A székely szimbólumok is megtalálhatók Románia jelenlegi címerében, amelyet ráadásul egy magyar szakember készített – mondta el a maszol.ro-nak Szekeres Attila István heraldikus. Erről pénteken román újságírók egy csoportját is tájékoztatja Csíkszeredában a Székely Címer-, Pecsét és Zászlótörténeti Munkacsoport.

A sepsiszentgyörgyi szakember elmondta, Románia 1992-ben elfogadott címere tulajdonképpen az 1921-es Nagy-Románia királyságcímere megfosztva a királyi szimbólumoktól. A királyságcímer Keöpeczi Sebestyén József heraldikus, címerfestő alkotása volt.

A címer négyelt pajzs beékeléssel, tehát öt mezeje van. A negyedik mezőben található Erdély címere abban a formában, ahogy az évszázadokon keresztül használták. „Ezt 1765-ben hivatalosan adományozta Mária Terézia a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek. Módosítás nélkül szerkesztették be Románia címerébe, azzal a kiegészítő magyarázattal, hogy a Máramarossal és Körös-vidékkel  kiegészült Erdélyt jelképezi" – magyarázta a heraldikus.

Székely szimbólumok: a nap és a hold

Szekeres tájékoztatása szerint az 1659. május 24. – június 15. között Szászsebesen tartott erdélyi országgyűlés, a Diéta rendelkezett arról, hogy négy pecsétet készítsenek a rendeknek: az erdélyi vármegyéknek, a székelyeknek, a szászoknak és a Partiumnak. "A székelységnek légyen egy fél hold és nap, környülvaló irása: Sigillum nationis Siculicæ" - áll az elfogadott törvény 3. cikkelyében. Az erdélyi vármegyéket, tulajdonképpen azok nemességét a növekvő fekete sas, a szász rendi nemzetet a két bástya jelképezi. Ezek a jelképek együttesen alkotják Erdély címerét.

A maszol.ro kérdésére a heraldikus összefoglalta: a 15. századtól vannak székely jelképeket tartalmazó címeres emlékeink. A nap és holdsarló párosának, mint székely jelképnek a törvényesítése 1659-ben történt, ez bekerült Erdélynek 1765-ben törvénybe iktatott címerébe, emezt meg változatlanul beillesztették Románia 1921-ben, majd 1992-ben megállapított címerébe. Igaz ugyan, hogy a Románia címerét elfogadó 1992/102-es törvényben nem szerepel szó szerint, hogy a nap és holdsarló székely jelkép, de ez világosan következik az előzményekből.

Helytelen zászlót alkotott az SZNT

A maszol.ro érdeklődésére Szekeres Attila István kifejtette: jómaga nem kívánja kitűzni a jelenlegi formájában ismert székely zászlót. „Szakemberként azt mondom, nem helyes, amit a Székely Nemzeti Tanács alkotott zászló gyanánt. A székely zászló úgy lenne helyes, ha egy kék téglalapban egy arany nap és egy növekvő, ezüst holdsarló volna. Helytelen ez a nyolcágú csillag, amit még ráadásul nem is egy sarkán, hanem két sarkán állva ábrázolnak. Ez egy párnamintáról levett csillagforma, a helyes nyolcágú csillag sugarainak szabályosan a szélrózsa irányába kellene mutatniuk” – magyarázta a szakember.

Szekeres hangsúlyozta: a valós székely szimbólumban a holdnak növekvő alakja van, ám amikor Mária Terézia adományozta az Erdély-címert, akkor csökkenő holdat használtak. „Nagy-Magyarország címerében hol így, hol úgy alkalmazták, a román címerbe is a csökkenő holdsarlóval került be, de mindenképp a székelység jelképeként” – szögezte le.

Tájékoztatása szerint a Székely Címer-, Pecsét és Zászlótörténeti Munkacsoport korábban már tervezett egy nyilatkozatot arról, hogyan is nézne ki a székely zászló helyesen, csak az események megelőzték a szakembereket. „Mára nagydobra verik, ingyen osztogatják a helytelen zászlókat mindenfelé, erről most lekéstünk” – jelentette ki a sepsiszentgyörgyi heraldikus.