Az Európai Unióban több mint 2,8 millió hektáron termesztenek gyümölcsöt, 2,1 millió hektáron pedig zöldséget. Románia rosszul teljesít.

Az Eurostat nemrégiben közzétette a tagországok „profilját” a zöldség- és gyümölcstermesztés szempontjából – Románia, az unió hetedik országa a lista valamennyi fejezete esetében igen rosszul teljesít. A legtöbb gyümölcsöt 2016-ban Spanyolországban termesztették: 942 ezer hektárt erre a célra fordítottak. A zöldségtermesztés szempontjából viszont Olaszország az éllovas: mintegy 420 ezer hektárt vetettek be különféle zöldségfélékkel.

Lengyelország maga is az élen jár a gyümölcstermesztésben: az Európai Unió almatermésének 25 százaléka ebből az országból származik. Lengyelország ilyen tekintetben lekörözi Olaszországot és Franciaországot, amely csak az uniós almatermés 19,6 illetve 14,5 százalékát biztosítja. De a lengyelek 29,3 százalékkal a cseresznyetermesztés tekintetében is jól állnak uniós szinten, megelőzik a 11,9 százalékot elérő Spanyolországot, továbbá a 11,2 százalékos valamint a 9,9 százalékos Magyarországot. Igaz, a cseresznyetermesztés tekintetében Románia 8,2 százalékkal az ötödik helyen áll, kevéssel megelőzve a 7,9 százalékos Görögországot.

Az epertermesztés tekintetében 31,6 százalékkal Spanyolország vezet, de Lengyelország 17,4 százalékkal a második helyen áll, megelőzve a 12 százalékos Németországot.

Ízletes – de sehol sincsen

Az tény, hogy a román paradicsom igen ízletes – ám uniós szinten Románia ilyen tekintetben sincs sehol, jóllehet a talaj- és klímaviszonyok igencsak kedvezőek e zöldségféle szempontjából. Az unió paradicsomtermésének 35,5 százalékát viszont Olaszország adja, megelőzve a 28,2 százalékos Spanyolországot. A listán Portugália 9,1, Görögország 5,5, Hollandia 4,8 százalékkal van jelen, de Lengyelország, ahol az időjárási viszonyok nem kedveznek a paradicsomtermesztésnek maga is 4,7 százalékot ért el.

Az uborkatermesztés szempontjából Románia szintén távol áll az élvonaltól, amelyet 28,1 százalékkal Spanyolország vezet – a lengyelek viszont itt is a második helyet foglalják el 20,1 százalékkal, megelőzve a 16,5 százalékos Hollandiát. Répatermesztésben viszont 14,7 százalékkal a hollandok vezetnek a 12,9 százalékos Nagy-Britannia és a 11,5 százalékos Németország előtt.

Románia – nettó élelmiszer-importőr?

A mezőgazdaságáról egykor híres Románia ma már almát és cseresznyét a lengyelektől importál, őszibarackot az olaszoktól, epret a spanyoloktól. A zöldségfélék tekintetében a romániai piacokon olaszországi paradicsomot, spanyolországi uborkát és tököt, lengyelországi répát lehet vásárolni.

Románia egyébként jelentős mennyiségű agráripari terméket importál. Tavaly a behozatal értéke meghaladta a 6,5 milliárd eurót, ami példátlan összegnek számít. A deficit az agrár-élelmiszeripari szektor esetében megközelítette az 560 millió eurót. A csaknem 560 millió eurós deficit egyébként hatszor nagyobb a 2015-ben jegyzett hiánynál.

2016-ban az 5,95 milliárd eurós élelmiszerexport ugyan 3,8 százalékos növekedést jelzett 2015-höz képest – csakhogy az import ugyanakkor 11,8 százalékkal növekedett. A búza esetében már jobb a helyzet: Románia 2016-ban mintegy 7 millió tonna kenyérgabonát exportált, ami 1,14 milliárd eurós bevételt jelentett. Ezzel a búza magasan vezet a romániai agrár-élelmiszeripari exportban.

Románia tavaly 44 millió euróval több péksüteményt importált, mint egy évvel korábban. A behozatal a túró- és sajtféleségek esetében is 39 millió euróval növekedett, baromfihúsnál pedig a növekedés meghaladta a 15 millió eurót.