Németországi választások: miként alakulhat Európa sorsa?
A németországi szövetségi törvényhozási választások nem csak a kancellár személyét és Németország belpolitikáját határozták meg, de azt az irányvonalat is, amelyet a következőkben az Európai Unió követni fog.
A második világháború óta először…
Egyetlen párt sem összesített annyi szavazatot, hogy megszerezze a többséget a német parlamentben, a Bundestagban. A győztes – a várakozásoknak megfelelően – Angela Merkel CDU/CSU jobbközép pártszövetsége volt, amely a szavazatok 33 százalékát szerezte meg.
A korábbi – és jövőbeni – német kancellár, Angela Merkel legnagyobb vetélytársa, Martin Schulz Szociáldemokrata Pártja egész története során a legrosszabb eredményt érte el, mindössze 20,5 százalékot kapott.
Aggasztó viszont, hogy sokan voksoltak a szélsőjobboldali AfD pártra, amely 12,6 százalékával a harmadik legfontosabb németországi politikai erő lett, és a második világháború után első ízben került be a parlamentbe egy ilyen beállítottságú párt. Az FDP liberális pártra a szavazok 10,7 százaléka voksolt, a baloldali Die Linke tömörülés 9,2, a zöldek pártja pedig 8,9 százalékot ért el.
Ez a hat politikai tömörölés került be a Bundestagba, amely a következő kancellár személyéről dönt. A döntés, a választások eredményét tekintve voltaképpen már meg is született: Angela Merkel elnyerte negyedik kancellári mandátumát.
Igaz, nehéz dolga lesz összehozni a koalíciós kormányt. Egy biztos: a szélsőjobboldali párttal egyetlen tömörülés sem kíván együttműködni. De a többi párt is különböző nézeteket vall Németország és az Európai Unió sorsát érintő fontos kérdésekről, mint például a védelem területén való államközi együttműködés, a menekültek problémája, az eurózóna reformja, a Brexit; ezeket a véleménykülönbségeket nem lesz könnyű egyeztetni a kormánykoalíción belül.
De nézzük meg, hogyan viszonyulnak a pártok a fontos, sorsdöntő kérdésekhez
Közös védelem
A pártok nagyjából egyöntetűen támogatják a biztonság és a védelem területén való együttműködést, ám álláspontjaik különböznek a schengeni övezet határainak védelmét illetően és eltérő nézeteket vallanak arról is, hogy mekkora összeggel kellene hozzájárulnia Németországnak a közös védelemhez.
Politikai megfigyelők szerint, függetlenül attól, hogy miként alakul majd a kormánykoalíció, az új kormány mindenképpen erőfeszítéseket tesz majd az unió egységes védelméért, és nagy figyelmet fordít majd a külső határok védelmét szolgáló Frontex működésére.
A konzervatívok meggyőződése szerint az Európai Uniónak a közös védelemre kell törekednie, a szociáldemokraták és a liberálisok pedig egyenesen közös európai hadsereg felállítását tartják szükségesnek, de az eddiginél szorosabb államközi együttműködést sürgetnek a zöldek is.
A CDU/CSU és a liberálisok célja az, hogy Németország katonai kiadásai 2024-ig a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékra emelkedjenek – a NATO-tagországok idei vállalásának megfelelően –, a szociáldemokraták és a zöldek viszont ellenzik ezt.
Bevándorlás: Berlin szigoríthat
A bevándorlást illetően a pártok nagyrészt egyetértenek azzal, hogy az Európai Uniónak nagyobb érzékenységet és több szolidaritást kell tanúsítania a kérdés kapcsán és véleményük abban is megegyezik, hogy ilyen tekintetben nem kellene hosszabb időszakra szóló válaszokat kidolgozni.
Várhatóan tehát Németország a jövőben sokkal keményebb álláspontra helyezik majd a menekültek befogadását ellenző országokkal szemben. Az viszont, hogy a menedéknyújtás tekintetében Berlin konkrétan milyen nézetekre helyezkedik, a kormánykoalíció összetételétől függ. A szociáldemokraták és a liberálisok foglalják el a legradikálisabb álláspontot ebben a kérdésben. A szociáldemokraták szerint a menekült kvótákat elutasító országokat „hátrányos helyzetbe” kellene hozni, a liberálisok elképzelésének megfelelően pedig ezeknek az országoknak a menekültekkel kapcsolatos terheket viselő országokat támogató alapba kellene befizetniük.
Angela Merkel konzervatívjai hosszabb távon arra gondolnak, hogy a menekültek kapcsán megállapodásokat kötnek afrikai országokkal, a Törökországgal megkötött egyezményhez hasonlatosan. A szociáldemokraták úgy vélik, mindez hozzájárulna az illegális bevándorlás leállításához vagy legalább is megfékezéséhez, a liberálisok pedig azt szeretnék, ha a sok menekültet befogadó országok, mint például Libanon és Jordánia esetében könnyítéseket vezetnének be az uniós tagállamokkal való kereskedelmet illetően.
A konzervatívoknak viszont nincs határozott álláspontjuk az észak-afrikai „hotspot-központok” felállítását illetően, amelyekben elbírálhatják a migránsok menedékjogát, anélkül, hogy azok európai földre lépnének. A liberálisok nem foglalkoznak ezzel a kéréssel, a szociáldemokraták és a zöldek pedig ellenzik mindezt, szerintük erről Európában kell dönteni.
Marad a kétsebességes Európa?
Ami az eurózónát illeti, itt a pártok egyértelműen a gazdaság serkentésére törekednének, az eurókötvények és Görögország helyzete kapcsán azonban már nézeteltérések vannak.
Politikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy a jövőben Németország a kétsebességes unió híve marad, amennyiben pedig a liberálisok is bekerülnek a kormánykoalícióba, akkor Berlin igen keményen lép majd föl Görögországgal szemben.
Különböznek az álláspontok az eurózóna reformját illetően is. Schulz szociáldemokratái európai pénzügyminisztert szeretnének, aki egybehangolná a közös gazdaságpolitikát. A konzervatívok azonban ilyen szempontból már mérsékeltebbek, ők mindezt lépésről lépésre szeretnék megvalósítani, és talán az eurózóna közös pénzügyi alapjának megteremtésébe egyeznének bele.
Görögország tekintetében a szociáldemokraták szerint az eurózóna egyetlen tagját sem lenne szabad felszólítani a távozásra. A liberálisok tervének megfelelően az európai szerződéseknek lehetővé kellene tenniük, hogy az eurózónát elhagyó valamely ország továbbra is az Európai Unió tagja maradhasson. Szerintük ugyanis Görögországnak távoznia kellene az eurózónából mindaddig, ameddig helyre nem hozza gazdasági helyzetét.
Európa jövőjének tekintetében a pártok nagyrészt egyetértenek a kétsebességes Európa gondolatában. A szociáldemokraták és a liberálisok erről egészen nyíltan beszélnek, a konzervatívok viszont már óvatosabbak, bár korábban maguk is maradéktalanul egyetértettek mindezzel. A zöldek álláspontja csak annyiban különbözik a kérdésben, hogy ők csupán időleges megoldásnak tartják a kétsebességes Európát.
Nagy-Britanniának rosszul kell járnia
Az új parlamentbe bekerülő német pártok sajnálják, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, ugyanakkor biztosítékot szeretnének arra nézve, hogy a szigetországnak rosszabbul megy majd sora az unón kívül. Az semmiképpen sem várható, hogy Németország kedvezményeket nyújtana majd Nagy-Britanniának a Brexitről zajló tárgyalások során.
A szélsőjobboldal az unió gyökeres megreformálását szorgalmazza, ellenkező esetben Németországnak is ki kellene lépnie a közösségből. Ezzel a véleményükkel azonban egyedül vannak Németországban, ahol a felmérések szerint egyre többen támogatják az Európai Uniós tagságot.
- 34962 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34965 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34965 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34966 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34967 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34968 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni