A magyar és a román kormány is korlátozni készül a civil szervezetek tevékenységét – legalábbis az derül ki a budapesti és bukaresti döntéshozók megszólalásaiból. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint „el kell takarítani” az „álcivileket”, a PSD elnöke hasonló csapásirányt fogalmazott meg.

Mint korábban megírtuk, Liviu Dragnea PSD-elnök szerint számos "korrekt és tisztességes" civil szervezet működik az országban, "de ahogy más téren is van erre példa, vélhetően olyan civil szervezetek is léteznek, amelyek a törvényesség határát súrolják", ezért kötelezőnek tart egy szigorú ellenőrzést, amelyet a kormánynak kell elvégeztetnie. Soros György pedig üzletemberről azt mondta, „ez az ember, aki a '90-es évektől kezdődően különféle alapítványokat és szervezeteket létesített Romániában, semmi jót nem tett az országnak, csak a rosszat finanszírozta”.

Kitakarítani a civil szervezeteket

Liviu Dragneát mintha a magyarországi kormánypárti politikusok inspirálták volna. "A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége" – mondta január tizedikén Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és alelnöke, mikor arról kérdezték, hogy tényleg nekiáll-e a kormány a civil szervezetekkel való leszámolásnak.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese az ATV-ben konkrétan megjelölt néhány szervezetet is: a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és a Transparency International azok a szervezetek, amelyeket vissza kell szorítani Magyarországon, mert „mindenféle legitimációs részvétel nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába.”

Erős és gyenge utórezgések

Január második hetében Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-nek azt nyilatkozta: „Abszurd koalíció látszik kialakulni. Hogyan lehetséges az, hogy magukat emberjogvédő vagy civileknek nevezett emberek ezekkel a terrorista vagy embercsempész szervezetekkel akarva-akaratlanul cimborálnak vagy együttműködnek?”

A 168 órának Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy interjúban elmondta, Németh Szilárd elképzelése és szóhasználata nem esik egybe a kormány ízlésével és terveivel. „Nemzeti oldalon a párt radikális, a kormány megfontolt, és nem folytat harcot a civilek ellen” – fogalmazott Lázár, aki szerint Soros György, az ENSZ és az EU mellett „még ki tudja, honnan és kitől” kapnak pénzt a civilek.

A civilek válaszoltak

Németh kirohanására a Magyar Helsinki Bizottság válaszolt: „Rossz hírünk van Németh Szilárd számára: a politikába mindenkinek joga van beleszólni, nem csak a szavazóknak négyévente és nem csak a választásokon induló pártoknak”. A HVG azt írja, a szervezet felidézte az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 19. cikke a véleménynyilvánítási jogot, 21. cikke pedig a szervezetek szabad létrehozását biztosító egyesülési jogot nyilvánítja ki.

„Nem tudjuk pontosan mit tervez a kormány a civilek ellen, de nem ijedtünk meg a legfrissebb nyilatkozatoktól. Továbbra is azért fogunk harcolni, hogy megvédjük ügyfeleinket és minden magyar állampolgárt a hatalom túlkapásaival szemben” - írta a Társaság a Szabadságjogokért a Facebook oldalán. A TASZ segítségét Orbán Viktor 2007-ben még elfogadta. Az akkori rendészeti minisztérium azért indított személyiségi jogi pert Orbán Viktor ellen, mert a Fidesz elnöke politikai nyomást és utasítást vélt felfedezni a rendőrség 2006. október 23-i brutális fellépése mögött.

A Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) is válaszolt: folytatni fogják munkájukat Magyarországon, annak ellenére, hogy a szervezet szerint a kormány ellenzi a tisztességesebb, elszámoltathatóbb társadalmakért folytatott missziójukat – közölte Christopher Stone, a szervezet elnöke szerdán az MTI-vel. A szervezet elnöke emlékeztetett arra, hogy az alapítvány a Kádár-korszak alatt fénymásolókkal segítette információhoz jutni az embereket, az kilencvenes években internet programot valósítottak meg magyar iskolákban, több mint 3 millió támogatták az iskolás gyerekek étkeztetését, ultrahangos készülékekkel segítették a magyar kórházakat, és több mint háromezer ösztöndíjat biztosítottak magyar diákoknak, köztük a jelenlegi kormányfőnek. Emellett a szervezet 2010-ben, a vörösiszap-katasztrófát követően 1 millió dollárt adott a veszélyes anyag eltávolítására.

A többség a civilek pártján áll

A Publicus Intézet felméréséből kiderül, a magyarok 11 százaléka szerint nagyon hasznos, 32 százaléka szerint inkább hasznos a civilek tevékenysége, 6 százalék szerint nagyon károsak, 24 százalék szerint inkább károsak a civilek. A megkérdezetteknek viszont csak 18 százaléka tudott egyetlen civil szervezetet is megnevezni.

Tízből nyolc megkérdezett (78 százalék) szerint egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, több mint kétharmad (68 százalék) szerint civil szervezetek fontos feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat.

A válaszadók többsége (54 százalék) szerint a kormány a civil szervezetek munkáját nehezítő lépéseivel a demokrácia leépítésére törekszik, és célja, hogy kevésbé jelenjenek meg kritikus hangok a közéletben (57 százalék). A megkérdezettek többsége (54 százalék) nem ért egyet azzal, hogy ezen civil szervezetek a kormányzati munka hatékonyságát hátráltatják – derül ki a felmérésből.

Címlapi illusztrációnk a netadó elleni magyarországi tüntetést ábrázolja. Fotó: Index