Vasárnap tartják a franciaországi elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóba kerüléshez négy jelölt is esélyes. A végeredmény Európa jövőjét is meghatározhatja.

Szorosnak ígérkezik a vasárnapi franciaországi elnökválasztás első fordulója. Felmérések szerint a szociál-liberális Előre! polgári mozgalom jelöltje, Emmanuel Macron a szavazatok 24 százalékát szerezhetné meg, őt a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen követi, akit 22,5 százalékra tartanak esélyesnek, majd a középjobboldali Népi Mozgalom Szövetségét képviselő Francois Fillon követi, 19,5 százalékkal. A dobogóról alig egy százalékkal marad le Jean-Luc Mélenchon, aki a Francia Ellenállás párt színeiben indul, majd a Szocialista Párt képviselője, Benoit Hamon következik.

Macron a pragmatizmus híve

Emmanuel Macron nem tartja magát sem jobb- sem baloldali politikusnak, úgy véli, őt a pragmatizmus vezérli. Politikájának baloldali eleme a szociális állam fenntartása, gazdasági intézkedései viszont nagyrészt jobboldaliak. A jelölt 15 ezer eurós támogatást nyújtana a nyomornegyedekből származó munkaerőt alkalmazó cégeknek, ezzel kívánna hozzájárulni a szegénység felszámolásához, amit aztán további eszközökkel szeretne elérni.

Az államadósság 60 milliárd euróval való csökkentését tűzi céljául öt év során, a mezőgazdaság fellendítését szeretné elérni és 120 ezerrel csökkentené az állami apparátusban dolgozók létszámát.

Az unió tekintetében a tagállamok közös költségvetését szorgalmazza, európai gazdasági kormányt szeretne, külön parlament létrehozását az euróövezet számára, továbbá valamennyi tagállammal konzultációt folytatna a közösségi politika megreformálásáért.

A rendőrség állományát 10 ezer fővel emelné, újjászervezné a titkosszolgálatokat és különleges struktúrákat hozna létre az uniós határok védelmében, a Franciaországban letartóztatott terroristáknak pedig különleges börtönöket létesíttetne.

Le Pen „intelligens protekcionizmust" akar

A szélsőjobboldali Marine Le Pen, az euroszkeptikus Nemzeti Párt elnöke a monetáris, törvénykezési, területi és gazdasági függetlenség helyreállítását ígéri. Terve között szerepel az euróról való lemondás és népszavazást tartana arról, hogy Franciaország tagja maradjon-e az Európai Uniónak.

Marine Le Pen kemény intézkedéseket tervez a bevándorlók ellen illetve a francia identitás megőrzéséért. A jelöltet egyábként egyébként azzal vádolják, hogy az az Iszlám Állam erőszakos akcióiról szóló videókat tett fel az internetre, emellett pedig az Európai Parlament pénzeit használta fel a rendeltetésüktől eltérő célokra.

A francia állam adósságait maga is 60 milliárd euróval csökkentené, szigorúan ellenőrizné a külföldi beruházásokat és megreformálná a francia munkaerő-piacot. Egyben csökkentené a földgáz- és az áramfogyasztás lakossági díjszabásait, „intelligens protekcionizmust" vezetne be és pótlólagos garanciákat nyújtana a bankbetétekért.

A rendőrségi állományt 15 ezer fővel növelné, a bruttó nemzeti össztermék két- majd a továbbiakban három százalékára emelné a védelmi költségeket. Programjában ott szerepel a külföldi bűnözők azonnali kitoloncolása, az iszlám terror elleni határozott fellépés – ideértve a külföldi iszlámisták kiutasítását is –, egyben intézkedne a kiberterorrizmus leküzdéséért.

Mélenchon kilépne a NATO-ból

Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldal jelölje az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését helyezi kilátásba. Tervei között szerepel a progresszív adózás újabb rendszer szerinti alkalmazása, a fiatal munkaerő védelme. Célja az euró mesterséges leértékelése, amelyet a dollár értékének szintjéig csökkentene, és eltörölné az Európai Központi Bank függetlenségét.

Jean-Luc Mélenchon híve annak, hogy Franciaország kilépjen a NATO-ból, ugyanakkor országát kiléptetné a Nemzetközi Valutaalapból, a Világbankból és a Kereskedelmi Világszervezetből is. Egyben szociális sürgősségi külön alapot hozna létre.

Fillon munkahelyeket teremtene

Francois Fillon a Franciaországban jelenleg 20 százalékos áfát 22 százalékra emelné, ezzel egy időben viszont progresszív adócsökkentést vezetne be, de harminc százalékos adót vezetne be a tőkepiaci nyereségek után.

A jelölt, akit vádak értek az európai alapok lenyúlásával kapcsolatos botrány kapcsán, 500 ezer munkahely fokozatos megteremtését tervezi, emellett a szegénység és társadalmi kizárás leépítésének éves tervét ígéri. Külpolitikai téren az eurózóna politikai struktúrájának megújítását tervezi, növelné az európai térség biztonságát és folytatná az unió bővítését.

Hamon 4 napos munkahetet vezetne be

A szocialista jelölt minimális garantált bért ígér, amely kezdetben 600 euró lenne. Csökkentené a munkaidőt, négy napos munkahetet tervez, ugyanakkor megnövelné a vagyonosok és a bankok adóját.

Benoit Hamon eltörölné a pénzügyi válság által mélyen érintett uniós tagországok adósságait, illetve egységes adórendszert vezetne be az Európai Unióban.