Nők a politikában a rendszerváltás előtt és után


-A A+

A romániai kommunizmus időszakában megnyilvánuló női ellenállásról, a nők politikai életben betöltött szerepéről, női diktatúráról tartott előadást Parászka Boróka csütörtökön, a marosvásárhelyi MarMed járóbeteg rendelő konferenciatermében. A marosvásárhelyi Női Akadémia programtervének 1989 – nő forradalom című eseményén a múlt század politikailag jelentős női személyiségeinek befolyásáról, a civil ellenállás lényegességéről beszélt az újságíró.

A váltás előtti rendszer működése napjainkig hagy kutatni valót maga után, a román kommunizmusra jellemző elszigeteltség megdöbbentő számadatokra enged következtetni. 1989 decemberében tizenkilenc helyszínen 1 166 ember hunyt el, amiből száz női áldozat. Nem tűnik soknak, azonban civil forradalmárok képében jogosultságot nyer a feltételezés, miszerint a nők nagyban hozzájárultak a végkimenetelhez. A forradalmi emlékek között hasonlóság, hogy számos nő vesztette életét rokonaival, gyermekével együtt. A gyermekével utcára vonuló anyai magatartást visszatérő motívumnak nevezte az újságíró. Ő maga is tizenéves gyermekként volt tüntetni édesapjával – tudtuk meg Parászka Boróka előadásán.

Kiemelte, hogy az erőszak mint a kommunista rezsim bevett eszköze nem igazán tudatosul az emberekben. 1980 és 1989 között tizenhatezer ember próbált megszökni Románia északi és nyugati határainál. Tizenkétezren életüket vesztették, négyezren eltűntek. Ez a vidék válságövezet volt abban az időszakban, „Európa legvéresebb határvonalaként” maradt fent a köztudatban.

Parászka Boróka a második világháborút követő időszakból több fontos női személyiségre kitért. Ana Pauker tevékenysége kiemelkedő jelentőséget nyert, jelen tudott lenni a román hatalomgyakorlásban, miközben az illegális mozgalom tagja volt. Az általa teremtett kaotikus helyzet folytán 1947-ben a világ első női külügyminiszterévé választották. Az ő kultuszát vitte tovább Ghizella Vass, aki ugyancsak részt vett az illegális mozgalomban. Ő volt Romániában a leghosszabb politikai karriert befutó nő. Elindította Elena Ceaușescut a pályán és bizalmas barátnői viszonyt ápolt vele évtizedeken át.

A döntéshozásban betöltött szerepek mellett a végrehajtó hatalomban is jelen voltak a nők. Kegyetlenségéről vált ismertté a tordai származású Hegedűs Margaréta Anna. Az állambiztonság (Securitate) tagja volt, vallatásokhoz, kínzásokhoz fűződik a neve. Részt vett az Erdélyi-középhegységben rejtőzködő partizánok elleni hajtóvadászatokban. Két általa kihallgatott rab halt meg 1949-ben és 1950-ben. Az előadáson elhangzott, hogy az erőszak tanult viselkedés, a rendszer velejárója volt. Valójában a kontroll kézben tartásának eszközeként nyilvánult meg, elrettentés és megfélemlítés volt a célja.

A totalitárius Románia legfelsőbb funkcióját betöltő női politikus Elena Ceaușescu volt. 1971-ben, a Kínában tett látogatásai során radikalizálódott, amikor találkozott Mao Ce-tung feleségével. 1989-ben, Nicolae Ceaușescu iráni látogatása alatt átvette az államfői szerepet. Volt elsőtitkár helyettes, a végrehajtó bizottság és az állandó bizottság tagja, valamint a központi bizottság káderosztályának elnöke.

Parászka Boróka az ellenzéki mozgalmakban tevékenykedők közül Doina Cornea nevét hangsúlyozta. Ő a szamizdatgyártásról, a Szabad Európának címzett tiltakozásokról, továbbá az 1987-es brassói felkeléshez fűződő röpiratairól vált jelentőssé a román történelemben. Magyar oldalon Gyimesi Éva munkásságával egészítette ki a forradalmat előre segítő nők sorát az újságíró. Gyimesi Éva tudatosan írt, beszélt a rendszer ellen, még ha áttételesen is. Úgy akart ellenzéki lenni, hogy ne kelljen elhagyja az egyetemi, tanári közeget. A Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című írásában közölte a saját dokumentumainak eredeti szövegeit, amelyeket saját konklúziókkal látott el.

A prezentációt lezárandó, a 89-es események utáni időszakot vizsgálta Parászka Boróka. Az első női minisztert, Dobrescu Smarandát 1999-ben nevezték ki. Az első kisebbségi miniszternőt és miniszterelnök-helyettes nőt, Hegedüs Csillát 2014-ben nevezték ki.

(Címlapfotó forrása: Parászka Boróka hivatalos Facebook-oldala)








EZT OLVASTA MÁR?

X