Romániában évente nagyjából 80 személy hal meg azért, mert nem jut idejében a szervátültetéshez szükséges szervhez. 2010-ben 14 személy halt meg azért, mert az orvosok nem találtak szervet a veseátültetéshez, 38 személy vesztette életét a májátültetésre várva, húszan szívre vártak – mindhiába, hatan pedig azért veszítették életüket, mert nem lehetett megfelelő időben elvégezni rajtuk a hasnyálmirigy átültetést.

„Önkéntes donorok", csőlakók

Ugyanakkor az interneten több tucat hirdetést adnak fel az – anyagi okok miatt – önkéntes „donorok". Mindezek szerint tehát szerv lenne bőségesen – miért kellett akkor ennyi embernek meghalnia a szervátültetés hiányában? Azért, mert nem volt annyi pénzük, hogy a feketepiacról megvásárolják a szükséges szervet – amelyre viszont, hivatalosan – nem egyszer évekig kell várni. A feketepiacon viszont egy vese legkevesebb 10-20 ezer euróba kerül, a többi szerv pedig ennek a többszörösébe.

A feketepiaci kereskedők nem csak az internetes hirdetésekből élnek, elsődleges célpontjaik közé tartoznak a csőlakók is. Menhelyük, a Casa Ioana igazgatója, Andreea Gheorghe szerint a szervkereskedők főleg a bukaresti, Északi-pályaudvaron meghúzódókra alapoznak. Mint mondta, ezek sorsáról nagysikerű könyvet írt egy angliai újságíró, Peter James. A kötetben szerepel például az a 17 éves lány, Petrica, akit a szervkereskedők egyik veséje nélkül hagyták.

A csőlakókkal általában azt hitetik el, hogy állást kínálnak nekik, ám azelőtt orvosi vizsgálaton kell átesniük. Petricának pincér tisztséget ajánlottak Angliában, az „orvosi vizsgálat" helyett azonban elaltatták – és egyik veséje nélkül ébredt fel, amit azonban csak a Casa Ioanában elvégzett orvosi ellenőrzés nyomán fedeztek fel.

Rendőrségi források nem tartják kizártnak, hogy az évente nyomtalanul eltűnt személyek voltaképpen a szervkereskedők áldozatai lettek.

Három lépés

A szervkivétel tulajdonképpen három lépésben történik. Az elsőben a kereskedők kiszemelik áldozatukat az interneten, a csövesek vagy börtönből kiszabadultak vagy súlyos betegségben szenvedők között. A második lépésben vagy a szervkivételen már átesett és „beszervezett" személyek, vagy külföldi ügynökök útján felveszik a kapcsolatot velük. A szervkivételt vagy Romániában hajtják végre, vagy a „donort" a szervműtétekre szakosodott külföldi kórházakba szállítják. A legegyszerűbb módszernek a romániai műtétet tartják, a legtöbb „donoron" itt hajtják végre az operációt.

Az áldozatoknál voltaképpen nem számít az életkort, persze a szervkereskedők előnyben részesítik az utcagyermekeket, őket lehet a leginkább meggyőzni.

Bukarestben 2011-ben elterjedt a hír, miszerint a városban több gyermeket szervkereskedők elraboltak és meggyilkoltak a szervekért. Az interneten egymást érték a hírek, miszerint a kereskedők kitépik a gyermeket az anyja kezéből, majd elhajtanak vele. A rendőrség ugyan cáfolta a híreket, de az anyák heteken át nem mertek kimenni sétálni gyermekeikkel a parkokba.

Kolumbiától Romániáig

Peter James szerint egy egészséges emberi test mintegy egymillió eurót ér a feketepiacon – természetesen holtan. Mindennek eredményeképpen a szervkereskedelmet igen nehéz visszaszorítani. A kereskedők jól kiépített hálózatokat működtetnek, amelyek Kolumbiától kezdve, Oroszországon keresztül egészen néhány szegényebb kelet-európai országig –így például Romániáig – húzódnak. A szervkereskedelem ma már nagyobb hasznot hajt, mint a drogokkal való kereskedés.

A Global Politican című kiadvány elemzője, a szervkereskedelem felgöngyölítésével foglalkozó SamVankin szerint Románia egyik fontos célállomása a szervkereskedésnek. Adatainak megfelelően az utóbbi évtizededben több mint 2000 román adta el valamilyen szervét a feketepiacon.

Egyetlen eset?

Ennek ellenére Romániában hivatalosan alig néhány esetről tudnak csak, és mindössze egyetlen román állampolgár bukott le, aki illegálisan adta el egyik veséjét. Mihály Róbertet 2005-ben vettek őrizetbe, jelenleg a szamosújvári börtönben ül, miután 20 ezer euróért eladta egyik veséjét egy szerb szervkereskedőnek.

Egy újabb esetet vizsgálat nélkül zárt le a román igazságszolgáltatás: egy kolozsvári urológus állítólag eladta egyik brassói páciense veséjét egy dél-afrikai kereskedőnek. Jóllehet Romániában nem indult kivizsgálás az ügyben, a dél-afrikai hatóságok szerint azonban az esetre 10 évvel ezelőtt került sor, a szervkereskedő pedig 4800 dollárt kapott a veséért.

A Romániában megszervezett szervek elsősorban éppen Dél-Afrikába, Izraelbe és Törökországba kerülnek. Romániában elsősorban vesével, tüdővel, hasnyálmiriggyel, léppel, májjal és csontvelővel kereskednek. Egy 10-20 ezer euróért Romániában megvásárolt vese Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban 100 ezer eurót ér, egy szívért viszont megadják a 350 ezer eurót is.

Évente körülbelül 100 romániai állampolgár adja el veséjét például az izraeli „brókereknek", további 200-300 román pedig törökországi, brazíliai, olaszországi és egyesült államokbeli kereskedőkkel tárgyal. A „donorok" általában igen olcsók, olyan is van, hogy valaki 250 fontsterlingért adta el egyik veséjét.