Az elmúlt év újabb bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a romániai egészségügy válságos helyzetben van. A kanyarójárvány közel negyven halálos áldozatot követelt, a megbetegedettek száma több mint tízezerre tehető. Hiányoztak az oltások, az ellenanyagok, a gyógyszerek – 2500, viszonylag olcsónak számító (25 lej alatti) orvosság eltűnt a patikákból.

A háziorvosok 2017-ben több alkalommal is felhívták az illetékesek figyelmét arra, hogy bár a kanyarójárvány aggasztó méreteket öltött, hiányzik az oltás. Mihai Tudose miniszterelnök nyomására végül az illetékesek cselekvésre szánták el magukat. Az egészségügyi tárca, együttműködve a belügyminisztériummal, a háziorvosokkal, más egészségügyi alkalmazottakkal országos viszonylatban megszervezte a védőoltások kampányát.

A vakcinák azonban más betegségek ellen is hiányoztak Romániában. A B-típusú sárgaság esetében például a szülők arra kényszerültek, hogy külföldről szerezzék be az oltóanyagot, miután a hazai gyártó bejelentette, 2018-ig felfüggeszti a gyártást. De két hónappal elhalasztották az influenza elleni védőoltások beadását is, amelyet pedig még októberben meghirdettek. Valójában azonban a szérumok csak december elején érkeztek meg a háziorvosokhoz. A késésért menesztették tisztségéből az egészségügyi tárca oltásokért felelő igazgatóját, Amalia Șerbant.

Elfogadás előtt az oltástörvény

A helyzeten javítana, ha hatályba lépne az oltástörvény, amelynek tervezetét a szenátus már elfogadta. A jogszabály közvetlen büntetést az oltásmegtagadásért, viszont megbélyegzéssel és kiközösítéssel próbál nyomást gyakorolni a szülőkre.

A tervezet tízezer lejes bírságot helyez kilátásba azoknak az oltásmegtagadó szülőknek, akik nem vesznek részt a számukra szervezett egészségügyi tanácsadásokon. A megyei oltásügyi bizottságoknak legalább háromhavi rendszerességgel kell "tanácsadást" szervezniük az oltásmegtagadó szülők számára, amíg rá nem veszik őket, hogy jobb belátásra térjenek.

Az egészségügyi tárca adatai szerint tavaly júliusban 180 ezer gyermek nem kapott semmiféle védőoltást. E gyermekek szüleinek mindössze tíz százaléka utasította el nyíltan a védőoltást, kilencven százalék még a háziorvost sem kereste fel.

Botrányok sorozata

Tavaly történt az is, hogy a korábbi egészségügyi tárcavezető által bezáratott bukaresti égéssebészeti kórház – ország legnagyobb ilyen jellegű intézménye – intenzív osztályát újranyitották. Ez azonban szintén nem volt mentes a botránytól. Kiderült ugyanis, hogy az újranyitott kórházban felére csökkentették az ágyak számát, az egészségügyi tárca pedig egészségügyi ellenőröket küldött az intézménybe, ellenőriztetni, hogy az előírt normáknak megfelelően történt-e a kórház átalakítása.

Sokat foglalkozott a sajtó és a közvélemény a fővárosi Pantelimon kórházzal is, miután egy nővér nem megfelelő típusú vért adott egy betegnek, aki ennek következtében később meghalt a bukaresti Egyetemi Kórházban. Az orvosi műhiba nyomán az intézményt vezető orvost, Gheorghe Popescut eltávolították a tisztségéből.

Az év vége felé a betegek viszont egyszerűen elkerülték a Pantelimon kórházat, amely komoly anyagi gondokkal küzdött – akárcsak más egészségügyi létesítmények –: a költségvetésének legnagyobb részét ugyanis az orvosi és egészségügyi személyzet fizetésének biztosítására kellett fordítania, így nem maradt pénz sem megfelelő orvosi felszerelésekre sem pedig gyógyszerekre.

Hányattatott sors várt tavaly a fővárosi Cantacuzino Intézetre is. Miután az egészségügyi tárcától átkerült a kutatási minisztériumhoz, majd onnan visszakerült az egészségügyöz, tavaly az intézetet, Mihai Tudose kormányfő döntésére végül áthelyezték a védelmi minisztériumhoz.

Tavaly konfliktust váltott ki a mentőautók vásárlásának terve az egészségügyi és a belügyminisztérium között. A beszerzéseket azt tette indokolttá, hogy a jelenlegi mentőkocsik annyira régiek és elhasználtak, hogy nem életet mentenek, hanem veszélyeztetik a betegek életét. Így az illetékeseket bekérette magához az akkori kormányfő, Sorin Grindeanu. A botrány ugyan elült, de komolyabb változás nem következett be ilyen területen sem.

Jó hír – rossz hír…

Az jó hírnek mondható, hogy a szaktárca, nem kevés vita után, engedélyezte azt, hogy a bukaresti Sfânta Maria kórházban tüdőátültetéseket végezzenek, a rossz hír viszont az, hogy ennek ellenére egyetlen beteg esetében sem végezték el a műtétet. Történt ugyanis, hogy az engedély megadásával egy időben meghosszabbították a bécsi AKH kórházzal megkötött szerződést is.

Ugyanakkor a műtétel kapcsolatos szándéknyilatkozatot írtak alá az Eurotrasplant Alapítvánnyal is, amely hét ország transzplantációs központjait, laboratóriumait és donorkórházait tömörítő kiszolgáló szervezet. A romániai egészségügy „hírnevét” tekintve pedig a betegek nyilvánvalóan az utóbbi két intézményt részesítették előnyben.