A címben feltett kérésre a válasz egyértelműnek tűnik: a népé – hiszen a „tulajdonos” neve tételesen benne van a hivatás megnevezésében. Mégis jelenleg több mint százezren írták alá a Victor Ciorbea ombudsmani tisztségből történő menesztéséért megfogalmazott beadványt, miután felterjesztette az alkotmánybírósághoz a bűnvádi perben elítéltek kormánytagságát tiltó törvényt; több városban is tüntettek a lemondatásáért.

Victor Ciorbea szakszervezeti vezetőből vált politikussá. A jelenség Romániában ismert, hiszen a hatalom a legádázabbnak bizonyuló szakszervezeti vezetőket nem egyszer kormánytisztségekkel vesztegette meg, közülük a legismertebb a sofőrszakszervezetek harcias vezetője, Miron Mitrea esete.

A Fehér megyei Nagyponoron született Victor Ciorbea évfolyamelsőként végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karát. 1989 előtt ügyészként és ügyvédként is ténykedett. 1989 után a Nemzeti Megmentési Fronthoz közelálló Szabad Szakszervezetek Országos Konföderációjának elnöke lett, majd 1994-ben létrehozta a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját.

Politikai pályafutását a Romániai Demokratikus Konvencióban kezdte, 1996-ban Bukarest főpolgármesterévé választották, majd Emil Constantinescu államfő miniszterelnökké nevezte ki.

Két évig bírta a kormány élén, miközben több konfliktusa volt Traian Basescuval, aki akkoriban közlekedési miniszter volt.Victor Ciorbea politikai pályafutásának itt kellett volna véget érnie. Egy akkori interjújában maga is helyesnek tartotta visszavonulását: arról beszélt, hogy miután Románia legfiatalabb kormányfője volt, a tisztségéből történt távozása után a román politikai élet legfiatalabb nyugdíjasa lett 49 éves korában.

Hiteltörlesztésért járatja le magát?

Victor Ciorbea azonban nem tartotta be szavát: visszatért a politikai életbe. Ebben nagy szerepet játszott az a tény is, hogy 2003-ban jelentős kölcsönt vett fel, amelyből a bukaresti Floreasca tó mellett házat épített. 420 négyzetméteres telket vásárolt, négyzetméterenként 2000 euróért.

Victor Ciorbea szerint a részletek és a kamatok kifizetéséért igen sokat dolgoznak, feleségével együtt éveken át bejárták az országot, apró ügyeket védelmeztek, csakhogy némi pénzhez jussanak.

Elmondása szerint a luxuslakással nem a saját kényelmére törekedett. Lánya ugyanis az Egyesült Államokban tanult, igen sok vagyonos családból származó diák társaságában. A gondot – Ciorbea szerint – az okozta, hogy nem hívhatta meg évfolyamtársait a „hatvan egynéhány négyzetméteres” lakásukba.

A nép ügyvédje szerint még ma is nyögik a részleteket, amelyek kifizetéséhez szüksége van a jól fizető állásra. Az ombudsmani tisztsége pedig meglehetősen jövedelmező.

Elmulasztott kötelességek

2008-ban egy Victor Pontával folytatott tévévita alkalmával kikérte magának azt, hogy kommunistának, a nómenklatúrához tartozó személynek, szekusnak nevezzék, hiszen szerinte éppen azért vált „politikai nyugdíjassá”, mert egyik kategóriához sem tartozott.

Hat évvel később mindketten megfeledkeztek a szócsatáról, és így a Szociáldemokrata Párt felkérésére Victor Ciorbeából az ombudsmani hivatal vezetője lett – jóllehet formálisan még a Nemzeti Liberális Párt tagja volt. Mi több, nem feledkezett meg arról, hogy kinek köszönheti állását, és a román sajtó szerint a továbbiakban azon volt, hogy lehetőleg minél nagyobb segítséget nyújtson a szociáldemokrata kormánynak. Így például óvakodott attól, hogy az alkotmánybíróság figyelmét felhívja a szociáldemokrata kormány vitatott döntéseire, sürgősségi kormányrendeleteire.

2014-ben például békén hagyta a „pártvándorokról” szóló rendeletet. Ezzel a kormány 45 napra felfüggesztette a törvényt, miszerint elveszítik polgármesteri mandátumukat mindazok, akik távoznak abból a pártból, amelynek színeiben megnyerték a választásokat. Ily módon a szociáldemokraták polgármestereinek száma 500-zal nőtt.

2015 márciusában a Ponta-kormány sürgősségi kormányrendelettel módosított 26 törvényt.  Ennek kapcsán 13 nem kormányzati szerv kérte a nép ügyvédjét, támadja meg a rendeletet az alkotmánybíróságnál, Victor Ciorbea azonban erre sem volt hajlandó. Tétlen maradt Dan Șova előzetes letartóztatásának ügyében is, amikor kvórumhiány mentette meg a minisztert a korrupció elleni ügyészektől. Pedig az APADOR-CH felszólította, támadja meg a taláros testületnél a szenátorok és képviselők alapszabályzatának mindezt lehetővé tevő cikkelyét – amelyre a képviselőház hivatkozott döntése meghozatalánál.

Mindent a bebörtönzött csalókért?

Többen azzal is vádolják Victor Ciorbát, hogy a csalásért, sikkasztásért, csúszópénzek elfogadásáért bebörtönzött politikusok, üzletemberek érdekeit védi. Természetesen a feladatai közé tartozik a bebörtönzöttek sorsának, életkörülményeinek, a velük való bánásmódnak az ellenőrzése is.

Victor Ciorbea azonban túlságosan nagy gondot fordít minderre. 2015-ben aggodalomról szólt az öt éves börtönbüntetését töltő volt ifjúsági miniszter, Monica Iacob-Ridzi börtönkörülményeiről. Nem sokkal később Bukarest volt főpolgármesterének, Sorin Oprescunak a sorsa aggasztotta, és személyesen ellenőrizte, miként tartják be a vizsgálati fogságát töltő politikus személyes jogait, és úgy vélte, az egykori bukaresti városatyát nyomban kórházba kell utalni. Ezt követően a volt szakszervezeti elnök, a sikkasztás miatt tíz év börtönre ítélt Liviu Luca helyzete nyugtalanította.

A legnagyobb elégedetlenséget pedig legutóbbi döntésével váltotta ki, amelynek megfelelően az alkotmánybírósághoz fordult a bűnvádi perekben elítélt személyek kormánytagságát lehetetlenné tevő törvény esetében. Sokan emiatt a szociáldemokraták szolgájának, talpnyalójának tekintik, és úgy vélik, amennyiben a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánítja a jogszabályt, akkor Románia abba a helyzetbe kerülhet, hogy egy törvényesen két éves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt politikus áll majd a román kormány élén, ami igencsak rossz visszhangot vált majd ki a nyugati kancelláriákban.