Másodpercenként 553 euró. Ennyivel adósította el az országot az év első hét hónapjában a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea által ellenőrzött Grindeanu- és Tudose-kormány.

A pénzügyminisztérium hivatalos adatai szerint 2017 során Románia 68,6 milliárd lej – azaz 15,3 millió euró – kölcsönt vesz majd fel. A Cioloș-kormány alatt az ország adóssága a bruttó nemzeti össztermék 37,6 százalékával volt egyenlő, év végéig – ha a kormány nem lépi át a betervezett hitelösszeget (pénzügyi szakértők szerint át fogja) – pedig a GDP 38,1 százalékának felel majd meg.

A Tudose-kormány tervei szerint Románia év végéig 50 milliárd lejt kölcsönöz a hazai pénzpiacokról. Ebből az összegből már mintegy 30 milliárd lejt és 340 millió eurót felvett. Az összeget államkötvényekkel garantálták. További 1,5 milliárd lejt a helyi közigazgatási szervek kölcsönöznek beruházásokra, uniós programok finanszírozására, illetve a helyi költségvetés kiegyensúlyozására.

A kormány a külföldi pénzpiacokról 3,1-3,6 milliárd eurót kívánna felvenni. A Világbanktól Románia tavasszal 50 millió eurós hitelt vett fel, a 660 millió eurós kölcsönkeret több mint 7 százalékát. Szeptember folyamán további 500 millió dolláros hitelre számít a pénzintézettől Románia.

A Világbank részét képző Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal még a Cioloș-kormány kötött szerződést 2016-ban, 548 millió eurós kölcsönről. Ebből az összegből 50 millió eurót idén áprilisban felvett a Grindeanu-kormány, majd májusban lehívta az 500 millió eurót is.

Államkötvények – 5,8 százalékos kamattal

Ugyancsak a Cioloș -kabinet két hitelszerződést írt alá az Európai Beruházási Bankkal is, ebből Gridneanuék szintén májusban 300, illetve 360 millió eurót felvettek.

A nyakló nélküli ígéretek miatt kiürült államkassza „megpótlására” a pénzügyi tárca hozzányúl az államkincstár tartalékaihoz is, ahonnan 3,4 milliárd lej venne fel, elképzelése szerint az állami vállalatok privatizálásából további 50 millió lej származik majd. Év eleje óta a román kormány havi átlagban 5,66 milliárd lejt kölcsönzött, ezeket 2036-ban lejáró államkötvényekkel garantálta. Ezek maximális kamatja az 5,8 százalékot is eléri.

Az első kötvénykibocsátásra idén januárban került sor, a Grindeanu-kormány ekkor 575 millió lejt vételezett be, amiért majd 1,35 százalékos kamatot fizet majd – a kötvények ellenértékét Bukarestnek 2019 áprilisában kell visszafizetnie. Január végén Románia újabb kötvényeket bocsátott ki, 3,355 milliárd lejes értékben, ezek kamatja 1,35 és 5,8 százalék között váltakozik. A lejárati idő 2019 illetve 2027.

A februárban kibocsátott kötvények értéke 4,18 milliárd lej volt, 2,25 és 55,8 százalék közötti kamattal. 800 millió lej értékű kötvény idén augusztus közepén járt le, amiért a román állam több mint 802 millió lejt fizetett. A kötvények többi része 2018-2027 között jár le.

Márciusban újabb kötvénykibocsátásra került sor, 4,153 milliárd lej értékben, 2017-2031 közötti határidővel, áprilisban pedig 12,298 lej értékben adott ki az állam kötvényeket 2019-2036 közötti lejárati idővel, 1,35-3,875 százalékos kamat mellett.

Gazdasági megfigyelők szerint a román állam májusban közel 4,2 milliárd lej értékben bocsátott ki kötvényeket, 2018-2031 közötti határidővel, a júniusban kibocsátott államkötvények értéke pedig megközelítette a 6,4 milliárd lejt – ebből 800 millió lejért már 2017 decemberében fizetnie kell az államnak. Júliusban az állami kötvénykibocsátások révén Románia további 5,1 milliárd lejhez jutott, a kamat viszont magas, 3,25 és 5,85 százalékos.

Hosszú távú eladósodás

A Vállalkozók Országos Egyesületének elnöke, Cristina Chiriac szerint a kötvények kifizetésének átlagos futamideje mintegy öt év. A kormány azért döntött úgy, hogy hosszabb távon adósodik el, mert így jó ideig nem kell a kötvények visszafizetésével számolnia. Ezzel a nyakló nélküli ígéretek betartásához szükséges pénzösszegeket akarja előteremteni, illetve kiegyensúlyozná azt is, hogy képtelen begyűjteni az adókat, illetékeket.

Gazdasági megfigyelők a növekvő eladósodás miatt (is) kétségbe vonják a kormánynak azt az állítását, miszerint Romániában „dübörög a gazdaság”. Erős befektetések nélkül – amelyek jelentősen megnövelnék az állam adóbevételeit is – a román gazdasági növekedés csak igen rövid távon át fenntartható. Romániában az adózási rendszer megnyomorítja elsősorban a kisvállalkozókat, számos gazdasági egység a költségvetés kiigazításában reménykedik. Az adócsalás mértékével senki nincs tisztában és azt sem tudni pontosan, kik az adócsalók, a nagyvállalatok, a közepes cégek, a kis- és középvállalatok?

Románia – a csőd szélén?

Ellenzéki politikus azt állítják, a kölcsönökkel a kormány a 24 milliárd lejes költségvetési deficitet igyekszik helyrebillenteni. Ez a hiány háromszorosa a tavalyinak. A felvett kölcsönök pedig a megemelt bérekre és nyugdíjakra, a szociális segélynyújtásra, különféle szubvenciókra mennek el.

 A Szociáldemokrata Párt magára hagyta a nagy állami vállalatokat is, miután kormánya nyereségükből több mit három milliárd lejt visszatartott a költségvetés kiegyensúlyozására. Így például a Hidreoelectricától közel 830 millió lejt vont el.

Hazai és nemzetközi gazdasági megfigyelők, pénzügyi szervezetek, közöttük a Romániában vezetői is arra figyelmeztetik a kormányt, hogy gazdaságpolitikájukkal csődbe juttathatják az országot.