek külön urnákat kérvényezhetnek. A beadványt a legközelebbi szavazási kerület választási irodájához kell benyújtani. Hasonlóképpen voksolhatnak az előzetes letartóztatásban lévők is.

A választó a szavazási fülképben egyedül tartózkodva helyezi el a bélyegzőt az Igen-t vagy Nem-et tartalmazó négyzet valamelyikére. Ha a pecsét kilép a négyzet keretei közül, de még világossá teszi a választói akaratot, a szavazólap érvényesnek számít. Hasonlóképpen érvényesnek minősül a szavazólap akkor is, ha összehajtása nem szabályos, de nem sérti a szavazás bizalmasságát.

Mit jelent az érvénytelen voks?

Ha a szavazó érvényteleníti szavazólapját, akkor ezzel hozzájárul a referendum érvényesítéséhez, hiszen az érvénytelen voks is beleszámított a leadott szavazatok számába.

Amennyiben a szavazó megalapozott okok (például látáshiány) miatt nem képes egyedül szavazni, akkor kísérővel jelenhet meg a szavazófülkében. Kísérője nem lehet azonban a szavazási részleg választási irodájának tagja, vagy a referendum megfigyelője.
A visszaélések, csalások megelőzése érdekében a választónak ellenőriznie kell, ott szerepel-e a szavazólap hátoldalán a szavazási részleg bélyegzője.

Ugyanakkor az Állandó Választási Hatóság ellenőrzi a referendumon használt választói listákat a törvényellenesen (szavazási jog nélkül vagy többszörösen) voksoló személyek azonosítása céljából.

Hitelesített, nem hitelesített

A vasárnapi referendum alkalmából Traian Băsescu és demokrata liberális hívei távolmaradásra, a szociál-liberálisok pedig minél nagyobb jelenlétre buzdítják a választópolgárokat.

A stratégia nyilvánvaló: előbbiek arra számítanak, hogy a referendumon Traian Băsescura a többség nemet mondana, így az államfőt csak a népszavazás érvénytelenítése tarthatja meg tisztségében, az ellentábor pedig, éppen a lakosság államfő-ellenességében bízva, a referendum érvényesítéséért küzd.

Ha a referendum végül is érvénytelennek bizonyul, akkor ezt az alkotmánybíróságnak kell megállapítania, Traian Băsescu pedig visszatérhet az államelnöki palotába.

Érvényes népszavazás esetén viszont két lehetőség létezik. Az egyik változat szerint a voksolók több mint fele Traian Băsescu lemondatása mellett foglalt állást. Ekkor az alkotmánybíróság jóváhagyja a referendum eredményét, Traian Băsescunak pedig távoznia a kell.

{loadposition otp}A kormány ezt követően – három hónappal a lemondatás időpontjától számítva, vagyis legkésőbb októberben – kijelöli az új elnök megválasztásának (ha lehetséges, az általános választásokkal egybeeső) dátumát. Addig is azonban Crin Antonescu marad Románia, az államelnök alkotmányos jogaival felruházott ideiglenes államfője.

Ebben a tisztségében azonban három jogot nem gyakorolhat. Mindenekelőtt nem intézhet beszédet, üzenetet a parlamenthez a nemzet állapotával összefüggő kérdésekben. Ugyanakkor nem oszlathatja fel a törvényhozás fórumát, végül pedig nem írathat ki népszavazást országos érdekű kérdésekről.

A másik variánsnak megfelelően a többség Traian Băsescu tisztségében történő megmaradása mellett dönt. Ekkor, az alkotmánybíróság eredményt érvényesítő határozatát követően az államfő ismét elfoglalhatja helyét a Cotroceni palotában.