A kormánykoalíció alighanem rekordot döntött: alig több mint egy hónappal ezelőtt került hatalomra, de máris sikerült magára haragítania a nyugati kancelláriákat, az Európai Uniót, a NATO-t és az Egyesült Államokat. Az EU-ban az elrugaszkodottnak tartott költségvetést és a román diplomácia lépéseit sem nézik jó szemmel.

Rendkívül negatív visszhangja volt Brüsszelben és Washingtonban is az "éj leple alatt" elfogadott, majd az óriási utcai tiltakozások hatásásra időközben visszavont 13-as számú sürgősségi rendeletnek. A Btk.-t módosító jogszabályt a romániai igazságszolgáltatás helyzetét monitorizáló jelentésében az Európai Bizottság is bírálta. Figyelmeztetett arra, hogy a rendelet visszalépést jelent az igazságszolgáltatás reformjának útján eddig elért haladásban, csökkenteni igyekszik a korrupcióellenes ügyészség hatásköreit.

A jelentés megjelenését követően a kisebbik kormánypárt elnöke, az ország második embere, Călin Popescu Tăriceanu felháborodottan közölte, megvitatja koalíciós partnereivel azt a lehetőséget, hogy Románia kilépjen az Európai Bizottság monitorizálása alól, mivel szerinte az igazságszolgáltatás nyomon követésével hátrányos megkülönböztetés éri Romániát.

Hat ország (is) aggódik

Angela Merkel német kancellár Klaus Johannis román államfővel folytatott telefonbeszélgetése alkalmával maga is aggodalmát fejezte ki a korrupcióelleni fellépés gyengítése, a „jogállam relativizálása” és a reformpolitika visszafogása miatt.

Miután Klaus Johannis államfő a bejelentetlenül megjelent az egyebek között a kérdéses sürgősségi rendelet elfogadására készülő kormányülésen – és ezzel akkor megakadályozta a jogszabály elfogadását –, a Btk. tervezett módosítása miatt aggályát fejezte ki a az Egyesült Államok, Németország bukaresti nagykövete, valamint a román-német kereskedelmi kamara vezetősége is.

A kormányrendelet elfogadása utána Románia hat szövetséges és partnerországa – az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium – a kormánykoalíció értésére adta, hogy mindez veszélybe sodorja a közös értékeken alapuló partneri viszonyt, a NATO-t és az Európai Uniót vezérlő elveket.

Bukarest kihívó magatartása

A romániai korrupció elleni fellépés gyengítésére irányuló törekvéseket bíráló amerikai nagykövetet Teodor Meleșcanu külügyminiszter nyilvánosan figyelmeztette arra, hogy véleményét jövőben ne nyilvánosan fogalmazza meg, észrevételeit a külügyi tárcához juttassa el. Egyben felszólította a kormány tagjait, hogy bukaresti nagykövetekkel csakis a külügyi tárca engedélyével álljanak szóba.

A botrányt kiváltó sürgősségi kormányrendelet megjelenését követően több nagykövet is találkozóra hívta meg Sorin Grindeanu kormányfőt – akinek azonban fontosabb teendői akadtak ennél.

Uniós mumus

A koalíciós pártok igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni az Európai Uniót, olyan szervezetként, amely beleszól az ország belügyeibe (megfeledkezve arról, hogy belépéskor a tagországok mindegyike vállalta szuverenitása egy részének feladását, pontosabban átadását a brüsszeli vezetésnek).

Január elsején, Románia uniós tagságának 10. évfordulóján Victor Dragnea ugyan a „román nép legnagyobb megvalósításaként” értékelte a belépést, ám hozzátette: Romániának nem csak befizetőnek kell lennie, de élveznie kell a tagság minden előnyét. Márpedig ha csak a tagság anyagi előnyeit nézzük, Románia sokkal több térítésmentes pénzt kap Brüsszeltől, mint amennyit befizet. Az már a mindenkori kormányok tehetetlensége, hogy képtelenek lehívni az országnak járó teljes összeget.

Călin Popescu Tăriceanu a nyugati aggodalmak kapcsán ismét kioktatta partnereit, hogy az országának senkitől sem kell engedélyt kérnie semmire, és nem kell tájékoztatnia senkit bűnvádi törvényeinek kidolgozása során, a nyugati nagykövetségek pedig megengedhetetlenül beavatkoznak Románia belügyeibe.

Véleménye teljes mértékben megegyezik Liviu Dragnea korábban kifejtett álláspontjával, miszerint Romániának meg kell változtatnia magatartását, le kell tennie a jegyzetelő szerepéről, viszonyának partnereivel a kölcsönös tiszteleten és előnyökön kell alapulnia.

Vitát kavaró gazdasági lépések

Az ország jelenlegi vezetése nem csak nyilatkozataival háborította fel nemzetközi partnereit, bírálat éri a gazdasági intézkedéseit is. Elemzők is felhívták a figyelmet, hogy a kormány a költségvetést – az Országos Előrejelzési Bizottság cinkosságával – erősen eltorzította, az adatok nem felelnek meg az ország valós helyzetének és reális távlatának. A büdzsé kapcsán feltehetően Bukarest és Brüsszel ismét konfliktusba kerül.

Az Európai Bizottság kifogásolja azt a állami támogatást is, amit a kormány a a paradicsomtermesztőknek nyújt a mezőgazdasági tárca kérésére. A szaktárca be is ismerte, hogy előzőleg nem egyeztetett a brüsszeli szakértőkkel – márpedig alapszabály, hogy állami támogatások esetén minden országnak tárgyalnia kell az unióval.

A koalíciós pártok erőteljes támadást indítottak a multinacionális cégek ellen is, amelyeket a kormányellenes tüntetések támogatásával vádolnak. Olyan – valótlan – állítások is elhangzottak, hogy fizetett szabadnapot adtak a tüntetések résztvevőinek, sőt rákényszerítették őket a részvételre.

A több mint 400 amerikai, más országbeli és romániai vállalatot egyesítő amerikai kereskedelmi kamara romániai képviselői ennek kapcsán figyelmeztettek: a külföldi beruházók több mint 20 millió dollár fektettek be Romániába, és 250 ezer munkahelyet hoztak létre.

A román parlament minderre azzal reagált, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, Adrian Țuțuianu felkérte a SRI-t, vizsgálja ki az a gyanút, hogy a multinacionális cégek cselekvően támogatták-e a kormányellenes tüntetéseket.