Ha hinni lehet az ügyészségnek, emberéleteket is veszélyeztetett korrupciós cselekedeteivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) hétvégén letartóztatott volt elnöke és több más magas beosztású tisztségviselője.

Mint korábban írtuk, harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) volt elnökét, Marian Burceát, aki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) gyanúja szerint fiktív egészségügyi szolgáltatások illegális elszámolásában vállalt bűnrészességet. Az előzetes letartóztatási kérelmet alátámasztó nyomozati anyagból hajmeresztő dolgok derülnek ki.

Hárommillió eurós kár

Marian Burceát, a Bukaresti Egészségbiztosítási Pénztár (CASMB) elnökét, Ovidiu Munteanut és az intézmény igazgatóját, Ion-Răzvan Geambaşut más, magas beosztású alkalmazottakkal együtt szervezett bűnözői csoport létrehozásával és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják.

Ugyanakkor a két intézmény több alkalmazottja ellen is vizsgálódik a DNA, akiket azzal gyanúsít, hogy folytatólagosan vállaltak csalásban való bűnrészességet, bűnözői csoportban vettek részt, adatokat hamisítottak meg, és nem nyilvános adatokat szolgáltattak ki illetéktelen személyeknek. Folytatólagosan elkövetett csalás gyanúja miatt cégek, egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalatok képviselői, valamint egy ügyvéd ellen is vizsgálatot indított a DNA.

A vádhatóság szerint a 14 gyanúsított 13 189 553 lejjel, azaz körülbelül hárommillió euróval károsította meg a CASMB-t 2016 januárja és 2017 augusztusa között, egyebek között úgy, hogy otthoni beteggondozással járó költségeket térítettek meg a Bukaresti Egészségbiztosítási Pénztár kasszájából fiktív pácienseknek, hamisított beteglapok alapján. A törvénytelenségre a CASMB alkalmazottainak bevonásával, a CASMB és a CNAS egyes vezetőinek védelme alatt kerülhetett sor.

Nem fogadták a súlyos betegeket

A gyanúsítottak tettei nem csak a korrupció, de embertelenségük miatt is felháborítóak. A DNA szerint arra is volt példa, hogy a fiktív dossziékat előnyben részesítették azon betegekéhez képest, akiknek valóban otthoni beteggondozásra volt szükségük.

A nyomozati anyag szerint a CASMB főnökét, Bara Lucian-Vasilét és a Szerződéses Kapcsolatok Igazgatóságának vezetőjét, Munteanu Ovidiut felháborította a tény, hogy a mentővel érkező, súlyos állapotban lévő betegek személyesen érkeztek az intézménybe költségtérítési igénylésük benyújtására. Munteanu ekkor elrendelte a tolószékben, mentővel érkező betegekkel foglalkozó tisztségviselőnek, hogy ne részesítse előnyben őket a dossziék – közöttük fiktív biztosítottak igénylései – százait benyújtó ügyvédek előtt. Bara Lucian-Vasile pedig visszautasította a mentőautón érkező, súlyos állapotban lévő betegek kéréseit.

A fiktív egészségügyi biztosítások dossziéjában szintén érintett Nicolae Sergiu Ciobanu azt állította az otthoni beteggondozási szolgáltatásokat nyújtó egyik cég képviselőjének – aki reklamálta, hogy még nem kapott pénzt az egészségbiztosítási pénztártól –, hogy a Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, George Maior tanácsosa volt, egyben pedig komája, számos kapcsolata van az orvosi világban, jól ismeri az egészségbiztosító elnökét, Marian Burceát, így tehát segíteni tudna neki. Nyilván, némi „anyagi ellenszolgáltatásért”.

Betegek helyett álbetegeket gondoztak

Az ügyészek szerint az otthoni beteggondozást lehetővé dossziékat az ilyen ügyekre szakosodott ügyvédek hathatós segítségével rövid időn belül megoldották, miközben a hamisított iratok szerint ágyhoz kötött betegek vígan élték életüket. A törvény szerint az otthoni beteggondozáskor a beteget felkereső ápolóknak a páciens egészségügyi kártyájával kell rögzíteniük szolgáltatásukat, amiből világosan kiderül, hogy milyen nap milyen órájában részesítették gondozásban a beteget.

A valóságban azonban az otthoni beteggondozásra szakosított cégek a legtöbb esetben maguknál tartották pácienseik egészségügyi kártyáját vagy olyan szoftvert használtak, amely lehetővé tette, hogy szolgáltatásaikat 30 napon belül utólag igazolják. Az ügyészek mindennél jóval súlyosabbnak tartják azt a tényt, hogy pénzügyi alapok hiányára hivatkozva a gyanúsított cégek egyszerűen nem biztosítottak otthoni beteggondozást tényleges betegeknek. 

Dragnea keze?

Marian Burceát a CNAS élére kizárólag a Szociáldemokrata Párt elnökével fenntartott jó kapcsolatai miatt nevezték ki. Legalábbis is ez derül ki abból a lehallgatásból, amelyet az Ilfov megyei kórház balneológiai klinikájának orvosa, Corneliu-Dan Blendea készített. A News.ro hírügynökség által megszerzett felvétel szerepelt az előzetes letartóztatási kérelmet alátámasztó jelentésben.

A hanganyagból az derül ki, hogy idén március 7-én a CASMB igazgatója, Ovidiu Muntenu irodájába látogató munkatársak egyike, Ion Alina-Andreea arról tájékoztatta Corneliu-Dan Blendeát, hogy Marian Burceát nevezik majd ki az országos biztosító élére, mivel kiváló kapcsolatokat ápol a legnagyobb kormánykoalíciós párt elnökével.

Liviu Dragnea természetesen tagadja mindezt. Szerinte semmiféle befolyást nem gyakorolt Marian Burcea kinevezésekor. Dragnea közölte, mindez nem jelenti azt, hogy rossz véleménnyel lenne Burcea munkájáról. Ha azonban az ügyészek ennek ellenkezőjét állítják, akkor szabad folyást enged a dolgoknak. A dossziéban foglaltak kapcsán nem nyilatkozott, arra hivatkozva, hogy nem ismeri az anyagot.

Korrupcióval szembeni „nulla tolerancia”?

A CNAS-elnöki tisztség államtitkári ranggal egyenértékű. Pénteken a miniszterelnök menesztette Burceát a CNAS éléről és az intézmény igazgatótanácsából. Az elnöki feladatokat szintén kormányfői döntés értelmében a pénztár alelnöke, Răzvan Teohari Vulcănescu vette át az új elnök kinevezéséig.

Az egészségügyi tárcavezető, Florian Bodog a történtek kapcsán kiadott nyilatkozatában rendkívül határozottan fellépett a korrupció ellen. „Leszögezném, hogy miniszteri mandátumom során nulla toleranciát tanúsítunk a korrupció esetében. Ezért is történt az, hogy a miniszterelnökkel közösen Burce leváltásáról döntöttünk” – jelentette ki.