Felmérés: a PSD a Btk.-módosítás után is simán nyerné a parlamenti választásokat


-A A+

Továbbra is nagy, 31 százalékos a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága a teljes népesség körében ISSPol intézet független felmérése szerint. Az elmúlt hetek belpolitikai eseményei után látványosan megnőtt azoknak az aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak, ha most lennének a választások.

Továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerné a legtöbb mandátumot, ha most lennének az előrehozott választások – derül az ISSPol intézet független felmérésnek kedden ismertetett adataiból. A közvélemény-kutatás a hírhedt Btk-módosítás után mérte a pártok népszerűségét.

A telefonos felmérés február 7-12. között készült 965 személy megkérdezésével, a hibaszázalék 3,2 százalékos. A mintacsoport tagjait három részre osztották: a kormányellenesekre (akik az ellenzéki pártokra szavaztak), a „pártsemlegesekre” (akik állításuk szerint nem szavaztak vagy nem árulták el, kikre adták voksukat), illetve a kormánypártiak táborára, akik nyilván a kormánykoalíciós alakulatok valamelyikére szavaztak.

Határozatlanok: 43 százalék!

A kérdésre, hogy előrehozott választások esetén melyik párta szavaznának, a megkérdezettek 31 százaléka a szociáldemokratákat (PSD) jelölte meg, 17 százalék a nemzeti liberálisokra (PNL) adná voksát, 7 százalék a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR) ütné a pecsétet, a kisebbik kormánypártra, a Liberálisok és Demokraták Szövetségére (ALDE) 2 százalék szavazna, Traian Băsescu Népi Mozgalom Pártjának (PMP) pedig be kellene érnie egy százalékkal. Az RMDSZ támogatottságára nem kérdezett rá a felmérés.

A tavalyi parlamenti választásokon egyébként a megkérdezett kormánypártiak 35 százaléka a kormánykoalíció két tömörülésére, a kormányellenes csoport 22 százaléka az ellenzékre szavazott.  Feltűnően nagy volt viszont a határozatlanok vagy a voksukat titkoló személyek száma, arányuk elérte a 43 százalékot.

A jelenleg kialakult feszültségekért, a voltaképpeni patthelyzetért a mintacsoport tagjainak 52 százaléka a kormánykoalíciót teszi felelőssé, mindössze 28 százalék hárítja a hibát az államfőre. A politikai pártokat csupán 6 százalék teszi felelőssé a helyzetért, az állampolgárokat két százalék, a nyugati államokat egy százalék hibáztatja. Tíz százalék nem tudja a választ vagy nem kívánt válaszolni a kérdésre.

A fő vétkes: Liviu Dragnea

A kormányellenes személyek közül viszont a legtöbben – 41 százalék – Liviu Dragneát tartják felelősnek a feszültségkeltésért, 26 százalék a kormánykoalíció két pártjában, 12 százalék a kormányban látja a hibát, 7 százalék pedig az államfőben. 3-3 százalék a politikai osztályt és az igazságügyi tárcavezetőt, Florin Iordachét, 2 százalék az állampolgárokat, 1 százalék a tüntetőket okolja. A kormányellenes tüntetők közül a nyugati államokat senki sem tartja vétkesnek a helyzet kialakulásában. Öt százalék nem tudja, ki a hibás, illetve nem válaszolt a kérdésre.

A mintacsoport „pártsemleges” tagjainak nagy többsége is Liviu Dragneát hibáztatja, 24 százalék volt ezen a véleményen, 17 százalék viszont Klaus Iohannis államfőben látja a vétkest, de a kormány is csak egy százalékkal marad le az államfő mögött. A feszültség forrását a kormánykoalíciós pártokban látók részaránya 14 százalék, míg a politikai osztályt 6, a leköszönt igazságügyi minisztert 3, az állampolgárokat 2, a tüntetőket illetve a nyugati országokat 1-1 százalék hibáztatja. Ez esetben is érdekes a válaszolni nem tudók/nem akarók részaránya, hiszen ez is szokatlanul magas, eléri a 16 százalékot.

A kormánypárti csoport természetesen elsősorban Klaus Johannis államfőt okolja a történtekért, részarányuk 57 százalék, Liviu Dragneát pedig csupán 11 százalék teszi felelőssé mindezért. Igaz, ez is viszonylag maga számnak számít, ami jelzi a szociáldemokrata pártelnök népszerűségének visszaesését. A kormányt 9, a távozó igazságügyi tárcavezetőt 6, a politikai osztály 4, a kormánykoalíciós pártokat és a tüntetőket 2-2, a nyugati hatalmakat 1 százalék hibáztatja, a nem válaszolók részaránya pedig 8 százalék.

A megoldás: felelős PSD-kormányzás

A kérdésre, hogy a jelenlegi helyzetben mi jelentené a legjobb megoldást, a mintacsoport mindhárom kategóriája a PSD felelősségteljes kormányzását jelölte meg, részarányuk 20 százalék, de sokan – 17 százalék – a kormány lemondásában látnák a helyzet rendezését.

Az államfő tisztségéből történő felfüggesztését 13 százalék, Liviu Dragnea lemondását a Szociáldemokrata Párt elnöki tisztségéből 12 százalék tartotta megoldásnak, a párbeszédet viszont csupán 6 százalék jelölte meg, ugyanennyien vélték megoldásnak a büntető törvényezés parlamenti módosítását. Öt százalék referendumot, 2-2 százalék technokrata kormányt illetve előrehozott választásokat akar, 3 százalék „más megoldást” javasolna, 9 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A fenti kérdésre válaszolva viszont a kormányellenes csoport tagjainak 28 százaléka elvárná a kormány lemondását, 18 százaléka Liviu Dragnea távozását követelné a szociáldemokraták éléről, 17 százaléka pedig felelősségteljes szociáldemokrata kormányzást szeretne.

A „pártsemlegesek” 21 százaléka maga is a kormány menesztésében látná a megoldást, 18 százalék viszont a felelősségteljes szociáldemokrata kormányzást, 11 százalék Liviu Dragnea pártelnökségéről való lemondását, 7 százalék pedig Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztését vagy lemondását véli a legjobb módszernek a feszültségek megszüntetéséhez.

A kormánypárti csoport egynegyede a helyzet normalizálásához Klaus Johannis tisztségéből való felfüggesztését vagy lemondását, 22 százalék a szociáldemokraták további, de felelősségteljes kormányon maradását, 11 százalék a párbeszédet, 10 százalék Liviu Dragnea lemondását a pártelnökségről, 6 százalék pedig a kormány menesztését tartja szükségesnek.

Románia rossz irányba halad

A mintacsoport tagjainak több mint a fele – 58 százaléka – szerint Románia rossz, 9 százalék szerint se nem rossz, se nem jó és 33 százaléka szerint jó irányba halad.

A megkérdezettek 51 százaléka támogatná Klaus Johannis népszavazásra irányuló szándékát (a legtöbben az ellenzéki és „pártsemleges” tagok közül válaszoltak így), 42 százalék ellenezné (itt a kormánypártiak voltak többségben), 7 százalék nem tudott/nem akart válaszolni.

A mintacsoport tagjainak 17 százaléka vett részt a tüntetéseken (több mint fele kormányellenes, 3 százaléka „pártsemleges” és 1/6 százaléka kormánypárti), 83 százalék viszont távol tartotta magát a megmozdulásoktól.

A legtöbben – 20 százalék – az RTV, 19 százalék az Antena 3, 28 százalék a Realitatea TV és 18 százalék a Digi 24 tévé adásait nézi. A TVR 1 műsorait 8, a Pro TV-t 7, a B1 TV-t 3 és az Antena 1 TV-t 1 százalék követi.








EZT OLVASTA MÁR?

X