Az 1991-ben elfogadott – és a demokratikus jogállam szempontjából igencsak megkérdőjelezhető – alkotmány legutóbbi módosítására egy évtizeddel ezelőtt került sor. Az azóta eltelt évek során többször is felmerült az alaptörvény több pontja módosításának kérdése.

A 2003. évben sorra került változtatások elsősorban az állami intézmények közötti kapcsolatokat érintették – azonban ezen a területen marad még bőven tennivaló, így a mostanra tervezett módosítások is lényegileg ugyanezeket a területekkel foglalkoznak majd. Mindennek szükségessége elsősorban az államfő tavaly nyári felfüggesztése, valamint a parlamenti határozatot érvényesítő népszavazás megszervezése során vált nyilvánvalóvá. Így az alkotmány módosítását a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség alapvető célkitűzéseként jelölte ki – és a változtatások szükségességével valamennyi politikai párt egyetért.

Az Előrejelzési és Stratégiai Román Intézet, az IRES közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérésben viszont arra kereste a választ, miként viszonyul a kérdéshez az ország lakossága – a megkérdezettek az ország jelenlegi helyzetéről is nyilatkoztak.

Fontos-e?

A megkérdezettek 70 százaléka szerint az ország rossz irányba halad, ennek ellenkezőjét csak 27 százalék állítja. A tervbe vett alkotmánymódosításról a mintacsoport 78 százaléka hallott, 21 százalék viszont nem tudott az alaptörvény esetleges változásairól; 75 százalék igen fontosnak, 19 százalék viszont nem tekinti lényegesnek az alkotmánymódosítást. A megkérdezettek 41 százaléka szerint mindez az állampolgárok számára lenne fontos, 15 százalék viszont úgy tartja, hogy a változtatások csak a politikusok, 7 százalék hogy az állam, 6 százalék, hogy az intézmények működése számára lennének jelentősek és mindössze 4 százalék tartja úgy, hogy a módosított alkotmány mindenki számára döntő lenne. Ilyen vonatkozásban érdekes a nem válaszolók száma, amely eléri a 26 százalékot.

A lakosság 60 százaléka egyenesen úgy tartja, hogy a változtatások fontosak lennének a saját élete számára, több mint egyharmada viszont nem tartja jelentősnek ilyen szempontból az alkotmánymódosításokat. Azt, hogy mindez javulást hoz az életében, csak 37 százalék hiszi, 64 százalék ennek az ellenkezőjét állítja, saját jogainak jobb érvényesülését azonban 56 százalék várja a módosított alkotmánytól, 37 százalék viszont nem hisz ebben.

A tisztelet foka

A megkérdezettek rossz véleménnyel vannak a jelenlegi alkotmány tiszteletben tartásáról. Mindössze 1 százalék szerint tartják maradéktalanul tiszteletben az alaptörvényt Romániában, 44 százalék szerint csupán kis, 41 százalék szerint csak nagyon kis mértékben. Az alkotmánytisztelő államról sem jobbak a vélemények. Itt is csak 1 százalék hiszi, hogy az állam teljes mértékben tartja magát az alkotmányhoz, 49 és 32 százalék szerint azonban csupán kis és nagyon kis mértékben tiszteli az állam az alaptörvényt. A mintacsoport szerint a román politikusok sem állnak jobban alkotmánytiszteletből: egy százalék véleménye szerint a politikai osztály messzemenően betartja, 38 és 50 százalék szerint azonban csak kis és igen kis mértékben ragaszkodnak az alkotmányos előírásokhoz.

A megkérdezettek azonban jó véleménnyel van önmagukról: 8 százalékuk szerint a lakosság teljes mértékben tesz eleget tesz az alkotmányos kitételeknek, 33 százalék szerint jelentős mértékben, 45 százalék véleményének megfelelően kis mértékben és csupán 12 százalék véli úgy, hogy mindössze igen kis mértékben tartja magát az alaptörvényhez.

Ráadásul 83 százalék véli úgy, hogy az ország lakossága ismeri az alkotmányt, ennek a véleménynek csak 14 százalék mond ellent. A kérdésre, miszerint személyesen olvasta-e az alaptörvényt, már csak 39 százalék válaszolt igennel, 49 százalék pedig azt nyilatkozta, hogy csak részben. 88 százalék úgy tartja, jó lenne, ha az állam minden polgárának megküldené az új alkotmányt és 75 százalék állítja, hogy ez esetben el is olvasná a szöveget.

Részvétel, államforma

Ha ősszel tartanának referendumot az alkotmányról, akkor a megkérdezettek 75 százaléka elmenne a referendumra, 15 százalék valószínűsítette ennek lehetőségét, 3 százalék vélte úgy, hogy talán nem menne el, 6 százalék viszont biztosan távol maradna az urnáktól. Ezzel szemben 94 százalék vélte úgy, hogy a lakosságnak szavaznia kell az új alaptörvényről, 82 százalék szögezte le, nem voksolna, ha a párt, amelyre szavazott, távolmaradásra mozgósítaná híveit.

A megkérdezettek 66 százaléka állította, létezik olyan román politikus, akinek szavára hallgatva elmenne szavazni. Közülük 30 százalék Victor Pontát, 11 százalék Traian Basescut, 6 százalék Crin Antonescut, 5 százalék Calin Popescu Tariceanut, 4 százalék Corneliu Vadim Tudort, 2-2 százalék Adrian Nastasét, Dan Diaconescut, Mircea Geoanát és Emil Bocot említette.

A kérdésre, miszerint jó lenne-e 30 százalékos jelenléthez kötni a népszavazás érvényességét, 49 százalék igennel, 47 százalék viszont nemmel felelt. A felvetésre, miszerint az új alkotmánynak az egyenlőség vagy a szabadság elvét kell fontosabban tartania, 47 százalék az előbbire, 32 százalék az utóbbira szavazott, 20 százalék szerint mindkettőt – 0,1 százalék szerint azonban egyiket sem.

Az ország államformájának kérdésében – amint az várható volt – a túlnyomó többség, a köztársasági államformára szavazott, 20 százalék viszont az alkotmányos monarchiára voksolt.

Mi legyen az 1. ponttal?

Az sem okozott meglepetést, hogy 78 százalék vélte úgy, nem szabad engedni az RMDSZ kérésének az alkotmány 1. cikkelyének megváltoztatása tekintetében, amelyek egyebek között nemzeti államként határozza meg Romániát. Meglepő viszont az, hogy 13 százalék igent mondott a kérésre, továbbá eléggé nagy – 7 százalék – azoknak a részaránya, akiknek nincs véleménye a kérdésben.

Érdekes módon a végzettség fokával arányosan nő az RMDSZ kérésével való ellenszegülés is: a maximum elemi osztályt végzettek 60, a középfokú tanulmányokkal rendelkezők 77,2, az egyetemet végzettek 85,8 százaléka mond nemet az 1. pont megváltoztatására. Igen érdekes a magyar lakosság megoszlása: a felmérés szerint 41,6 százaléka egyetért a módosítással, 40,6 százaléka viszont nem.

Ki mit vár

Erősen megoszlottak a vélemények a parlament szerepének kérdésében: 31 százalék szerint a törvényhozás intézmények növelnie kell a felelősségét, 25 százalék a jelenlegi hatáskörök mellett szavazott, 40 százalék szerint viszont vissza kell szorítani a parlament szerepét.

A legtöbben azt várnák el az új alkotmánytól, hogy csökkenjen a honatyák száma – ezt 97 százalék állította; 93 százalék a magas rangú tisztségviselők közvetlen felelősségvállalását tartaná szükségesnek; 79 százalék szerint két ciklusra kell csökkenteni minden helyhatósági választott mandátumát, 78 százalék az öt éves államfői mandátum 4 évre történő csökkentését kívánja, 72 százalék egykamarás parlamentet akar, 54 százalék az ország közigazgatási-területi újjászervezésére vár, 52 illetve 45 százalék az államfői szerepkor csökkentését, illetve növelését várná el, 50 százalék pedig egyetlen mandátumot engedélyezne az államfőnek.

A mintacsoport 48 százaléka úgy tartja, nem jelent akadályt az, hogy a 23 tagú csoportban mindössze 13 jogász van – ennek ellenkezőjét 47százalék vallotta. 61 százalék meggyőződése, hogy a Szociál-Liberális Szövetség figyelembe veszi az ellenzéki javaslatokat, 35 százalék szerint viszont nem, 48-48 százalék válaszolt igennel illetve nemmel a kérdésre, hogy a hatalom tekintetben veszi-e az állampolgári észrevételeket.