Költségvetés 2017: Brüsszel nem hisz a bukaresti számoknak


-A A+

Levélben szólította fel az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrivskis és Pierre Moscovici a román pénzügyminisztert, hogy áprilisig „hiteles módon” ismertesse azokat az intézkedéseket, amelyekkel a román költségvetési hiány 3 százalék alá szorítható. A felszólítás hátterében az áll, hogy Brüsszel túlzottan optimistának tartja a bukaresti kormány által összeállított idei büdzsét. 

Pierre Moscovici szerint Romániának sem a 2017-es évben, sem pedig 2018-ban nem sikerül majd betartania az előzetesen kijelölt költségvetési hiányt, amely idén várhatóan 3,6 százalék lesz, jövőre pedig 3,9 százalékra emelkedhet. Sorin Grindeanu többször is garanciát vállalt arra, hogy a hiány nem lépi túl a 3 százalékot, a büdzsé pedig 2,96 százalékos deficittel számolt.

Elhibázott adópolitika

A felszólítást megelőző napokban tette közzé Európai Bizottság a Románia gazdasági helyzetéről szóló jelentését. Ennek egyik fontos megállapítása, hogy s korrupció dühöng Romániában, ami rendkívül károsan befolyásolja az üzleti környezetet. Az uniós gazdasági szakértők szerint a korrupció leküzdésére irányuló erőfeszítéseket komolyan veszélyeztette a Btk.-t módosító 13. számú sürgősségi kormányrendelet. Mindez bizonyossá tette azt, hogy bár Romániában az utóbbi időben sikereket értek el a korrupció elleni küzdelem tekintetében, a folyamat még nem mondható visszafordíthatatlannak – emelik ki a szerzők.

„A korrupció minden szinten megmutatkozik és ez a tény Románia egyik legnagyobb gondját jelenti. Ez derül ki az idevágó legutóbbi tanulmányokból valamin a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző brüsszeli jelentésből is” – hangzik a jelentés szövege.

A dokumentum elismeri, hogy Romániában 2009 óta megszilárdult az adórendszer, ami lehetővé tette a 2014-re és 2015-re kitűzött célok elérését. Jelenleg azonban a romániai illetékesek fiskális politikája egyáltalán nem segít a középtávú célok elérésében. Az adócsökkentések, a növekvő kiadások következtében a tavalyi évben nagyobb lett a deficit, amely az előrejelzések szerint idén továbbra is növekszik majd. A pénzügyi mérleg egyensúlyvesztésével fokozatosan tovább romlik a közadósság helyzete is, amely azonban várhatóan nem lépi túl a bruttó nemzeti össztermék hatvan százalékát.

Az Európai Bizottság  szerint az adórendszer struktúrája kedvezhet a gazdasági növekedésnek, az adóbevételek többnyire a fogyasztástól, és kevésbé a vállalatok jövedelemétől függenek.

Feketemunka, kiszámíthatatlan törvénykezés

Aggasztó méreteket ölt azonban a fekete munkavállalás, amelynek pénzben kifejezett értékét a bruttó nemzeti össztermék 15-20 százalékára teszik. Mindez komolyan befolyásolja az adókból származó jövedelmeket. Az Európai Unió szintjén arányosan Romániában a legnagyobb a tervezett és a beszedett hozzáadott értékadóból származó különbség.

A fiskális keretrendszer ugyan megfelelő intézkedéseket tartalmaz, azok gyakorlatba ültetése azonban várat magára. A fiskális stabilitás sokat javult a 2016-os év folyamán, számos törvénykezdeményezés viszont erőteljesen megkérdőjelezte a törvénykezés kiszámíthatóságát, ennek nyomán pedig csökkent a beruházók bizalma is az üzleti környezet iránt.

A jelentés szerzői külön felhívták a romániai illetékesek figyelmét a bankszektor normális működését veszélyeztető törvényekre.  Így nem tartották szerencsésnek a fogyasztóvédelmi ügynökség tevékenységével kapcsolatos jogszabály-kezdeményezést, amely károsan érintheti a Román Nemzeti Bank mandátumát és a hitelintézmények fölötti felügyeletét, de itt tettek említést a központi jegybank függetlenségét korlátozni kívánó törvénykezdeményezésről is, amelynek megfelelően a Román Nemzeti Bank a parlament nagyobb fokú ellenőrzése alá kerülne.

Kisebb-nagyobb haladás

Az uniós jelentés szerzői szerint Románia csupán mérsékelt haladást ért el a fiskális intézmények hitelességének, az illetékek begyűjtésének és a pénzügyi stabilitásnak a területén. Szemmel láthatóbb viszont a haladás a munkaerő foglakoztatása, a minimálbér, az oktatás és a nyugdíjrendszer tekintetében. Érzékelhető az előrelépés a továbbiakban az egészségügy, a közigazgatás valamint az állami vállalatok szabályozása terén, és bizonyos haladás figyelhető meg a falusi települések, a szállítások és a beruházások esetében.








EZT OLVASTA MÁR?

X